HU/BG 11.51: Difference between revisions

Latest revision as of 19:20, 27 June 2018

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - TIZENEGYEDIK FEJEZET: A kozmikus forma

BG 11.50 - BG 11.52

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

51. VERS

अर्जुन उवाच

दृष्ट्वेदं मानुषं रूपं तव सौम्यं जनार्दन ।

इदानीमस्मि संवृत्तः सचेताः प्रकृतिं गतः ॥५१॥

arjuna uvāca

dṛṣṭvedaṁ mānuṣaṁ rūpaṁ

tava saumyaṁ janārdana

idānīm asmi saṁvṛttaḥ

sa-cetāḥ prakṛtiṁ gataḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; dṛṣṭvā – látván; idam – ezt; mānuṣam – emberi; rūpam – formát; tava – Tiédet; saumyam – nagyon gyönyörűt; janārdana – ó, ellenség fenyítője; idānīm – most; asmi – vagyok; saṁvṛttaḥ – helyreállt; sa-cetāḥ – tudatú; prakṛtim – saját természetemhez; gataḥ – visszatért.

FORDÍTÁS

Amikor Arjuna megpillantotta Kṛṣṇát eredeti formájában, így szólt: Ó, Janārdana! Emberhez hasonló, gyönyörű formád láttán elmém megnyugodott, s lelkiállapotom újra a régi.

MAGYARÁZAT

Ebben a versben a mānuṣaṁ rūpam szavak egyértelműen azt jelzik, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége eredetileg kétkarú. Akik Kṛṣṇát közönséges embernek tartják és kigúnyolják, azok nincsenek tisztában isteni természetével. Ha Kṛṣṇa egy közönséges emberi lény lenne, hogyan tudná megmutatni a kozmikus formát, majd újra megjelenni négykarú Nārāyaṇa-formájában? A Bhagavad-gītā nagyon világosan kijelenti, hogy aki közönséges embernek véli Kṛṣṇát, s félrevezeti az olvasót, mondván, hogy nem Kṛṣṇa, hanem a Benne lévő személytelen Brahman beszél, az a legnagyobb igazságtalanságot követi el. Kṛṣṇa valóban megmutatta kozmikus formáját és a négykarú Viṣṇu-formát. Hogyan lehetne hát közönséges ember? A tiszta bhaktát nem tévesztik meg a Bhagavad-gītāhoz írt félrevezető magyarázatok, mert mindent tud. A Bhagavad-gītā eredeti versei olyan világosak, mint a nap, ezért az ostoba magyarázók lámpafényére nincs szükség.

BG 11.50 - BG 11.52

@@ Line 1: / Line 1: @@
-[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 11. fejezet|B51]]
+[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 11. fejezet|H51]]
 <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 11|TIZENEGYEDIK FEJEZET: A kozmikus forma]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 11.50]] '''[[HU/BG 11.50| BG 11.50]] - [[HU/BG 11.52|BG 11.52]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 11.52]]</div>
-{{RandomImageHu}}
+{{RandomImage|Hungarian}}
 ==== 51. VERS   ====
+<div class="devanagari">
+:अर्जुन उवाच
+:दृष्ट्वेदं मानुषं रूपं तव सौम्यं जनार्दन ।
+:इदानीमस्मि संवृत्तः सचेताः प्रकृतिं गतः ॥५१॥
+</div>
 <div class="verse">
-: arjuna uvāca
+:arjuna uvāca
-: dṛṣṭvedaṁ mānuṣaṁ rūpaṁ
+:dṛṣṭvedaṁ mānuṣaṁ rūpaṁ
 :tava saumyaṁ janārdana
 :idānīm asmi saṁvṛttaḥ
-:sa-cetāḥ prakṛtiṁ gataḥ </div>
+:sa-cetāḥ prakṛtiṁ gataḥ
+</div>
 ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====
 <div class="synonyms">
-arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; dṛṣṭvā – látván; idam – ezt; mānuṣam – emberi; rūpam – formát; tava – Tiédet; saumyam – nagyon gyönyörűt; janārdana – ó, ellenség fenyítője; idānīm – most; asmi – vagyok; saṁvṛttaḥ – helyreállt; sa-cetāḥ – tudatú; prakṛtim – saját természetemhez; gataḥ – visszatért.</div>
+''arjunaḥ uvāca'' – Arjuna mondta; ''dṛṣṭvā'' – látván; ''idam'' – ezt; ''mānuṣam'' – emberi; ''rūpam'' – formát; ''tava'' – Tiédet; ''saumyam'' – nagyon gyönyörűt; ''janārdana'' – ó, ellenség fenyítője; ''idānīm'' – most; ''asmi'' – vagyok; ''saṁvṛttaḥ'' – helyreállt; ''sa-cetāḥ'' – tudatú; ''prakṛtim'' – saját természetemhez; ''gataḥ'' – visszatért.
+</div>
 ==== FORDÍTÁS ====
@@ Line 27: / Line 37: @@
 <div class="purport">
-Ebben a versben a mānuṣaṁ rūpam szavak egyértelműen azt jelzik, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége eredetileg kétkarú. Akik Kṛṣṇát közönséges embernek tartják és kigúnyolják, azok nincsenek tisztában isteni természetével. Ha Kṛṣṇa egy közönséges emberi lény lenne, hogyan tudná megmutatni a kozmikus formát, majd újra megjelenni négykarú Nārāyaṇa-formájában? A Bhagavad-gītā nagyon világosan kijelenti, hogy aki közönséges embernek véli Kṛṣṇát, s félrevezeti az olvasót, mondván, hogy nem Kṛṣṇa, hanem a Benne lévő személytelen Brahman beszél, az a legnagyobb igazságtalanságot követi el. Kṛṣṇa valóban megmutatta kozmikus formáját és a négykarú Viṣṇu-formát. Hogyan lehetne hát közönséges ember? A tiszta bhaktát nem tévesztik meg a Bhagavad-gītāhoz írt félrevezető magyarázatok, mert mindent tud. A Bhagavad-gītā eredeti versei olyan világosak, mint a nap, ezért az ostoba magyarázók lámpafényére nincs szükség.</div>
+Ebben a versben a mānuṣaṁ rūpam szavak egyértelműen azt jelzik, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége eredetileg kétkarú. Akik Kṛṣṇát közönséges embernek tartják és kigúnyolják, azok nincsenek tisztában isteni természetével. Ha Kṛṣṇa egy közönséges emberi lény lenne, hogyan tudná megmutatni a kozmikus formát, majd újra megjelenni négykarú Nārāyaṇa-formájában? A Bhagavad-gītā nagyon világosan kijelenti, hogy aki közönséges embernek véli Kṛṣṇát, s félrevezeti az olvasót, mondván, hogy nem Kṛṣṇa, hanem a Benne lévő személytelen Brahman beszél, az a legnagyobb igazságtalanságot követi el. Kṛṣṇa valóban megmutatta kozmikus formáját és a négykarú Viṣṇu-formát. Hogyan lehetne hát közönséges ember? A tiszta bhaktát nem tévesztik meg a Bhagavad-gītāhoz írt félrevezető magyarázatok, mert mindent tud. A Bhagavad-gītā eredeti versei olyan világosak, mint a nap, ezért az ostoba magyarázók lámpafényére nincs szükség.
+</div>