HU/BG 15.20: Difference between revisions
(Created page with "B20 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 15|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 15. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 15. fejezet|H20]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 15|TIZENÖTÖDIK FEJEZET: A Legfelsőbb Személy elérésének yogája]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 15|TIZENÖTÖDIK FEJEZET: A Legfelsőbb Személy elérésének yogája]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.19]] '''[[HU/BG 15.19| BG 15.19]] - [[HU/BG 16.1|BG 16.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 16.1]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.19]] '''[[HU/BG 15.19|BG 15.19]] - [[HU/BG 16.1-3|BG 16.1-3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 16.1-3]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 20. VERS | ==== 20. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:इति गुह्यतमं शास्त्रमिदमुक्तं मयानघ । | |||
:एतद्बुद्ध्वा बुद्धिमान्स्यात्कृतकृत्यश्च भारत ॥२०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
iti – így; guhya-tamam – a legtitkosabb; śāstram – kinyilatkoztatott írás; idam – ez; uktam – feltárva; mayā – Általam; anagha – ó, bűntelen; etat – ezt; buddhvā – megértve; buddhi-mān – értelmessé; syāt – válik; kṛta-kṛtyaḥ – törekvéseiben legtökéletesebbé; ca – és; bhārata – ó, Bharata fia. | ''iti'' – így; ''guhya-tamam'' – a legtitkosabb; ''śāstram'' – kinyilatkoztatott írás; ''idam'' – ez; ''uktam'' – feltárva; ''mayā'' – Általam; ''anagha'' – ó, bűntelen; ''etat'' – ezt; ''buddhvā'' – megértve; ''buddhi-mān'' – értelmessé; ''syāt'' – válik; ''kṛta-kṛtyaḥ'' – törekvéseiben legtökéletesebbé; ''ca'' – és; ''bhārata'' – ó, Bharata fia. | ||
</div> | </div> | ||
Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ó, bűntelen! Amit most feltártam előtted, az a védikus írások legmeghittebb része. Bárki, aki megérti ezt, bölccsé válik, s törekvéseit tökéletesség fogja koronázni. ''' | '''Ó, bűntelen! Amit most feltártam előtted, az a védikus írások legmeghittebb része. Bárki, aki megérti ezt, bölccsé válik, s törekvéseit tökéletesség fogja koronázni.''' | ||
</div> | </div> | ||
Line 35: | Line 40: | ||
A teljesen Kṛṣṇa-tudatú, tiszta bhakták társaságában odaadó szolgálatot végezve bizonyos dolgoktól teljesen meg kell szabadulnunk. A legfontosabb, hogy legyőzzük a szív gyengeségét. Az élőlény első bukását az anyagi természet feletti uralkodás vágya okozza – ez az, aminek hatására elhagyja a Legfelsőbb Úr transzcendentális szerető szolgálatát. A szív második gyengesége az, hogy az anyagi természet feletti uralkodás hajlamának erősödésével az élőlény ragaszkodni kezd az anyaghoz és az anyagi birtoklás érzéséhez. Az anyagi lét problémái a szív e gyengeségeinek köszönhetőek. Ez a fejezet az első öt versben azt a folyamatot írja le, amelyet követve megszabadulhatunk a szív gyengeségeitől, a hatodik verstől kezdve pedig a puruṣottama-yogáról beszél. | A teljesen Kṛṣṇa-tudatú, tiszta bhakták társaságában odaadó szolgálatot végezve bizonyos dolgoktól teljesen meg kell szabadulnunk. A legfontosabb, hogy legyőzzük a szív gyengeségét. Az élőlény első bukását az anyagi természet feletti uralkodás vágya okozza – ez az, aminek hatására elhagyja a Legfelsőbb Úr transzcendentális szerető szolgálatát. A szív második gyengesége az, hogy az anyagi természet feletti uralkodás hajlamának erősödésével az élőlény ragaszkodni kezd az anyaghoz és az anyagi birtoklás érzéséhez. Az anyagi lét problémái a szív e gyengeségeinek köszönhetőek. Ez a fejezet az első öt versben azt a folyamatot írja le, amelyet követve megszabadulhatunk a szív gyengeségeitől, a hatodik verstől kezdve pedig a puruṣottama-yogáról beszél. | ||
</div> | |||
''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenötödik fejezetéhez, melynek címe „A Legfelsőbb Személy elérésének yogája”, azaz Puruṣottama-yoga.'' | ''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenötödik fejezetéhez, melynek címe „A Legfelsőbb Személy elérésének yogája”, azaz Puruṣottama-yoga.'' | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.19]] '''[[HU/BG 15.19| BG 15.19]] - [[HU/BG 16.1|BG 16.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 16.1]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.19]] '''[[HU/BG 15.19|BG 15.19]] - [[HU/BG 16.1-3|BG 16.1-3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 16.1-3]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ |
Latest revision as of 19:52, 27 June 2018
20. VERS
- इति गुह्यतमं शास्त्रमिदमुक्तं मयानघ ।
- एतद्बुद्ध्वा बुद्धिमान्स्यात्कृतकृत्यश्च भारत ॥२०॥
- iti guhyatamaṁ śāstram
- idam uktaṁ mayānagha
- etad buddhvā buddhimān syāt
- kṛta-kṛtyaś ca bhārata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
iti – így; guhya-tamam – a legtitkosabb; śāstram – kinyilatkoztatott írás; idam – ez; uktam – feltárva; mayā – Általam; anagha – ó, bűntelen; etat – ezt; buddhvā – megértve; buddhi-mān – értelmessé; syāt – válik; kṛta-kṛtyaḥ – törekvéseiben legtökéletesebbé; ca – és; bhārata – ó, Bharata fia.
FORDÍTÁS
Ó, bűntelen! Amit most feltártam előtted, az a védikus írások legmeghittebb része. Bárki, aki megérti ezt, bölccsé válik, s törekvéseit tökéletesség fogja koronázni.
MAGYARÁZAT
Az Úr félreérthetetlenül kijelenti, hogy ez valamennyi kinyilatkoztatott írás lényege. Úgy kell megértenünk, ahogyan az Istenség Legfelsőbb Személyisége elmondta, s így intelligenssé válhatunk, valamint tökéletes transzcendentális tudásra tehetünk szert. Úgy is mondhatnánk, hogy ezt az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről szóló filozófiát megértve és az Ő transzcendentális szolgálatát végezve valamennyien megtisztulhatunk az anyagi természet kötőerőinek minden szennyeződésétől. Az odaadó szolgálat folyamata lelki megvilágosodáshoz vezet, s bárhol végzik, ott nem lehet anyagi szennyeződés. Az Úr és a Neki végzett odaadó szolgálat egy és ugyanaz, hiszen mindkettő lelki: az odaadó szolgálat a Legfelsőbb Úr belső energiájában történik. Az Urat a naphoz hasonlítják, a tudatlanságot pedig a sötétséghez. Ha feltűnik a nap, nem lehet szó sötétségről, s a tudatlanság léte is ki van zárva ott, ahol egy hiteles lelki tanítómester megfelelő irányításával valaki odaadó szolgálatot végez.
Mindenkinek el kell fogadnia ezt a Kṛṣṇa-tudatot, és mindenkinek odaadó szolgálatot kell végeznie ahhoz, hogy intelligenssé válhasson és megtisztulhasson. Ha valaki nem jut el Kṛṣṇa megismeréséig, s nem gyakorolja az odaadó szolgálatot, akkor bármilyen okosnak tekintsék a közönséges emberek, értelme nem tökéletes.
Az anagha szó, amellyel Kṛṣṇa megszólítja Arjunát, nagyon fontos. Ez a szó – aminek jelentése: „ó, bűntelen” – arra utal, hogy mindaddig nagyon nehéz megérteni Kṛṣṇát, amíg valaki meg nem szabadul minden bűnös visszahatástól. Az embernek meg kell tisztulnia minden szennyeződéstől, minden bűnös tettől, s aztán megértheti Kṛṣṇát. Az odaadó szolgálat azonban olyannyira tiszta és hatásos, hogy az azt végző minden külön törekvés nélkül eljut a bűntelenség síkjára.
A teljesen Kṛṣṇa-tudatú, tiszta bhakták társaságában odaadó szolgálatot végezve bizonyos dolgoktól teljesen meg kell szabadulnunk. A legfontosabb, hogy legyőzzük a szív gyengeségét. Az élőlény első bukását az anyagi természet feletti uralkodás vágya okozza – ez az, aminek hatására elhagyja a Legfelsőbb Úr transzcendentális szerető szolgálatát. A szív második gyengesége az, hogy az anyagi természet feletti uralkodás hajlamának erősödésével az élőlény ragaszkodni kezd az anyaghoz és az anyagi birtoklás érzéséhez. Az anyagi lét problémái a szív e gyengeségeinek köszönhetőek. Ez a fejezet az első öt versben azt a folyamatot írja le, amelyet követve megszabadulhatunk a szív gyengeségeitől, a hatodik verstől kezdve pedig a puruṣottama-yogáról beszél.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenötödik fejezetéhez, melynek címe „A Legfelsőbb Személy elérésének yogája”, azaz Puruṣottama-yoga.