HU/BG 9.9: Difference between revisions

Latest revision as of 08:13, 5 March 2019

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - KILENCEDIK FEJEZET: A legbizalmasabb tudás

BG 9.8 - BG 9.10

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

9. VERS

न च मां तानि कर्माणि निबध्नन्ति धनञ्जय ।

उदासीनवदासीनमसक्तं तेषु कर्मसु ॥९॥

na ca māṁ tāni karmāṇi

nibadhnanti dhanañjaya

udāsīna-vad āsīnam

asaktaṁ teṣu karmasu

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na – sohasem; ca – szintén; mām – Engem; tāni – mindazok; karmāṇi – a tettek; nibadhnanti – megkötnek; dhanañjaya – ó, gazdagság meghódítója; udāsīna-vat – semlegesként; āsīnam – létezem; asaktam – vonzódás nélkül; teṣu – azokhoz; karmasu – a tettekhez.

FORDÍTÁS

Ó, Dhanañjaya, ezek a tettek nem köthetnek meg Engem. Mindig kívül állok mindezen anyagi tetteken, mintha semleges lenne helyzetem.

MAGYARÁZAT

Ne gondolja senki e vers alapján, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljesen tétlen. Lelki világában Ő mindig tevékeny. A Brahma-saṁhitā (5.6) elmondja: ātmārāmasya tasyāsti prakṛtyā na samāgamaḥ. „Mindig örökkévaló, gyönyörrel teli lelki tetteit végzi, ám az anyagi tettekhez nincs köze.” Az anyagi tetteket különféle energiái végzik. Az Úr a teremtett világ anyagi tetteiben mindig semleges. Ebben a versben az udāsīna-vat szó utal arra, hogy Ő semleges. Noha Ő irányítja a legparányibb anyagi működést is, mégis semleges marad. Ezzel kapcsolatban a bírói székben ülő bíró példáját lehet megemlíteni, akinek parancsára oly sok minden történik: valakit felakasztanak, másvalakit börtönbe zárnak, megint másokat pénzzel jutalmaznak. Maga a bíró azonban pártatlan, akár nyereségről, akár veszteségről van szó. Hozzá hasonlóan az Úr is mindig semleges, noha keze minden tettben benne van. A Vedānta-sūtra (2.1.34) szerint – vaiṣamya-nairghṛṇye na – Ő nem az anyagi világ kettősségeiben él, hanem transzcendentális azokhoz képest. Az anyagi világ teremtéséhez és megsemmisítéséhez sem ragaszkodik – az élőlények előző tetteik szerint születnek meg a különböző létformákban, s az Úr nem avatkozik közbe.

BG 9.8 - BG 9.10

@@ Line 1: / Line 1: @@
-[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 9. fejezet|B09]]
+[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 9. fejezet|H09]]
 <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 9|KILENCEDIK FEJEZET: A legbizalmasabb tudás]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 9.8]] '''[[HU/BG 9.8|BG 9.8]] - [[HU/BG 9.10|BG 9.10]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 9.10]]</div>
-{{RandomImageHu}}
+{{RandomImage|Hungarian}}
 ==== 9. VERS ====
+<div class="devanagari">
+:न च मां तानि कर्माणि निबध्नन्ति धनञ्जय ।
+:उदासीनवदासीनमसक्तं तेषु कर्मसु ॥९॥
+</div>
 <div class="verse">
@@ Line 16: / Line 21: @@
 <div class="synonyms">
-na – sohasem; ca – szintén; mām – Engem; tāni – mindazok; karmāṇi – a tettek; nibadhnanti – megkötnek; dhanañjaya – ó, gazdagság meghódítója; udāsīna-vat – semlegesként; āsīnam – létezem; asaktam – vonzódás nélkül; teṣu – azokhoz; karmasu – a tettekhez.
+''na'' – sohasem; ''ca'' – szintén; ''mām'' – Engem; ''tāni'' – mindazok; ''karmāṇi'' – a tettek; ''nibadhnanti'' – megkötnek; ''dhanañjaya'' – ó, gazdagság meghódítója; ''udāsīna-vat'' – semlegesként; ''āsīnam'' – létezem; ''asaktam'' – vonzódás nélkül; ''teṣu'' – azokhoz; ''karmasu'' – a tettekhez.
 </div>
@@ Line 28: / Line 33: @@
 <div class="purport">
-Ne gondolja senki e vers alapján, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljesen tétlen. Lelki világában Ő mindig tevékeny. A Brahma-saṁhitā (5.6) elmondja: ātmārāmasya tasyāsti prakṛtyā na samāgamaḥ. „Mindig örökkévaló, gyönyörrel teli lelki tetteit végzi, ám az anyagi tettekhez nincs köze.” Az anyagi tetteket különféle energiái végzik. Az Úr a teremtett világ anyagi tetteiben mindig semleges. Ebben a versben az udāsīna-vat szó utal arra, hogy Ő semleges. Noha Ő irányítja a legparányibb anyagi működést is, mégis semleges marad. Ezzel kapcsolatban a bírói székben ülő bíró példáját lehet megemlíteni, akinek parancsára oly sok minden történik: valakit felakasztanak, másvalakit börtönbe zárnak, megint másokat pénzzel jutalmaznak. Maga a bíró azonban pártatlan, akár nyereségről, akár veszteségről van szó. Hozzá hasonlóan az Úr is mindig semleges, noha keze minden tettben benne van. A Vedānta-sūtra (2.1.34) szerint – vaiṣamya-nairghṛṇye na – Ő nem az anyagi világ kettősségeiben él, hanem transzcendentális azokhoz képest. Az anyagi világ teremtéséhez és megsemmisítéséhez sem ragaszkodik – az élőlények előző tetteik szerint születnek meg a különböző létformákban, s az Úr nem avatkozik közbe.
+Ne gondolja senki e vers alapján, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljesen tétlen. Lelki világában Ő mindig tevékeny. A Brahma-saṁhitā (5.6) elmondja: ''ātmārāmasya tasyāsti prakṛtyā na samāgamaḥ''. „Mindig örökkévaló, gyönyörrel teli lelki tetteit végzi, ám az anyagi tettekhez nincs köze.” Az anyagi tetteket különféle energiái végzik. Az Úr a teremtett világ anyagi tetteiben mindig semleges. Ebben a versben az udāsīna-vat szó utal arra, hogy Ő semleges. Noha Ő irányítja a legparányibb anyagi működést is, mégis semleges marad. Ezzel kapcsolatban a bírói székben ülő bíró példáját lehet megemlíteni, akinek parancsára oly sok minden történik: valakit felakasztanak, másvalakit börtönbe zárnak, megint másokat pénzzel jutalmaznak. Maga a bíró azonban pártatlan, akár nyereségről, akár veszteségről van szó. Hozzá hasonlóan az Úr is mindig semleges, noha keze minden tettben benne van. A Vedānta-sūtra (2.1.34) szerint – ''vaiṣamya-nairghṛṇye na'' – Ő nem az anyagi világ kettősségeiben él, hanem transzcendentális azokhoz képest. Az anyagi világ teremtéséhez és megsemmisítéséhez sem ragaszkodik – az élőlények előző tetteik szerint születnek meg a különböző létformákban, s az Úr nem avatkozik közbe.
 </div>