HU/BG 11.32

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - TIZENEGYEDIK FEJEZET: A kozmikus forma

BG 11.31 - BG 11.33

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

32. VERS

श्रीभगवानुवाच ।

कालोऽस्मि लोकक्षयकृत्प्रवृद्धो

लोकान्समाहर्तुमिह प्रवृत्तः ।

ऋतेऽपि त्वां न भविष्यन्ति सर्वे

येऽवस्थिताः प्रत्यनीकेषु योधाः ॥३२॥

śrī-bhagavān uvāca

kālo ’smi loka-kṣaya-kṛt pravṛddho

lokān samāhartum iha pravṛttaḥ

ṛte ’pi tvāṁ na bhaviṣyanti sarve

ye ’vasthitāḥ pratyanīkeṣu yodhāḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Személyisége mondta; kālaḥ – idő; asmi – vagyok; loka – a világoknak; kṣaya-kṛt – a megsemmisítője; pravṛddhaḥ – hatalmas; lokān – minden embert; samāhartum – elpusztítani; iha – ebben a világban; pravṛttaḥ – készen; ṛte – kivéve; api – még; tvām – téged; na – nem; bhaviṣyanti – lesznek; sarve – mindenki; ye – akik; avasthitāḥ – vannak; prati-anīkeṣu – az ellenkező oldalon; yodhāḥ – a harcosok.

FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Idő vagyok, világok hatalmas pusztítója. Azért jöttem, hogy megsemmisítsek minden embert. Rajtatok [a Pāṇḍavákon] kívül valamennyi harcos el fog esni, mindkét oldalon.

MAGYARÁZAT

Arjuna tudta ugyan, hogy Kṛṣṇa a barátja, s hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mégis zavarba hozták a különféle formák, melyeket Kṛṣṇa megnyilvánított. Éppen ezért tovább kérdez e pusztító erő valódi szándékáról. A Védák azt írják, hogy a Legfelsőbb Igazság mindent megsemmisít, még a brāhmaṇákat is. A Kaṭha-upaniṣad (1.2.25) kijelenti:

yasya brahma ca kṣatraṁ ca

ubhe bhavata odanaḥ

mṛtyur yasyopasecanaṁ

ka itthā veda yatra saḥ

A Legfelsőbb végül mindenkit, a brāhmaṇákat és a kṣatriyákat is felfalja, mint az ételt. A Legfelsőbb Úrnak ez a formája egy mindent elnyelő óriás, s most Kṛṣṇa a mindent felemésztő idő alakjában mutatja meg magát. Néhány Pāṇḍavát kivéve mindenkit meg fog semmisíteni a csatatéren.

Arjuna nem örült a harcnak. Azt gondolta, jobb lenne, ha elkerülnék a csatát, s akkor senkit nem érne csalódás. Válaszként azonban az Úr közli vele, hogy a harcosok mindenképpen el fognak pusztulni, mert ez az Ő terve. Ha Arjuna visszautasítja a harcot, akkor is meg fognak halni. Halálukat nem tudja megakadályozni még akkor sem, ha nem harcol, mert valójában már valamennyien halottak. Az idő maga a pusztulás, és a Legfelsőbb Úr akaratából minden megnyilvánulás pusztulásra ítéltetett – ez a természet törvénye.

BG 11.31 - BG 11.33