HU/BG 4.5: Difference between revisions
(Created page with "B05 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 4|NEGYE...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet|H05]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.4]] '''[[HU/BG 4.4| BG 4.4]] - [[HU/BG 4.6|BG 4.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.6]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.4]] '''[[HU/BG 4.4| BG 4.4]] - [[HU/BG 4.6|BG 4.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.6]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 5. VERS ==== | ==== 5. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:श्रीभगवानुवाच । | |||
:बहूनि मे व्यतीतानि जन्मानि तव चार्जुन । | |||
:तान्यहं वेद सर्वाणि न त्वं वेत्थ परन्तप ॥५॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
:śrī-bhagavān uvāca | :śrī-bhagavān uvāca | ||
:bahūni me vyatītāni | :bahūni me vyatītāni | ||
:janmāni tava cārjuna | :janmāni tava cārjuna | ||
| Line 17: | Line 25: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Személyisége mondta; bahūni – sok; me – Nekem; vyatītāni – elmúlt; janmāni – születések; tava – neked; ca – szintén; arjuna – ó, Arjuna; tāni – azokat; aham – Én; veda – ismerem; sarvāṇi – mindet; na – nem; tvam – te; vettha – ismered; parantapa – ó, ellenség legyőzője. | ''śrī-bhagavān uvāca'' – az Istenség Személyisége mondta; ''bahūni'' – sok; ''me'' – Nekem; ''vyatītāni'' – elmúlt; ''janmāni'' – születések; ''tava'' – neked; ''ca'' – szintén; ''arjuna'' – ó, Arjuna; ''tāni'' – azokat; ''aham'' – Én; ''veda'' – ismerem; ''sarvāṇi'' – mindet; ''na'' – nem; ''tvam'' – te; ''vettha'' – ismered; ''parantapa'' – ó, ellenség legyőzője. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 23: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Az Istenség Személyisége így válaszolt: Sok-sok élet áll Énmögöttem és mögötted is. Én képes vagyok mindegyikre emlékezni, de te nem, ó, ellenség legyőzője! ''' | '''Az Istenség Személyisége így válaszolt: Sok-sok élet áll Énmögöttem és mögötted is. Én képes vagyok mindegyikre emlékezni, de te nem, ó, ellenség legyőzője! ''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 31: | Line 39: | ||
A Brahma-saṁhitāból (5.33) megtudhatjuk, hogy az Úrnak megszámlálhatatlanul sok inkarnációja van: | A Brahma-saṁhitāból (5.33) megtudhatjuk, hogy az Úrnak megszámlálhatatlanul sok inkarnációja van: | ||
:advaitam acyutam anādim ananta-rūpam | :''advaitam acyutam anādim ananta-rūpam | ||
:ādyaṁ purāṇa-puruṣaṁ nava-yauvanaṁ ca | :''ādyaṁ purāṇa-puruṣaṁ nava-yauvanaṁ ca | ||
:vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau | :''vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau | ||
:govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi | :''govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi | ||
„Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát [Kṛṣṇát], az eredeti, abszolút, csalhatatlan és kezdet nélküli személyt imádom. Noha végtelen sok formába kiterjed, mégis ugyanaz az eredeti, legősibb személy, aki örökké üde ifjúnak látszik. Az Úr ezen örökkévaló, gyönyörteli és mindentudó formáit még a Védák legkiválóbb ismerői sem értik meg, ám ugyanezek a formák a tiszta és igaz bhakták előtt mindig feltárulnak.” | „Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát [Kṛṣṇát], az eredeti, abszolút, csalhatatlan és kezdet nélküli személyt imádom. Noha végtelen sok formába kiterjed, mégis ugyanaz az eredeti, legősibb személy, aki örökké üde ifjúnak látszik. Az Úr ezen örökkévaló, gyönyörteli és mindentudó formáit még a Védák legkiválóbb ismerői sem értik meg, ám ugyanezek a formák a tiszta és igaz bhakták előtt mindig feltárulnak.” | ||
| Line 40: | Line 48: | ||
A Brahma-saṁhitāban (5.39) a következőt is olvashatjuk: | A Brahma-saṁhitāban (5.39) a következőt is olvashatjuk: | ||
:rāmādi-mūrtiṣu kalā-niyamena tiṣṭhan | :''rāmādi-mūrtiṣu kalā-niyamena tiṣṭhan | ||
:nānāvatāram akarod bhuvaneṣu kintu | :''nānāvatāram akarod bhuvaneṣu kintu | ||
:kṛṣṇaḥ svayaṁ samabhavat paramaḥ pumān yo | :''kṛṣṇaḥ svayaṁ samabhavat paramaḥ pumān yo | ||
:govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi | :''govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi | ||
„Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát [Kṛṣṇát] imádom, aki mindig jelen van különféle inkarnációiban, például Rāmaként, Nṛsiṁhaként, valamint számos alinkarnációjában, s aki nem más, mint a Kṛṣṇaként ismert eredeti Istenség Személyisége, aki személyesen is alászáll.” | „Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát [Kṛṣṇát] imádom, aki mindig jelen van különféle inkarnációiban, például Rāmaként, Nṛsiṁhaként, valamint számos alinkarnációjában, s aki nem más, mint a Kṛṣṇaként ismert eredeti Istenség Személyisége, aki személyesen is alászáll.” | ||
A Védák is megemlítik, hogy bár az Úr egyetlen, mégis megszámlálhatatlan formában jelenik meg. A vaidūrya-drágakőhöz lehet hasonlítani, amely bár változtatja színét, mégis ugyanaz marad. A tiszta bhakták nem pusztán a Védák tanulmányozásával értik meg e számtalan inkarnációt (vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau). Az Arjunához hasonló bhakták az Úr állandó társai, akik valahányszor az Úr alászáll, megjelennek Vele együtt, hogy természetüknek megfelelően szolgálják Őt. Arjuna egyike ezeknek a bhaktáknak, s e versből kiderül, hogy egy másfajta szerepben ő is jelen volt, amikor az Úr Kṛṣṇa több millió évvel ezelőtt elbeszélte a Bhagavad-gītāt a napistennek, Vivasvānnak. A különbség azonban az Úr és Arjuna között az, hogy az Úr emlékezett a történtekre, Arjuna ellenben erre képtelen volt. Ez a különbség a szerves rész – az élőlény – és a Legfelsőbb Úr között. Habár Kṛṣṇa Arjunát nagy hősnek szólítja, aki képes legyőzni ellenségeit, Arjuna képtelen visszaemlékezni, mi történt számtalan előző élete során. Bármilyen hatalmas is egy élőlény anyagi szempontból, sohasem lehet egyenrangú a Legfelsőbb Úrral. Mindenki, aki az Úr állandó társa, kétségtelenül felszabadult lélek, ám az Úrral nem állhat azonos szinten. A Brahma-saṁhitā csalhatatlannak (acyuta) mondja az Urat, s ez azt jelenti, hogy soha, még az anyaggal kapcsolatba kerülve sem feledkezik meg kilétéről. Éppen ezért az Úr és az élőlény sohasem lehet minden tekintetben egyenrangú, még akkor sem, ha olyan felszabadult élőlényről van szó, mint Arjuna. Arjuna az Úr bhaktája volt, mégis elfelejtkezett az Úr természetéről, ám míg a bhakták az isteni kegy révén azonnal megérthetik az Úr csalhatatlan helyzetét, az abhakták, a démonok képtelenek felfogni transzcendentális természetét. Ebből következik, hogy a Gītā e leírásait démoni elmével nem lehet megérteni. Kṛṣṇa képes volt visszaemlékezni sok millió évvel ezelőtti tetteire, Arjuna azonban nem, pedig az öröklét mindkettőjük természetéhez hozzátartozik. Azt is meg kell itt jegyeznünk, hogy az élőlény testének cseréje miatt felejti el előző életeit, ám az Úr emlékszik mindenre, mert nem cseréli sac-cid-ānanda testét. Ő advaita, ami annyit jelent, hogy teste és saját maga között nincsen különbség. Minden, ami Vele kapcsolatban áll, lelki, ellenben a feltételekhez kötött lélek különbözik anyagi testétől. Mivel az Úr teste és lelke nem különbözik egymástól, az Ő helyzete sohasem azonos a közönséges élőlényekével, még akkor sem, ha alászáll az anyagi világba. A démonok nem képesek felfogni az Úr transzcendentális természetét, amiről maga az Úr beszél a következő versben. | A Védák is megemlítik, hogy bár az Úr egyetlen, mégis megszámlálhatatlan formában jelenik meg. A vaidūrya-drágakőhöz lehet hasonlítani, amely bár változtatja színét, mégis ugyanaz marad. A tiszta bhakták nem pusztán a Védák tanulmányozásával értik meg e számtalan inkarnációt (''vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau''). Az Arjunához hasonló bhakták az Úr állandó társai, akik valahányszor az Úr alászáll, megjelennek Vele együtt, hogy természetüknek megfelelően szolgálják Őt. Arjuna egyike ezeknek a bhaktáknak, s e versből kiderül, hogy egy másfajta szerepben ő is jelen volt, amikor az Úr Kṛṣṇa több millió évvel ezelőtt elbeszélte a Bhagavad-gītāt a napistennek, Vivasvānnak. A különbség azonban az Úr és Arjuna között az, hogy az Úr emlékezett a történtekre, Arjuna ellenben erre képtelen volt. Ez a különbség a szerves rész – az élőlény – és a Legfelsőbb Úr között. Habár Kṛṣṇa Arjunát nagy hősnek szólítja, aki képes legyőzni ellenségeit, Arjuna képtelen visszaemlékezni, mi történt számtalan előző élete során. Bármilyen hatalmas is egy élőlény anyagi szempontból, sohasem lehet egyenrangú a Legfelsőbb Úrral. Mindenki, aki az Úr állandó társa, kétségtelenül felszabadult lélek, ám az Úrral nem állhat azonos szinten. A Brahma-saṁhitā csalhatatlannak (acyuta) mondja az Urat, s ez azt jelenti, hogy soha, még az anyaggal kapcsolatba kerülve sem feledkezik meg kilétéről. Éppen ezért az Úr és az élőlény sohasem lehet minden tekintetben egyenrangú, még akkor sem, ha olyan felszabadult élőlényről van szó, mint Arjuna. Arjuna az Úr bhaktája volt, mégis elfelejtkezett az Úr természetéről, ám míg a bhakták az isteni kegy révén azonnal megérthetik az Úr csalhatatlan helyzetét, az abhakták, a démonok képtelenek felfogni transzcendentális természetét. Ebből következik, hogy a Gītā e leírásait démoni elmével nem lehet megérteni. Kṛṣṇa képes volt visszaemlékezni sok millió évvel ezelőtti tetteire, Arjuna azonban nem, pedig az öröklét mindkettőjük természetéhez hozzátartozik. Azt is meg kell itt jegyeznünk, hogy az élőlény testének cseréje miatt felejti el előző életeit, ám az Úr emlékszik mindenre, mert nem cseréli sac-cid-ānanda testét. Ő advaita, ami annyit jelent, hogy teste és saját maga között nincsen különbség. Minden, ami Vele kapcsolatban áll, lelki, ellenben a feltételekhez kötött lélek különbözik anyagi testétől. Mivel az Úr teste és lelke nem különbözik egymástól, az Ő helyzete sohasem azonos a közönséges élőlényekével, még akkor sem, ha alászáll az anyagi világba. A démonok nem képesek felfogni az Úr transzcendentális természetét, amiről maga az Úr beszél a következő versben. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 12:54, 3 March 2019
5. VERS
- श्रीभगवानुवाच ।
- बहूनि मे व्यतीतानि जन्मानि तव चार्जुन ।
- तान्यहं वेद सर्वाणि न त्वं वेत्थ परन्तप ॥५॥
- śrī-bhagavān uvāca
- bahūni me vyatītāni
- janmāni tava cārjuna
- tāny ahaṁ veda sarvāṇi
- na tvaṁ vettha parantapa
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Személyisége mondta; bahūni – sok; me – Nekem; vyatītāni – elmúlt; janmāni – születések; tava – neked; ca – szintén; arjuna – ó, Arjuna; tāni – azokat; aham – Én; veda – ismerem; sarvāṇi – mindet; na – nem; tvam – te; vettha – ismered; parantapa – ó, ellenség legyőzője.
FORDÍTÁS
Az Istenség Személyisége így válaszolt: Sok-sok élet áll Énmögöttem és mögötted is. Én képes vagyok mindegyikre emlékezni, de te nem, ó, ellenség legyőzője!
MAGYARÁZAT
A Brahma-saṁhitāból (5.33) megtudhatjuk, hogy az Úrnak megszámlálhatatlanul sok inkarnációja van:
- advaitam acyutam anādim ananta-rūpam
- ādyaṁ purāṇa-puruṣaṁ nava-yauvanaṁ ca
- vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
„Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát [Kṛṣṇát], az eredeti, abszolút, csalhatatlan és kezdet nélküli személyt imádom. Noha végtelen sok formába kiterjed, mégis ugyanaz az eredeti, legősibb személy, aki örökké üde ifjúnak látszik. Az Úr ezen örökkévaló, gyönyörteli és mindentudó formáit még a Védák legkiválóbb ismerői sem értik meg, ám ugyanezek a formák a tiszta és igaz bhakták előtt mindig feltárulnak.”
A Brahma-saṁhitāban (5.39) a következőt is olvashatjuk:
- rāmādi-mūrtiṣu kalā-niyamena tiṣṭhan
- nānāvatāram akarod bhuvaneṣu kintu
- kṛṣṇaḥ svayaṁ samabhavat paramaḥ pumān yo
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
„Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát [Kṛṣṇát] imádom, aki mindig jelen van különféle inkarnációiban, például Rāmaként, Nṛsiṁhaként, valamint számos alinkarnációjában, s aki nem más, mint a Kṛṣṇaként ismert eredeti Istenség Személyisége, aki személyesen is alászáll.”
A Védák is megemlítik, hogy bár az Úr egyetlen, mégis megszámlálhatatlan formában jelenik meg. A vaidūrya-drágakőhöz lehet hasonlítani, amely bár változtatja színét, mégis ugyanaz marad. A tiszta bhakták nem pusztán a Védák tanulmányozásával értik meg e számtalan inkarnációt (vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau). Az Arjunához hasonló bhakták az Úr állandó társai, akik valahányszor az Úr alászáll, megjelennek Vele együtt, hogy természetüknek megfelelően szolgálják Őt. Arjuna egyike ezeknek a bhaktáknak, s e versből kiderül, hogy egy másfajta szerepben ő is jelen volt, amikor az Úr Kṛṣṇa több millió évvel ezelőtt elbeszélte a Bhagavad-gītāt a napistennek, Vivasvānnak. A különbség azonban az Úr és Arjuna között az, hogy az Úr emlékezett a történtekre, Arjuna ellenben erre képtelen volt. Ez a különbség a szerves rész – az élőlény – és a Legfelsőbb Úr között. Habár Kṛṣṇa Arjunát nagy hősnek szólítja, aki képes legyőzni ellenségeit, Arjuna képtelen visszaemlékezni, mi történt számtalan előző élete során. Bármilyen hatalmas is egy élőlény anyagi szempontból, sohasem lehet egyenrangú a Legfelsőbb Úrral. Mindenki, aki az Úr állandó társa, kétségtelenül felszabadult lélek, ám az Úrral nem állhat azonos szinten. A Brahma-saṁhitā csalhatatlannak (acyuta) mondja az Urat, s ez azt jelenti, hogy soha, még az anyaggal kapcsolatba kerülve sem feledkezik meg kilétéről. Éppen ezért az Úr és az élőlény sohasem lehet minden tekintetben egyenrangú, még akkor sem, ha olyan felszabadult élőlényről van szó, mint Arjuna. Arjuna az Úr bhaktája volt, mégis elfelejtkezett az Úr természetéről, ám míg a bhakták az isteni kegy révén azonnal megérthetik az Úr csalhatatlan helyzetét, az abhakták, a démonok képtelenek felfogni transzcendentális természetét. Ebből következik, hogy a Gītā e leírásait démoni elmével nem lehet megérteni. Kṛṣṇa képes volt visszaemlékezni sok millió évvel ezelőtti tetteire, Arjuna azonban nem, pedig az öröklét mindkettőjük természetéhez hozzátartozik. Azt is meg kell itt jegyeznünk, hogy az élőlény testének cseréje miatt felejti el előző életeit, ám az Úr emlékszik mindenre, mert nem cseréli sac-cid-ānanda testét. Ő advaita, ami annyit jelent, hogy teste és saját maga között nincsen különbség. Minden, ami Vele kapcsolatban áll, lelki, ellenben a feltételekhez kötött lélek különbözik anyagi testétől. Mivel az Úr teste és lelke nem különbözik egymástól, az Ő helyzete sohasem azonos a közönséges élőlényekével, még akkor sem, ha alászáll az anyagi világba. A démonok nem képesek felfogni az Úr transzcendentális természetét, amiről maga az Úr beszél a következő versben.