HU/BG 6.5: Difference between revisions
(Created page with "B05 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet|H05]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.4]] '''[[HU/BG 6.4|BG 6.4]] - [[HU/BG 6.6|BG 6.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.6]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.4]] '''[[HU/BG 6.4|BG 6.4]] - [[HU/BG 6.6|BG 6.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.6]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 5. VERS ==== | ==== 5. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:उद्धरेदात्मनात्मानं नात्मानमवसादयेत् । | |||
:आत्मैव ह्यात्मनो बन्धुरात्मैव रिपुरात्मनः ॥५॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
uddharet – fel kell szabadítania; ātmanā – az elme által; ātmānam – a feltételekhez kötött lelket; na – sohasem; ātmānam – a feltételekhez kötött lelket; avasādayet – szabad degradálnia; ātmā – elméje; eva – bizony; hi – valóban; ātmanaḥ – a feltételekhez kötött léleknek; bandhuḥ – barátja; ātmā – elméje; eva – bizony; ripuḥ – ellensége; ātmanaḥ – a feltételekhez kötött léleknek. | ''uddharet'' – fel kell szabadítania; ''ātmanā'' – az elme által; ''ātmānam'' – a feltételekhez kötött lelket; ''na'' – sohasem; ''ātmānam'' – a feltételekhez kötött lelket; ''avasādayet'' – szabad degradálnia; ''ātmā'' – elméje; ''eva'' – bizony; ''hi'' – valóban; ''ātmanaḥ'' – a feltételekhez kötött léleknek; ''bandhuḥ'' – barátja; ''ātmā'' – elméje; ''eva'' – bizony; ''ripuḥ'' – ellensége; ''ātmanaḥ'' – a feltételekhez kötött léleknek. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 30: | Line 35: | ||
Az ātmā szó testet, elmét és lelket is jelent, a szövegkörnyezettől függően. A yoga-rendszerben az elme és a feltételekhez kötött lélek különösen fontos. Mivel az elme áll a yoga gyakorlásának középpontjában, az ātmā itt az elmére utal. A yoga-rendszer célja az elme szabályozása és érzéktárgyaktól való visszatartása. Ez a vers kihangsúlyozza: az elmét úgy kell irányítani, hogy az kiszabadíthassa a feltételekhez kötött lelket a tudatlanság mocsarából. Az anyagi létben az embert az elméje és az érzékei befolyásolják. A tiszta lélek valójában annak köszönheti anyagi világbeli fogságát, hogy az elme kapcsolatban áll a hamis egóval, ami uralkodni akar az anyagi természet felett. Az elmét ezért oly módon kell szabályozni, hogy ne vonzza az anyagi természet csillogása. Így lehet megmenteni a feltételekhez kötött lelket. Az embernek nem szabad az érzéktárgyakhoz vonzódva visszaesnie. Minél jobban ragaszkodik az érzéktárgyakhoz, annál inkább belebonyolódik az anyagi létezés kötelékébe. A szabadulás legjobb módszere az, ha elménket állandóan Kṛṣṇa-tudatban foglaljuk le. A hi szócska használata nyomatékosítja ezt a gondolatot: így kell tenni. Az Amṛta-bindu-upaniṣad (2) így ír: | Az ātmā szó testet, elmét és lelket is jelent, a szövegkörnyezettől függően. A yoga-rendszerben az elme és a feltételekhez kötött lélek különösen fontos. Mivel az elme áll a yoga gyakorlásának középpontjában, az ātmā itt az elmére utal. A yoga-rendszer célja az elme szabályozása és érzéktárgyaktól való visszatartása. Ez a vers kihangsúlyozza: az elmét úgy kell irányítani, hogy az kiszabadíthassa a feltételekhez kötött lelket a tudatlanság mocsarából. Az anyagi létben az embert az elméje és az érzékei befolyásolják. A tiszta lélek valójában annak köszönheti anyagi világbeli fogságát, hogy az elme kapcsolatban áll a hamis egóval, ami uralkodni akar az anyagi természet felett. Az elmét ezért oly módon kell szabályozni, hogy ne vonzza az anyagi természet csillogása. Így lehet megmenteni a feltételekhez kötött lelket. Az embernek nem szabad az érzéktárgyakhoz vonzódva visszaesnie. Minél jobban ragaszkodik az érzéktárgyakhoz, annál inkább belebonyolódik az anyagi létezés kötelékébe. A szabadulás legjobb módszere az, ha elménket állandóan Kṛṣṇa-tudatban foglaljuk le. A hi szócska használata nyomatékosítja ezt a gondolatot: így kell tenni. Az Amṛta-bindu-upaniṣad (2) így ír: | ||
:mana eva manuṣyāṇāṁ | :''mana eva manuṣyāṇāṁ | ||
:kāraṇaṁ bandha-mokṣayoḥ | :''kāraṇaṁ bandha-mokṣayoḥ | ||
:bandhāya viṣayāsaṅgo | :''bandhāya viṣayāsaṅgo | ||
:muktyai nirviṣayaṁ manaḥ | :''muktyai nirviṣayaṁ manaḥ | ||
„Az ember fogságának és felszabadulásának az elme az oka. Ha elmerül az érzéktárgyakban, az leláncolja az embert, ha pedig távol tartja magát azoktól, az felszabaduláshoz vezet.” Az állandóan Kṛṣṇa-tudatban elmélyülő elme segítségével ezért a legfelsőbb felszabadulás érhető el. | „Az ember fogságának és felszabadulásának az elme az oka. Ha elmerül az érzéktárgyakban, az leláncolja az embert, ha pedig távol tartja magát azoktól, az felszabaduláshoz vezet.” Az állandóan Kṛṣṇa-tudatban elmélyülő elme segítségével ezért a legfelsőbb felszabadulás érhető el. | ||
Latest revision as of 11:29, 31 January 2019
5. VERS
- उद्धरेदात्मनात्मानं नात्मानमवसादयेत् ।
- आत्मैव ह्यात्मनो बन्धुरात्मैव रिपुरात्मनः ॥५॥
- uddhared ātmanātmānaṁ
- nātmānam avasādayet
- ātmaiva hy ātmano bandhur
- ātmaiva ripur ātmanaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
uddharet – fel kell szabadítania; ātmanā – az elme által; ātmānam – a feltételekhez kötött lelket; na – sohasem; ātmānam – a feltételekhez kötött lelket; avasādayet – szabad degradálnia; ātmā – elméje; eva – bizony; hi – valóban; ātmanaḥ – a feltételekhez kötött léleknek; bandhuḥ – barátja; ātmā – elméje; eva – bizony; ripuḥ – ellensége; ātmanaḥ – a feltételekhez kötött léleknek.
FORDÍTÁS
Az embernek az elméje segítségével fel kell szabadulnia, s nem szabad visszaesnie. Az elme a barátja és az ellensége is lehet a feltételekhez kötött léleknek.
MAGYARÁZAT
Az ātmā szó testet, elmét és lelket is jelent, a szövegkörnyezettől függően. A yoga-rendszerben az elme és a feltételekhez kötött lélek különösen fontos. Mivel az elme áll a yoga gyakorlásának középpontjában, az ātmā itt az elmére utal. A yoga-rendszer célja az elme szabályozása és érzéktárgyaktól való visszatartása. Ez a vers kihangsúlyozza: az elmét úgy kell irányítani, hogy az kiszabadíthassa a feltételekhez kötött lelket a tudatlanság mocsarából. Az anyagi létben az embert az elméje és az érzékei befolyásolják. A tiszta lélek valójában annak köszönheti anyagi világbeli fogságát, hogy az elme kapcsolatban áll a hamis egóval, ami uralkodni akar az anyagi természet felett. Az elmét ezért oly módon kell szabályozni, hogy ne vonzza az anyagi természet csillogása. Így lehet megmenteni a feltételekhez kötött lelket. Az embernek nem szabad az érzéktárgyakhoz vonzódva visszaesnie. Minél jobban ragaszkodik az érzéktárgyakhoz, annál inkább belebonyolódik az anyagi létezés kötelékébe. A szabadulás legjobb módszere az, ha elménket állandóan Kṛṣṇa-tudatban foglaljuk le. A hi szócska használata nyomatékosítja ezt a gondolatot: így kell tenni. Az Amṛta-bindu-upaniṣad (2) így ír:
- mana eva manuṣyāṇāṁ
- kāraṇaṁ bandha-mokṣayoḥ
- bandhāya viṣayāsaṅgo
- muktyai nirviṣayaṁ manaḥ
„Az ember fogságának és felszabadulásának az elme az oka. Ha elmerül az érzéktárgyakban, az leláncolja az embert, ha pedig távol tartja magát azoktól, az felszabaduláshoz vezet.” Az állandóan Kṛṣṇa-tudatban elmélyülő elme segítségével ezért a legfelsőbb felszabadulás érhető el.