HU/BG 9.32: Difference between revisions
(Created page with "B32 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 9|KILEN...") |
mNo edit summary |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 9. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 9. fejezet|H32]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 9|KILENCEDIK FEJEZET: A legbizalmasabb tudás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 9|KILENCEDIK FEJEZET: A legbizalmasabb tudás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 9.31]] '''[[HU/BG 9.31| BG 9.31]] - [[HU/BG 9.33|BG 9.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 9.33]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 9.31]] '''[[HU/BG 9.31| BG 9.31]] - [[HU/BG 9.33|BG 9.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 9.33]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 32. VERS | ==== 32. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:मां हि पार्थ व्यपाश्रित्य येऽपि स्युः पापयोनयः । | |||
:स्त्रियो वैश्यास्तथा शूद्रास्तेऽपि यान्ति परां गतिम् ॥३२॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: māṁ hi pārtha vyapāśritya | :māṁ hi pārtha vyapāśritya | ||
:ye ’pi syuḥ pāpa-yonayaḥ | :ye ’pi syuḥ pāpa-yonayaḥ | ||
:striyo vaiśyās tathā śūdrās | :striyo vaiśyās tathā śūdrās | ||
:te ’pi yānti parāṁ gatim | :te ’pi yānti parāṁ gatim | ||
</div> | </div> | ||
Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
mām – Nálam; hi – bizony; pārtha – ó, Pṛthā fia; vyapāśritya – védelmet keresve; ye – azok, akik; api – szintén; syuḥ – vannak; pāpa-yonayaḥ – alacsony rangú család szülöttei; striyaḥ – nők; vaiśyāḥ – kereskedők; tathā – is; śūdrāḥ – alacsony sorú emberek; te api – még ők is; yānti – mennek; parām – a legfelsőbb; gatim – célhoz.</div> | ''mām'' – Nálam; ''hi'' – bizony; ''pārtha'' – ó, Pṛthā fia; ''vyapāśritya'' – védelmet keresve; ''ye'' – azok, akik; ''api'' – szintén; ''syuḥ'' – vannak; ''pāpa-yonayaḥ'' – alacsony rangú család szülöttei; ''striyaḥ'' – nők; ''vaiśyāḥ'' – kereskedők; ''tathā'' – is; ''śūdrāḥ'' – alacsony sorú emberek; ''te api'' – még ők is; ''yānti'' – mennek; ''parām'' – a legfelsőbb; ''gatim'' – célhoz. | ||
</div> | |||
==== FORDÍTÁS ==== | ==== FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ó, Pṛthā fia! Aki Nálam keres menedéket, az még ha alacsony sorban született is – nő, vaiśya [kereskedő] vagy śūdra [munkás] –, elérheti a legfelsőbb célt.''' | '''Ó, Pṛthā fia! Aki Nálam keres menedéket, az még ha alacsony sorban született is – nő, vaiśya [kereskedő] vagy śūdra [munkás] –, elérheti a legfelsőbb célt.''' | ||
</div> | </div> | ||
Line 27: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A Legfelsőbb Úr egyértelműen kimondja ebben a versben, hogy az odaadó szolgálatban nincsen különbség a magasabb és alacsonyabb osztályba tartozó emberek között. Materialista életfelfogással szemlélve vannak ilyen csoportok, ám aki az Úr transzcendentális odaadó szolgálatában él, az nem tesz ilyen különbséget. Mindenki alkalmas a végső cél elérésére. A Śrīmad-Bhāgavatam (2.4.18) szerint még a caṇḍālák (kutyaevők), azaz a legalacsonyabb rendű emberek is megtisztulhatnak a tiszta bhakták társaságában. Az odaadó szolgálatnak és a tiszta bhakták vezetésének tehát olyan nagy ereje van, hogy eltöröl minden különbséget az emberek magasabb és alacsonyabb rendű csoportjai között, s bárki hozzákezdhet a végzéséhez. A tiszta bhaktánál menedéket keresve, a megfelelő vezetés alatt még a legegyszerűbb ember is megtisztulhat. Az emberek az anyagi természet különféle kötőerői szerint négy csoportra oszthatók: akikre a jóság kötőereje hat (brāhmaṇák), akikre a szenvedély (kṣatriyák, vagyis vezetők), akik a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak (vaiśyák, vagyis kereskedők), és akik a tudatlanság kötőerejében élnek (śūdrák, vagyis kétkezi munkások). Az ennél alacsonyabb szinten álló embereket, akik bűnös családokban születtek, caṇḍāláknak nevezik. A rangosabb osztályok általában kerülik az ilyen bűnös családok szülötteinek társaságát. Az odaadó szolgálat folyamata azonban olyannyira hatásos, hogy a Legfelsőbb Úr tiszta bhaktája még az alacsonyabb rendű osztályok tagjait is képessé teheti arra, hogy elérjék az élet legfőbb tökéletességét. Ez csak akkor lehetséges, ha az ember Kṛṣṇánál keres menedéket. Ahogyan azt a vyapāśritya szó jelzi, teljes mértékben Kṛṣṇánál kell menedéket keresnünk, s így az ember még a nagy jñānīknál és yogīknál is sokkal fejlettebbé válhat. | A Legfelsőbb Úr egyértelműen kimondja ebben a versben, hogy az odaadó szolgálatban nincsen különbség a magasabb és alacsonyabb osztályba tartozó emberek között. Materialista életfelfogással szemlélve vannak ilyen csoportok, ám aki az Úr transzcendentális odaadó szolgálatában él, az nem tesz ilyen különbséget. Mindenki alkalmas a végső cél elérésére. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 2.4.18|SB 2.4.18]]) szerint még a caṇḍālák (kutyaevők), azaz a legalacsonyabb rendű emberek is megtisztulhatnak a tiszta bhakták társaságában. Az odaadó szolgálatnak és a tiszta bhakták vezetésének tehát olyan nagy ereje van, hogy eltöröl minden különbséget az emberek magasabb és alacsonyabb rendű csoportjai között, s bárki hozzákezdhet a végzéséhez. A tiszta bhaktánál menedéket keresve, a megfelelő vezetés alatt még a legegyszerűbb ember is megtisztulhat. Az emberek az anyagi természet különféle kötőerői szerint négy csoportra oszthatók: akikre a jóság kötőereje hat (brāhmaṇák), akikre a szenvedély (kṣatriyák, vagyis vezetők), akik a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak (vaiśyák, vagyis kereskedők), és akik a tudatlanság kötőerejében élnek (śūdrák, vagyis kétkezi munkások). Az ennél alacsonyabb szinten álló embereket, akik bűnös családokban születtek, caṇḍāláknak nevezik. A rangosabb osztályok általában kerülik az ilyen bűnös családok szülötteinek társaságát. Az odaadó szolgálat folyamata azonban olyannyira hatásos, hogy a Legfelsőbb Úr tiszta bhaktája még az alacsonyabb rendű osztályok tagjait is képessé teheti arra, hogy elérjék az élet legfőbb tökéletességét. Ez csak akkor lehetséges, ha az ember Kṛṣṇánál keres menedéket. Ahogyan azt a vyapāśritya szó jelzi, teljes mértékben Kṛṣṇánál kell menedéket keresnünk, s így az ember még a nagy jñānīknál és yogīknál is sokkal fejlettebbé válhat. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 13:18, 31 January 2019
32. VERS
- मां हि पार्थ व्यपाश्रित्य येऽपि स्युः पापयोनयः ।
- स्त्रियो वैश्यास्तथा शूद्रास्तेऽपि यान्ति परां गतिम् ॥३२॥
- māṁ hi pārtha vyapāśritya
- ye ’pi syuḥ pāpa-yonayaḥ
- striyo vaiśyās tathā śūdrās
- te ’pi yānti parāṁ gatim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mām – Nálam; hi – bizony; pārtha – ó, Pṛthā fia; vyapāśritya – védelmet keresve; ye – azok, akik; api – szintén; syuḥ – vannak; pāpa-yonayaḥ – alacsony rangú család szülöttei; striyaḥ – nők; vaiśyāḥ – kereskedők; tathā – is; śūdrāḥ – alacsony sorú emberek; te api – még ők is; yānti – mennek; parām – a legfelsőbb; gatim – célhoz.
FORDÍTÁS
Ó, Pṛthā fia! Aki Nálam keres menedéket, az még ha alacsony sorban született is – nő, vaiśya [kereskedő] vagy śūdra [munkás] –, elérheti a legfelsőbb célt.
MAGYARÁZAT
A Legfelsőbb Úr egyértelműen kimondja ebben a versben, hogy az odaadó szolgálatban nincsen különbség a magasabb és alacsonyabb osztályba tartozó emberek között. Materialista életfelfogással szemlélve vannak ilyen csoportok, ám aki az Úr transzcendentális odaadó szolgálatában él, az nem tesz ilyen különbséget. Mindenki alkalmas a végső cél elérésére. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 2.4.18) szerint még a caṇḍālák (kutyaevők), azaz a legalacsonyabb rendű emberek is megtisztulhatnak a tiszta bhakták társaságában. Az odaadó szolgálatnak és a tiszta bhakták vezetésének tehát olyan nagy ereje van, hogy eltöröl minden különbséget az emberek magasabb és alacsonyabb rendű csoportjai között, s bárki hozzákezdhet a végzéséhez. A tiszta bhaktánál menedéket keresve, a megfelelő vezetés alatt még a legegyszerűbb ember is megtisztulhat. Az emberek az anyagi természet különféle kötőerői szerint négy csoportra oszthatók: akikre a jóság kötőereje hat (brāhmaṇák), akikre a szenvedély (kṣatriyák, vagyis vezetők), akik a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak (vaiśyák, vagyis kereskedők), és akik a tudatlanság kötőerejében élnek (śūdrák, vagyis kétkezi munkások). Az ennél alacsonyabb szinten álló embereket, akik bűnös családokban születtek, caṇḍāláknak nevezik. A rangosabb osztályok általában kerülik az ilyen bűnös családok szülötteinek társaságát. Az odaadó szolgálat folyamata azonban olyannyira hatásos, hogy a Legfelsőbb Úr tiszta bhaktája még az alacsonyabb rendű osztályok tagjait is képessé teheti arra, hogy elérjék az élet legfőbb tökéletességét. Ez csak akkor lehetséges, ha az ember Kṛṣṇánál keres menedéket. Ahogyan azt a vyapāśritya szó jelzi, teljes mértékben Kṛṣṇánál kell menedéket keresnünk, s így az ember még a nagy jñānīknál és yogīknál is sokkal fejlettebbé válhat.