HU/BG 6.7: Difference between revisions
(Created page with "B07 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet|H07]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.6]] '''[[HU/BG 6.6|BG 6.6]] - [[HU/BG 6.8|BG 6.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.8]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.6]] '''[[HU/BG 6.6|BG 6.6]] - [[HU/BG 6.8|BG 6.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.8]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 7. VERS ==== | ==== 7. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:जितात्मनः प्रशान्तस्य परमात्मा समाहितः । | |||
:शीतोष्णसुखदुःखेषु तथा मानापमानयोः ॥७॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
jita-ātmanaḥ – annak, aki legyőzte elméjét; praśāntasya – aki az elméje szabályozásával békét ért el; parama-ātmā – a Felsőlélek; samāhitaḥ – teljesen elért; śīta – hidegben; uṣṇa – melegben; sukha – boldogságban; duḥkheṣu – és boldogtalanságban; tathā – is; māna – tiszteletben; apamānayoḥ – és szégyenben. | ''jita-ātmanaḥ'' – annak, aki legyőzte elméjét; ''praśāntasya'' – aki az elméje szabályozásával békét ért el; ''parama-ātmā'' – a Felsőlélek; ''samāhitaḥ'' – teljesen elért; ''śīta'' – hidegben; ''uṣṇa'' – melegben; ''sukha'' – boldogságban; ''duḥkheṣu'' – és boldogtalanságban; ''tathā'' – is; ''māna'' – tiszteletben; ''apamānayoḥ'' – és szégyenben. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 21:51, 27 June 2018
7. VERS
- जितात्मनः प्रशान्तस्य परमात्मा समाहितः ।
- शीतोष्णसुखदुःखेषु तथा मानापमानयोः ॥७॥
- jitātmanaḥ praśāntasya
- paramātmā samāhitaḥ
- śītoṣṇa-sukha-duḥkheṣu
- tathā mānāpamānayoḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jita-ātmanaḥ – annak, aki legyőzte elméjét; praśāntasya – aki az elméje szabályozásával békét ért el; parama-ātmā – a Felsőlélek; samāhitaḥ – teljesen elért; śīta – hidegben; uṣṇa – melegben; sukha – boldogságban; duḥkheṣu – és boldogtalanságban; tathā – is; māna – tiszteletben; apamānayoḥ – és szégyenben.
FORDÍTÁS
Aki legyőzte elméjét, az elérte már a Felsőlelket, mert nyugalom árasztja el. Az ilyen ember számára boldogság vagy szenvedés, meleg vagy hideg, tisztelet vagy gyalázat nem különbözik egymástól.
MAGYARÁZAT
Voltaképpen minden élőlénynek az a kötelessége, hogy engedelmeskedjen az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasításainak, aki Paramātmāként mindenki szívében jelen van. Az anyagi tettekbe akkor bonyolódik bele az élőlény, amikor a külső, illúziókeltő energia félrevezeti az elméjét. Éppen ezért arra az emberre, aki valamelyik yoga-folyamat segítségével megzabolázta az elméjét, úgy kell tekintenünk, mint aki már célba ért. Az embernek követnie kell a felsőbb utasításokat. Amikor elméje megingathatatlanul a felsőbb természetre összpontosít, akkor egyedül a Legfelsőbb útmutatását képes követni. Elméjének el kell fogadnia és követnie kell valamilyen felsőbb irányítást. Az elme szabályozásának eredménye az, hogy az ember magától értetődő módon engedelmeskedik a Paramātmā, a Felsőlélek parancsainak. Az, aki Kṛṣṇa-tudatú, azonnal eljut erre a transzcendentális síkra, ezért az Úr bhaktájára nem hatnak az anyagi lét kettősségei, például a boldogság és a boldogtalanság, a hideg és a meleg stb. Ez az állapot a tényleges samādhi, az elmélyülés a Legfelsőbben.