HU/BG 13.13: Difference between revisions
(Created page with "B13 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 13| TI...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet|H13]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13| TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13| TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.8-12]] '''[[HU/BG 13.8-12|BG 13.8-12]] - [[HU/BG 13.14|BG 13.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 13.14]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.8-12]] '''[[HU/BG 13.8-12|BG 13.8-12]] - [[HU/BG 13.14|BG 13.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 13.14]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 13. VERS ==== | ==== 13. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:ज्ञेयं यत्तत्प्रवक्ष्यामि यज्ज्ञात्वामृतमश्नुते । | |||
:अनादिमत्परं ब्रह्म न सत्तन्नासदुच्यते ॥१३॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
jñeyam – a megismerhetőt; yat – amit; tat – azt; pravakṣyāmi – most el fogom magyarázni; yat – amit; jñātvā – megismervén; amṛtam – nektárt; aśnute – az ember megízleli; anādi – kezdet nélküli; mat-param – Nálam alacsonyabb rendű; brahma – lelket; na – sem; sat – oknak; tat – azt; na – sem; asat – okozatnak; ucyate – hívják. | ''jñeyam'' – a megismerhetőt; ''yat'' – amit; ''tat'' – azt; ''pravakṣyāmi'' – most el fogom magyarázni; ''yat'' – amit; ''jñātvā'' – megismervén; ''amṛtam'' – nektárt; ''aśnute'' – az ember megízleli; ''anādi'' – kezdet nélküli; ''mat-param'' – Nálam alacsonyabb rendű; ''brahma'' – lelket; ''na'' – sem; ''sat'' – oknak; ''tat'' – azt; ''na'' – sem; ''asat'' – okozatnak; ''ucyate'' – hívják. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az Úr korábban már elmagyarázta a cselekvés mezejét és a mező ismerőjét, valamint azt a folyamatot, ami által tudást szerezhetünk a tett mezejének ismerőjéről. Most a tudás tárgyáról, azaz először a lélekről, majd a Felsőlélekről fog szólni. Az ismerőről, a lélekről és a Felsőlélekről szóló tudás révén az ember megízlelheti az élet nektárját. Ahogyan a második fejezet elmondta, az élőlény örökkévaló. Ezt erősíti meg ez a vers is. Nincs olyan időpont, amelyről azt mondhatnánk: ekkor született a jīva. Azt sem képes senki kideríteni, mikor nyilvánult meg a jīvātmā a Legfelsőbb Úrból. Ezért ő kezdet nélküli. A védikus irodalom alátámasztja ezt: na jāyate mriyate vā vipaścit (Kaṭha-upaniṣad 1.2.18). A test ismerőjére az jellemző, hogy sohasem született meg, sohasem fog meghalni, és teljes tudással rendelkezik. | Az Úr korábban már elmagyarázta a cselekvés mezejét és a mező ismerőjét, valamint azt a folyamatot, ami által tudást szerezhetünk a tett mezejének ismerőjéről. Most a tudás tárgyáról, azaz először a lélekről, majd a Felsőlélekről fog szólni. Az ismerőről, a lélekről és a Felsőlélekről szóló tudás révén az ember megízlelheti az élet nektárját. Ahogyan a második fejezet elmondta, az élőlény örökkévaló. Ezt erősíti meg ez a vers is. Nincs olyan időpont, amelyről azt mondhatnánk: ekkor született a jīva. Azt sem képes senki kideríteni, mikor nyilvánult meg a jīvātmā a Legfelsőbb Úrból. Ezért ő kezdet nélküli. A védikus irodalom alátámasztja ezt: na ''jāyate mriyate vā vipaścit'' (Kaṭha-upaniṣad 1.2.18). A test ismerőjére az jellemző, hogy sohasem született meg, sohasem fog meghalni, és teljes tudással rendelkezik. | ||
A védikus irodalom (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.16) szerint a Legfelsőbb Úr mint Felsőlélek szintén pradhāna-kṣetrajña-patir guṇeśaḥ, a test legfőbb ismerője és az anyagi természet három kötőerejének mestere. A smṛti így ír: dāsa-bhūto harer eva nānyasyaiva kadācana. Az élőlények örökké a Legfelsőbb Úr szolgálatában állnak. Tanításában ezt az Úr Caitanya is megerősítette. Láthatjuk tehát, hogy az ebben a versben említett brahman szó az egyéni lélekre vonatkozik, és ilyen esetben nem szabad elfelejtenünk, hogy ő vijñāna-brahma, nem pedig ānanda-brahma. Ānanda-brahma az Istenség Legfelsőbb Brahman Személyisége | A védikus irodalom (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.16) szerint a Legfelsőbb Úr mint Felsőlélek szintén pradhāna-''kṣetrajña-patir guṇeśaḥ'', a test legfőbb ismerője és az anyagi természet három kötőerejének mestere. A smṛti így ír: ''dāsa-bhūto harer eva nānyasyaiva kadācana''. Az élőlények örökké a Legfelsőbb Úr szolgálatában állnak. Tanításában ezt az Úr Caitanya is megerősítette. Láthatjuk tehát, hogy az ebben a versben említett brahman szó az egyéni lélekre vonatkozik, és ilyen esetben nem szabad elfelejtenünk, hogy ő vijñāna-brahma, nem pedig ānanda-brahma. Ānanda-brahma az Istenség Legfelsőbb Brahman Személyisége. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 19:12, 5 March 2019
13. VERS
- ज्ञेयं यत्तत्प्रवक्ष्यामि यज्ज्ञात्वामृतमश्नुते ।
- अनादिमत्परं ब्रह्म न सत्तन्नासदुच्यते ॥१३॥
- jñeyaṁ yat tat pravakṣyāmi
- yaj jñātvāmṛtam aśnute
- anādi mat-paraṁ brahma
- na sat tan nāsad ucyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jñeyam – a megismerhetőt; yat – amit; tat – azt; pravakṣyāmi – most el fogom magyarázni; yat – amit; jñātvā – megismervén; amṛtam – nektárt; aśnute – az ember megízleli; anādi – kezdet nélküli; mat-param – Nálam alacsonyabb rendű; brahma – lelket; na – sem; sat – oknak; tat – azt; na – sem; asat – okozatnak; ucyate – hívják.
FORDÍTÁS
Most elmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok-okozati törvényén.
MAGYARÁZAT
Az Úr korábban már elmagyarázta a cselekvés mezejét és a mező ismerőjét, valamint azt a folyamatot, ami által tudást szerezhetünk a tett mezejének ismerőjéről. Most a tudás tárgyáról, azaz először a lélekről, majd a Felsőlélekről fog szólni. Az ismerőről, a lélekről és a Felsőlélekről szóló tudás révén az ember megízlelheti az élet nektárját. Ahogyan a második fejezet elmondta, az élőlény örökkévaló. Ezt erősíti meg ez a vers is. Nincs olyan időpont, amelyről azt mondhatnánk: ekkor született a jīva. Azt sem képes senki kideríteni, mikor nyilvánult meg a jīvātmā a Legfelsőbb Úrból. Ezért ő kezdet nélküli. A védikus irodalom alátámasztja ezt: na jāyate mriyate vā vipaścit (Kaṭha-upaniṣad 1.2.18). A test ismerőjére az jellemző, hogy sohasem született meg, sohasem fog meghalni, és teljes tudással rendelkezik.
A védikus irodalom (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.16) szerint a Legfelsőbb Úr mint Felsőlélek szintén pradhāna-kṣetrajña-patir guṇeśaḥ, a test legfőbb ismerője és az anyagi természet három kötőerejének mestere. A smṛti így ír: dāsa-bhūto harer eva nānyasyaiva kadācana. Az élőlények örökké a Legfelsőbb Úr szolgálatában állnak. Tanításában ezt az Úr Caitanya is megerősítette. Láthatjuk tehát, hogy az ebben a versben említett brahman szó az egyéni lélekre vonatkozik, és ilyen esetben nem szabad elfelejtenünk, hogy ő vijñāna-brahma, nem pedig ānanda-brahma. Ānanda-brahma az Istenség Legfelsőbb Brahman Személyisége.