HU/BG 4.26: Difference between revisions
(Created page with "B04 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 4|NEGYE...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet|H26]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.25]] '''[[HU/BG 4.25|BG 4.25]] - [[HU/BG 4.27|BG 4.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.27]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.25]] '''[[HU/BG 4.25|BG 4.25]] - [[HU/BG 4.27|BG 4.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.27]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== | ==== 26. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:श्रोत्रादीनीन्द्रियाण्यन्ये संयमाग्निषु जुह्वति । | |||
:शब्दादीन्विषयानन्य इन्द्रियाग्निषु जुह्वति ॥२६॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
śrotra-ādīni – pl. a hallás folyamatát; indriyāṇi – érzékeket; anye – mások; saṁyama – a visszatartásnak; agniṣu – a tüzeibe; juhvati – felajánlják; śabda-ādīn – a hangvibrációt stb.; viṣayān – az érzékkielégítés tárgyait; anye – mások; indriya – az érzékszerveknek; agniṣu – a tüzeibe; juhvati – feláldozzák. | ''śrotra-ādīni'' – pl. a hallás folyamatát; ''indriyāṇi'' – érzékeket; ''anye'' – mások; ''saṁyama'' – a visszatartásnak; ''agniṣu'' – a tüzeibe; ''juhvati'' – felajánlják; ''śabda-ādīn'' – a hangvibrációt stb.; ''viṣayān'' – az érzékkielégítés tárgyait; ''anye'' – mások; ''indriya'' – az érzékszerveknek; ''agniṣu'' – a tüzeibe; ''juhvati'' – feláldozzák. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Némelyek [a tiszta brahmacārīk] a hallás folyamatát és az érzékeket áldozzák az elme fegyelmezésének tüzébe, mások [a szabályok szerint élő családosok] az érzékek tárgyait áldozzák az érzékek tüzébe. | '''Némelyek [a tiszta brahmacārīk] a hallás folyamatát és az érzékeket áldozzák az elme fegyelmezésének tüzébe, mások [a szabályok szerint élő családosok] az érzékek tárgyait áldozzák az érzékek tüzébe.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 30: | Line 35: | ||
Az emberi élet négy rendje tagjainak, a brahmacārīknak, a gṛhastháknak, a vānaprastháknak és a sannyāsīknak egyaránt a legkiválóbb yogīkká, transzcendentalistákká kell válniuk. Az emberi élet célja nem az, hogy az állatokhoz hasonlóan az érzékkielégítésnek éljünk, éppen ezért az emberi élet négy rendje úgy lett megteremtve, hogy tagjaik tökéletessé válhassanak a lelki életben. A brahmacārīk, akik a hiteles lelki tanítómester felügyelete alatt tanulnak, úgy uralkodnak az elméjükön, hogy távol tartják magukat az érzékkielégítéstől. A brahmacārī csupán a Kṛṣṇa-tudattal kapcsolatos szavakat hallgatja meg. A megértés alapja a hallás, ezért a tiszta brahmacārī teljesen elmélyed a harer nāmānukīrtanában, az Úr dicsőségének hallgatásában és éneklésében. Kerüli az anyagi hangvibrációkat, s hallását egyedül a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa transzcendentális hangvibrációjával köti le. A családosok, akik számára engedélyezett bizonyos fokú érzékkielégítés, nagy önmegtartóztatással teszik azt. A nemi élvezet, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a húsevés az emberi társadalomban általánosan megmutatkozó tendenciák, ám a szabályok szerint élő családos nem merül a korlátlan szexualitás és a többi érzékkielégítés élvezetébe. A vallásos életen alapuló házasság minden civilizált társadalomban megtalálható, mert ez a módja a nemi élet korlátozásának. A korlátozott, ragaszkodás nélküli nemi élet szintén egyfajta yajña, mert a mértékletes házasember a magasabb rendű transzcendentális élet érdekében feláldozza az érzékkielégítésre való hajlamát. | Az emberi élet négy rendje tagjainak, a brahmacārīknak, a gṛhastháknak, a vānaprastháknak és a sannyāsīknak egyaránt a legkiválóbb yogīkká, transzcendentalistákká kell válniuk. Az emberi élet célja nem az, hogy az állatokhoz hasonlóan az érzékkielégítésnek éljünk, éppen ezért az emberi élet négy rendje úgy lett megteremtve, hogy tagjaik tökéletessé válhassanak a lelki életben. A brahmacārīk, akik a hiteles lelki tanítómester felügyelete alatt tanulnak, úgy uralkodnak az elméjükön, hogy távol tartják magukat az érzékkielégítéstől. A brahmacārī csupán a Kṛṣṇa-tudattal kapcsolatos szavakat hallgatja meg. A megértés alapja a hallás, ezért a tiszta brahmacārī teljesen elmélyed a harer nāmānukīrtanában, az Úr dicsőségének hallgatásában és éneklésében. Kerüli az anyagi hangvibrációkat, s hallását egyedül a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa transzcendentális hangvibrációjával köti le. A családosok, akik számára engedélyezett bizonyos fokú érzékkielégítés, nagy önmegtartóztatással teszik azt. A nemi élvezet, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a húsevés az emberi társadalomban általánosan megmutatkozó tendenciák, ám a szabályok szerint élő családos nem merül a korlátlan szexualitás és a többi érzékkielégítés élvezetébe. A vallásos életen alapuló házasság minden civilizált társadalomban megtalálható, mert ez a módja a nemi élet korlátozásának. A korlátozott, ragaszkodás nélküli nemi élet szintén egyfajta yajña, mert a mértékletes házasember a magasabb rendű transzcendentális élet érdekében feláldozza az érzékkielégítésre való hajlamát. | ||
</div> | </div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.25]] '''[[HU/BG 4.25|BG 4.25]] - [[HU/BG 4.27|BG 4.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.27]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.25]] '''[[HU/BG 4.25|BG 4.25]] - [[HU/BG 4.27|BG 4.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.27]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 21:21, 27 June 2018
26. VERS
- श्रोत्रादीनीन्द्रियाण्यन्ये संयमाग्निषु जुह्वति ।
- शब्दादीन्विषयानन्य इन्द्रियाग्निषु जुह्वति ॥२६॥
- śrotrādīnīndriyāṇy anye
- saṁyamāgniṣu juhvati
- śabdādīn viṣayān anya
- indriyāgniṣu juhvati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrotra-ādīni – pl. a hallás folyamatát; indriyāṇi – érzékeket; anye – mások; saṁyama – a visszatartásnak; agniṣu – a tüzeibe; juhvati – felajánlják; śabda-ādīn – a hangvibrációt stb.; viṣayān – az érzékkielégítés tárgyait; anye – mások; indriya – az érzékszerveknek; agniṣu – a tüzeibe; juhvati – feláldozzák.
FORDÍTÁS
Némelyek [a tiszta brahmacārīk] a hallás folyamatát és az érzékeket áldozzák az elme fegyelmezésének tüzébe, mások [a szabályok szerint élő családosok] az érzékek tárgyait áldozzák az érzékek tüzébe.
MAGYARÁZAT
Az emberi élet négy rendje tagjainak, a brahmacārīknak, a gṛhastháknak, a vānaprastháknak és a sannyāsīknak egyaránt a legkiválóbb yogīkká, transzcendentalistákká kell válniuk. Az emberi élet célja nem az, hogy az állatokhoz hasonlóan az érzékkielégítésnek éljünk, éppen ezért az emberi élet négy rendje úgy lett megteremtve, hogy tagjaik tökéletessé válhassanak a lelki életben. A brahmacārīk, akik a hiteles lelki tanítómester felügyelete alatt tanulnak, úgy uralkodnak az elméjükön, hogy távol tartják magukat az érzékkielégítéstől. A brahmacārī csupán a Kṛṣṇa-tudattal kapcsolatos szavakat hallgatja meg. A megértés alapja a hallás, ezért a tiszta brahmacārī teljesen elmélyed a harer nāmānukīrtanában, az Úr dicsőségének hallgatásában és éneklésében. Kerüli az anyagi hangvibrációkat, s hallását egyedül a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa transzcendentális hangvibrációjával köti le. A családosok, akik számára engedélyezett bizonyos fokú érzékkielégítés, nagy önmegtartóztatással teszik azt. A nemi élvezet, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a húsevés az emberi társadalomban általánosan megmutatkozó tendenciák, ám a szabályok szerint élő családos nem merül a korlátlan szexualitás és a többi érzékkielégítés élvezetébe. A vallásos életen alapuló házasság minden civilizált társadalomban megtalálható, mert ez a módja a nemi élet korlátozásának. A korlátozott, ragaszkodás nélküli nemi élet szintén egyfajta yajña, mert a mértékletes házasember a magasabb rendű transzcendentális élet érdekében feláldozza az érzékkielégítésre való hajlamát.