HU/BG 17.2: Difference between revisions
(Created page with "B02 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 17|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet|H02]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 17|TIZENHETEDIK FEJEZET: A hit fajtái]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 17|TIZENHETEDIK FEJEZET: A hit fajtái]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 17.1]] '''[[HU/BG 17.1| BG 17.1]] - [[HU/BG 17.3|BG 17.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 17.3]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 17.1]] '''[[HU/BG 17.1| BG 17.1]] - [[HU/BG 17.3|BG 17.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 17.3]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 2. VERS ==== | ==== 2. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:श्रीभगवानुवाच । | |||
:त्रिविधा भवति श्रद्धा देहिनां सा स्वभावजा । | |||
:सात्त्विकी राजसी चैव तामसी चेति तां शृणु ॥२॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: śrī-bhagavān uvāca | :śrī-bhagavān uvāca | ||
: tri-vidhā bhavati śraddhā | |||
:tri-vidhā bhavati śraddhā | |||
:dehināṁ sā svabhāva-jā | :dehināṁ sā svabhāva-jā | ||
:sāttvikī rājasī caiva | :sāttvikī rājasī caiva | ||
| Line 17: | Line 25: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; tri-vidhā – háromféle; bhavati – lesz; śraddhā – hite; dehinām – a megtestesültnek; sā – az; sva-bhāva-jā – az anyagi természet őt befolyásoló kötőereje szerinti; sāttvikī – a jóság kötőerejében lévő; rājasī – a szenvedély kötőerejében lévő; ca – és; eva – bizony; tāmasī – a tudatlanság kötőerejében lévő; ca – és; iti – így; tām – azt; śṛṇu – halld Tőlem.</div> | ''śrī-bhagavān uvāca'' – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; ''tri-vidhā'' – háromféle; ''bhavati'' – lesz; ''śraddhā'' – hite; ''dehinām'' – a megtestesültnek; ''sā'' – az; ''sva-bhāva-jā'' – az anyagi természet őt befolyásoló kötőereje szerinti; ''sāttvikī'' – a jóság kötőerejében lévő; ''rājasī'' – a szenvedély kötőerejében lévő; ''ca'' – és; ''eva'' – bizony; ''tāmasī'' – a tudatlanság kötőerejében lévő; ''ca'' – és; ''iti'' – így; ''tām'' – azt; ''śṛṇu'' – halld Tőlem. | ||
</div> | |||
==== FORDÍTÁS ==== | ==== FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A hit háromféle lehet: jóságban, szenvedélyben és tudatlanságban lévő, attól függően, hogy a megtestesült lélekre a természet mely kötőereje jellemző. Hallj hát most ezekről!''' | '''Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A hit háromféle lehet: jóságban, szenvedélyben és tudatlanságban lévő, attól függően, hogy a megtestesült lélekre a természet mely kötőereje jellemző. Hallj hát most ezekről!''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 37: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ha valaki lustasága és tétlensége miatt felhagy az írások szabályainak és előírásainak követésével – noha ismeri azokat –, akkor az anyagi természet kötőerőinek irányítása alá kerül. Az ember a jóság, a szenvedély vagy a tudatlanság minőségében korábban végrehajtott tettei szerint sajátságos jellemre tesz szert. Az élőlény folytonos kapcsolatban áll a természet különféle kötőerőivel. Mivel kapcsolatban áll az anyagi természettel, kifejleszt egy bizonyos mentalitást annak megfelelően, hogy melyik kötőerőben hajtja végre tetteit. Ha azonban egy hiteles lelki tanítómesterhez fordul, s az írások utasításaival együtt az ő utasításait is betartja, akkor megváltoztathatja jellemét, s a tudatlanságból vagy szenvedélyből fokozatosan a jóságba emelkedhet. Mindebből levonhatjuk a következtetést, hogy a természet egy adott kötőereje jellemezte vak hit nem segíthet a tökéletesség elérésében. Mindent gondosan, okosan kell megfontolni egy hiteles lelki tanítómester társaságában, így az ember változtathat helyzetén, s egy magasabb rendű kötőerőbe juthat.</div> | Ha valaki lustasága és tétlensége miatt felhagy az írások szabályainak és előírásainak követésével – noha ismeri azokat –, akkor az anyagi természet kötőerőinek irányítása alá kerül. Az ember a jóság, a szenvedély vagy a tudatlanság minőségében korábban végrehajtott tettei szerint sajátságos jellemre tesz szert. Az élőlény folytonos kapcsolatban áll a természet különféle kötőerőivel. Mivel kapcsolatban áll az anyagi természettel, kifejleszt egy bizonyos mentalitást annak megfelelően, hogy melyik kötőerőben hajtja végre tetteit. Ha azonban egy hiteles lelki tanítómesterhez fordul, s az írások utasításaival együtt az ő utasításait is betartja, akkor megváltoztathatja jellemét, s a tudatlanságból vagy szenvedélyből fokozatosan a jóságba emelkedhet. Mindebből levonhatjuk a következtetést, hogy a természet egy adott kötőereje jellemezte vak hit nem segíthet a tökéletesség elérésében. Mindent gondosan, okosan kell megfontolni egy hiteles lelki tanítómester társaságában, így az ember változtathat helyzetén, s egy magasabb rendű kötőerőbe juthat. | ||
</div> | |||
Latest revision as of 20:05, 27 June 2018
2. VERS
- श्रीभगवानुवाच ।
- त्रिविधा भवति श्रद्धा देहिनां सा स्वभावजा ।
- सात्त्विकी राजसी चैव तामसी चेति तां शृणु ॥२॥
- śrī-bhagavān uvāca
- tri-vidhā bhavati śraddhā
- dehināṁ sā svabhāva-jā
- sāttvikī rājasī caiva
- tāmasī ceti tāṁ śṛṇu
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; tri-vidhā – háromféle; bhavati – lesz; śraddhā – hite; dehinām – a megtestesültnek; sā – az; sva-bhāva-jā – az anyagi természet őt befolyásoló kötőereje szerinti; sāttvikī – a jóság kötőerejében lévő; rājasī – a szenvedély kötőerejében lévő; ca – és; eva – bizony; tāmasī – a tudatlanság kötőerejében lévő; ca – és; iti – így; tām – azt; śṛṇu – halld Tőlem.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A hit háromféle lehet: jóságban, szenvedélyben és tudatlanságban lévő, attól függően, hogy a megtestesült lélekre a természet mely kötőereje jellemző. Hallj hát most ezekről!
MAGYARÁZAT
Ha valaki lustasága és tétlensége miatt felhagy az írások szabályainak és előírásainak követésével – noha ismeri azokat –, akkor az anyagi természet kötőerőinek irányítása alá kerül. Az ember a jóság, a szenvedély vagy a tudatlanság minőségében korábban végrehajtott tettei szerint sajátságos jellemre tesz szert. Az élőlény folytonos kapcsolatban áll a természet különféle kötőerőivel. Mivel kapcsolatban áll az anyagi természettel, kifejleszt egy bizonyos mentalitást annak megfelelően, hogy melyik kötőerőben hajtja végre tetteit. Ha azonban egy hiteles lelki tanítómesterhez fordul, s az írások utasításaival együtt az ő utasításait is betartja, akkor megváltoztathatja jellemét, s a tudatlanságból vagy szenvedélyből fokozatosan a jóságba emelkedhet. Mindebből levonhatjuk a következtetést, hogy a természet egy adott kötőereje jellemezte vak hit nem segíthet a tökéletesség elérésében. Mindent gondosan, okosan kell megfontolni egy hiteles lelki tanítómester társaságában, így az ember változtathat helyzetén, s egy magasabb rendű kötőerőbe juthat.