HU/BG 7.8: Difference between revisions
(Created page with "B8 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|H08]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.7]] '''[[HU/BG 7.7|BG 7.7]] - [[HU/BG 7.9|BG 7.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.9]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.7]] '''[[HU/BG 7.7|BG 7.7]] - [[HU/BG 7.9|BG 7.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.9]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 8. VERS ==== | ==== 8. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:रसोऽहमप्सु कौन्तेय प्रभास्मि शशिसूर्ययोः । | |||
:प्रणवः सर्ववेदेषु शब्दः खे पौरुषं नृषु ॥८॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
rasaḥ – íz; aham – Én; apsu – a vízben; kaunteya – ó, Kuntī fia; prabhā – fénye; asmi – vagyok; śaśi-sūryayoḥ – a napnak és a holdnak; praṇavaḥ – a három hang: a-u-m; sarva – mindben; vedeṣu – a Védákban; śabdaḥ – hangvibráció; khe – az éterben; pauruṣam – képesség; nṛṣu – az emberben. | ''rasaḥ'' – íz; ''aham'' – Én; ''apsu'' – a vízben; ''kaunteya'' – ó, Kuntī fia; ''prabhā'' – fénye; ''asmi'' – vagyok; ''śaśi-sūryayoḥ'' – a napnak és a holdnak; ''praṇavaḥ'' – a három hang: a-u-m; ''sarva'' – mindben; ''vedeṣu'' – a Védákban; ''śabdaḥ'' – hangvibráció; ''khe'' – az éterben; ''pauruṣam'' – képesség; ''nṛṣu'' – az emberben. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 22:02, 27 June 2018
8. VERS
- रसोऽहमप्सु कौन्तेय प्रभास्मि शशिसूर्ययोः ।
- प्रणवः सर्ववेदेषु शब्दः खे पौरुषं नृषु ॥८॥
- raso ’ham apsu kaunteya
- prabhāsmi śaśi-sūryayoḥ
- praṇavaḥ sarva-vedeṣu
- śabdaḥ khe pauruṣaṁ nṛṣu
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rasaḥ – íz; aham – Én; apsu – a vízben; kaunteya – ó, Kuntī fia; prabhā – fénye; asmi – vagyok; śaśi-sūryayoḥ – a napnak és a holdnak; praṇavaḥ – a három hang: a-u-m; sarva – mindben; vedeṣu – a Védákban; śabdaḥ – hangvibráció; khe – az éterben; pauruṣam – képesség; nṛṣu – az emberben.
FORDÍTÁS
Ó, Kuntī fia! Én vagyok a víz íze, a nap és a hold fénye, az oṁ szótag a védikus mantrákban, a hang az éterben, a képesség az emberben.
MAGYARÁZAT
Ez a vers megmagyarázza, hogyan hat át mindent az Úr különféle anyagi és lelki energiái révén. A Legfelsőbb Urat kezdetben különféle energiáin keresztül lehet érzékelni – ez személytelen megtapasztalásának módja. Ahogyan a Napon élő félisten egy személy, és mindent átható energiája, a napfény által lehet felfogni őt, az Urat is hasonlóképpen lehet érzékelni mindent átható, mindent átfogó energiái révén, noha Ő maga örökké saját hajlékán tartózkodik. A víz megkülönböztető sajátsága az íze. Senki sem szereti a tengervizet, mert a víz tiszta íze sóval keveredik. Minél tisztább ízű a víz, annál jobban szeretjük, s ez a tiszta íz az Úr energiáinak egyike. Az imperszonalisták az ízéről ismerik fel az Úr jelenlétét a vízben, s a perszonalista filozófia hívei szintén dicsőítik az Urat, amiért a szomjas embert kedvesen finom vízzel látja el. Így ismerhetjük fel a Legfelsőbbet. Valójában a személyes és személytelen felfogás között nincs ellentét. Aki ismeri Istent, az tudja, hogy a személytelen és a személyes aspektus egyidejűleg mindenben jelen van, s ebben nincsen ellentmondás. Az Úr Caitanya ezért alapozta meg nagyszerű tanítását, az acintya bhedābheda-tattva (egyidejű azonosság és különbözőség) elméletét.
Eredetileg a Nap és a Hold fénye is a brahmajyotiból, az Úr személytelen ragyogásából árad. A praṇava, vagyis a transzcendentális oṁkāra hang, amellyel minden védikus himnusz kezdődik, a Legfelsőbb Úr megszólítására szolgál. Az imperszonalisták nagyon félnek attól, hogy a Legfelsőbb Urat, Kṛṣṇát számtalan nevének valamelyikén szólítsák meg, ezért inkább a transzcendentális hang, az oṁkāra ismétlését választják. Azt azonban nem ismerik fel, hogy az oṁkāra Isten hangképviselője. A Kṛṣṇa-tudat hatása mindenhová eljut. Aki ismeri a Kṛṣṇa-tudatot, az áldott, míg a Kṛṣṇát nem ismerők illúzióban vannak. A Kṛṣṇáról szóló tudás tehát felszabadulást, a tudatlanság pedig rabságot jelent.