HU/BG 6.11-12: Difference between revisions
(Created page with "B12 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD...") |
mNo edit summary |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet|H12]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.10]] '''[[HU/BG 6.10| BG 6.10]] - [[HU/BG 6.13-14|BG 6.13-14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.13-14]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.10]] '''[[HU/BG 6.10| BG 6.10]] - [[HU/BG 6.13-14|BG 6.13-14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.13-14]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== | ==== 11–12. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:शुचौ देशे प्रतिष्ठाप्य स्थिरमासनमात्मनः । | |||
:नात्युच्छ्रितं नातिनीचं चैलाजिनकुशोत्तरम् ॥११॥ | |||
:तत्रैकाग्रं मनः कृत्वा यतचित्तेन्द्रियक्रियः । | |||
:उपविश्यासने युञ्ज्याद्योगमात्मविशुद्धये ॥१२॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: śucau deśe pratiṣṭhāpya | :śucau deśe pratiṣṭhāpya | ||
: sthiram āsanam ātmanaḥ | :sthiram āsanam ātmanaḥ | ||
: nāty-ucchritaṁ nāti-nīcaṁ | :nāty-ucchritaṁ nāti-nīcaṁ | ||
: cailājina-kuśottaram | :cailājina-kuśottaram | ||
: tatraikāgraṁ manaḥ kṛtvā | :tatraikāgraṁ manaḥ kṛtvā | ||
: yata-cittendriya-kriyaḥ | :yata-cittendriya-kriyaḥ | ||
: upaviśyāsane yuñjyād | :upaviśyāsane yuñjyād | ||
: yogam ātma-viśuddhaye | :yogam ātma-viśuddhaye | ||
</div> | </div> | ||
Line 21: | Line 29: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
śucau – megszentelt; deśe – földön; pratiṣṭhāpya – tartózkodva; sthiram – szilárd; āsanam – ülőhelyet; ātmanaḥ – magának; na – nem; ati – túlságosan; ucchritam – magasat; na – sem; ati – túlságosan; nīcam – alacsonyat; caila-ajina – puha ruha és őzbőr; kuśa – és kuśa-fű által; uttaram – fedettet; tatra – azután; eka-agram – összpontosított figyelmű; manaḥ – elmét; kṛtvā – csinálva; yata-citta – szabályozva az elmét; indriya – és az érzékeket; kriyaḥ – és a cselekedeteket; upaviśya – ülve; āsane – az ülőhelyen; yuñjyāt – végeznie kell; yogam – a yoga gyakorlatait; ātma – a szív; viśuddhaye – tisztítása érdekében. | ''śucau'' – megszentelt; ''deśe'' – földön; ''pratiṣṭhāpya'' – tartózkodva; ''sthiram'' – szilárd; ''āsanam'' – ülőhelyet; ''ātmanaḥ'' – magának; ''na'' – nem; ''ati'' – túlságosan; ''ucchritam'' – magasat; ''na'' – sem; ''ati'' – túlságosan; ''nīcam'' – alacsonyat; ''caila-ajina'' – puha ruha és őzbőr; ''kuśa'' – és kuśa-fű által; ''uttaram'' – fedettet; ''tatra'' – azután; ''eka-agram'' – összpontosított figyelmű; ''manaḥ'' – elmét; ''kṛtvā'' – csinálva; ''yata-citta'' – szabályozva az elmét; ''indriya'' – és az érzékeket; ''kriyaḥ'' – és a cselekedeteket; ''upaviśya'' – ülve; ''āsane'' – az ülőhelyen; ''yuñjyāt'' – végeznie kell; ''yogam'' – a yoga gyakorlatait; ''ātma'' – a szív; ''viśuddhaye'' – tisztítása érdekében. | ||
</div> | </div> | ||
Line 27: | Line 35: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' A yoga gyakorlásához az embernek egy magányos helyre kell vonulnia. Terítsen kuśa-szénát a földre, azt pedig takarja le őzbőrrel és egy puha ruhadarabbal. Az ülés ne legyen se túl magas, se túl alacsony, és szent helyen álljon. Ezután a yogī vegyen fel rajta egy szilárd ülőhelyzetet, s gyakorolja a yogát, hogy elméje, érzékei és cselekedetei szabályozásával, valamint az elme egy pontra rögzítésével megtisztítsa a szívét.''' | '''A yoga gyakorlásához az embernek egy magányos helyre kell vonulnia. Terítsen kuśa-szénát a földre, azt pedig takarja le őzbőrrel és egy puha ruhadarabbal. Az ülés ne legyen se túl magas, se túl alacsony, és szent helyen álljon. Ezután a yogī vegyen fel rajta egy szilárd ülőhelyzetet, s gyakorolja a yogát, hogy elméje, érzékei és cselekedetei szabályozásával, valamint az elme egy pontra rögzítésével megtisztítsa a szívét.''' | ||
</div> | </div> | ||
Line 35: | Line 43: | ||
A „szent hely” zarándokhelyet jelent. Indiában a yogīk – a transzcendentalisták, vagyis a bhakták – mind elhagyják otthonukat, és szent helyeken – Prayāgában, Mathurāban, Vṛndāvanában, Hṛṣīkeśában, Haridvārában – telepednek le, és szent folyók, így a Yamunā és a Gangesz mellett, magányban gyakorolják a yogát. Gyakran azonban ez nem lehetséges, főleg a nyugati emberek számára. A nagyvárosok úgynevezett yoga-közösségei az anyagi javak megszerzésében talán biztosíthatnak némi sikert, ám az igazi yoga gyakorlására egyáltalán nem alkalmasak. Aki nem fegyelmezi önmagát, s akinek elméje zavarodott, az nem tud meditálni. A Bṛhan-nāradīya-purāṇában ezért az áll, hogy a Kali-yugában (a jelen yugában, korszakban), amikor az emberek többnyire rövid életűek, lassúak a lelki felemelkedésben, és mindig számtalan dolog miatt aggódnak, az Úr szent nevének éneklése a legjobb módszer a lelki önmegvalósításra. | A „szent hely” zarándokhelyet jelent. Indiában a yogīk – a transzcendentalisták, vagyis a bhakták – mind elhagyják otthonukat, és szent helyeken – Prayāgában, Mathurāban, Vṛndāvanában, Hṛṣīkeśában, Haridvārában – telepednek le, és szent folyók, így a Yamunā és a Gangesz mellett, magányban gyakorolják a yogát. Gyakran azonban ez nem lehetséges, főleg a nyugati emberek számára. A nagyvárosok úgynevezett yoga-közösségei az anyagi javak megszerzésében talán biztosíthatnak némi sikert, ám az igazi yoga gyakorlására egyáltalán nem alkalmasak. Aki nem fegyelmezi önmagát, s akinek elméje zavarodott, az nem tud meditálni. A Bṛhan-nāradīya-purāṇában ezért az áll, hogy a Kali-yugában (a jelen yugában, korszakban), amikor az emberek többnyire rövid életűek, lassúak a lelki felemelkedésben, és mindig számtalan dolog miatt aggódnak, az Úr szent nevének éneklése a legjobb módszer a lelki önmegvalósításra. | ||
: harer nāma harer nāma | :''harer nāma harer nāma | ||
: harer nāmaiva kevalam | :''harer nāmaiva kevalam | ||
: kalau nāsty eva nāsty eva | :''kalau nāsty eva nāsty eva | ||
: nāsty eva gatir anyathā | :''nāsty eva gatir anyathā | ||
„A nézeteltérések és a képmutatás jelen korszakában az Úr szent nevének éneklése az egyetlen lehetőség a felszabadulásra. Nincs más út, nincs más út, nincs más út.”. | „A nézeteltérések és a képmutatás jelen korszakában az Úr szent nevének éneklése az egyetlen lehetőség a felszabadulásra. Nincs más út, nincs más út, nincs más út.”. |
Latest revision as of 11:30, 31 January 2019
11–12. VERS
- शुचौ देशे प्रतिष्ठाप्य स्थिरमासनमात्मनः ।
- नात्युच्छ्रितं नातिनीचं चैलाजिनकुशोत्तरम् ॥११॥
- तत्रैकाग्रं मनः कृत्वा यतचित्तेन्द्रियक्रियः ।
- उपविश्यासने युञ्ज्याद्योगमात्मविशुद्धये ॥१२॥
- śucau deśe pratiṣṭhāpya
- sthiram āsanam ātmanaḥ
- nāty-ucchritaṁ nāti-nīcaṁ
- cailājina-kuśottaram
- tatraikāgraṁ manaḥ kṛtvā
- yata-cittendriya-kriyaḥ
- upaviśyāsane yuñjyād
- yogam ātma-viśuddhaye
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śucau – megszentelt; deśe – földön; pratiṣṭhāpya – tartózkodva; sthiram – szilárd; āsanam – ülőhelyet; ātmanaḥ – magának; na – nem; ati – túlságosan; ucchritam – magasat; na – sem; ati – túlságosan; nīcam – alacsonyat; caila-ajina – puha ruha és őzbőr; kuśa – és kuśa-fű által; uttaram – fedettet; tatra – azután; eka-agram – összpontosított figyelmű; manaḥ – elmét; kṛtvā – csinálva; yata-citta – szabályozva az elmét; indriya – és az érzékeket; kriyaḥ – és a cselekedeteket; upaviśya – ülve; āsane – az ülőhelyen; yuñjyāt – végeznie kell; yogam – a yoga gyakorlatait; ātma – a szív; viśuddhaye – tisztítása érdekében.
FORDÍTÁS
A yoga gyakorlásához az embernek egy magányos helyre kell vonulnia. Terítsen kuśa-szénát a földre, azt pedig takarja le őzbőrrel és egy puha ruhadarabbal. Az ülés ne legyen se túl magas, se túl alacsony, és szent helyen álljon. Ezután a yogī vegyen fel rajta egy szilárd ülőhelyzetet, s gyakorolja a yogát, hogy elméje, érzékei és cselekedetei szabályozásával, valamint az elme egy pontra rögzítésével megtisztítsa a szívét.
MAGYARÁZAT
A „szent hely” zarándokhelyet jelent. Indiában a yogīk – a transzcendentalisták, vagyis a bhakták – mind elhagyják otthonukat, és szent helyeken – Prayāgában, Mathurāban, Vṛndāvanában, Hṛṣīkeśában, Haridvārában – telepednek le, és szent folyók, így a Yamunā és a Gangesz mellett, magányban gyakorolják a yogát. Gyakran azonban ez nem lehetséges, főleg a nyugati emberek számára. A nagyvárosok úgynevezett yoga-közösségei az anyagi javak megszerzésében talán biztosíthatnak némi sikert, ám az igazi yoga gyakorlására egyáltalán nem alkalmasak. Aki nem fegyelmezi önmagát, s akinek elméje zavarodott, az nem tud meditálni. A Bṛhan-nāradīya-purāṇában ezért az áll, hogy a Kali-yugában (a jelen yugában, korszakban), amikor az emberek többnyire rövid életűek, lassúak a lelki felemelkedésben, és mindig számtalan dolog miatt aggódnak, az Úr szent nevének éneklése a legjobb módszer a lelki önmegvalósításra.
- harer nāma harer nāma
- harer nāmaiva kevalam
- kalau nāsty eva nāsty eva
- nāsty eva gatir anyathā
„A nézeteltérések és a képmutatás jelen korszakában az Úr szent nevének éneklése az egyetlen lehetőség a felszabadulásra. Nincs más út, nincs más út, nincs más út.”.