HU/BG 13.17: Difference between revisions
(Created page with "B17 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 13| TI...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet|H17]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13| TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13| TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.16]] '''[[HU/BG 13.16|BG 13.16]] - [[HU/BG 13.18|BG 13.18]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 13.18]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.16]] '''[[HU/BG 13.16|BG 13.16]] - [[HU/BG 13.18|BG 13.18]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 13.18]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 17. VERS ==== | ==== 17. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:अविभक्तं च भूतेषु विभक्तमिव च स्थितम् । | |||
:भूतभर्तृ च तज्ज्ञेयं ग्रसिष्णु प्रभविष्णु च ॥१७॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
avibhaktam – osztatlan; ca – is; bhūteṣu – minden élőlényben; vibhaktam – felosztott; iva – mintha; ca – szintén; sthitam – van; bhūta-bhartṛ – minden élőlény fenntartója; ca – is; tat – azt; jñeyam – meg kell érteni; grasiṣṇu – elnyelve; prabhaviṣṇu – létrehozva; ca – is. | ''avibhaktam'' – osztatlan; ''ca'' – is; ''bhūteṣu'' – minden élőlényben; ''vibhaktam'' – felosztott; ''iva'' – mintha; ''ca'' – szintén; ''sthitam'' – van; ''bhūta-bhartṛ'' – minden élőlény fenntartója; ''ca'' – is; ''tat'' – azt; ''jñeyam'' – meg kell érteni; ''grasiṣṇu'' – elnyelve; ''prabhaviṣṇu'' – létrehozva; ''ca'' – is. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Felsőlélekként az Úr mindenkinek a szívében jelen van. Azt jelentené ez, hogy Ő részekre oszlik? Nem, Ő valójában egyetlen. Ezzel kapcsolatban a nap példáját említhetjük meg. A nap délben egy adott helyen van, ám ha ötezer mérfölddel távolabbra megyünk bármelyik irányban, s ott bárkitől megkérdezzük, hogy hol van a nap, mindenki azt fogja mondani, hogy a feje fölött. Ezt a példát azért adják a Védák, hogy szemléltessék: habár az Úr felosztottnak tűnik, mégis osztatlan. A Védák azt is leírják, hogy Viṣṇu amiatt, hogy mindenható, jelen van mindenhol, ahogy a nap is egyszerre sok helyen, sok ember számára látható. Habár a Legfelsőbb Úr minden élőlény fenntartója, a megsemmisüléskor mégis elnyel mindent. Ezt az Úr a tizenegyedik fejezetben erősíti meg, amikor azt mondja, azért jött, hogy megölje a Kurukṣetrán összesereglett harcosokat. Azt is megemlíti, hogy az idő formájában szintén felemészt mindent. Ő tehát a pusztító, mindenki végzete. A teremtéskor létrehoz mindenkit eredeti állapotából, a megsemmisüléskor pedig elnyeli őket. A védikus himnuszok megerősítik, hogy Ő minden élőlény forrása és egyben nyugvóhelye is. A teremtés után minden az Ő mindenható energiájában nyugszik, a megsemmisülés után pedig ismét Hozzá tér vissza minden, hogy Benne maradjon. Így mondják a védikus himnuszok. Yato vā imāni bhūtāni jāyante yena jātāni jīvanti yat prayanty abhisaṁviśanti tad brahma tad vijijñāsasva (Taittirīya-upaniṣad 3.1). | Felsőlélekként az Úr mindenkinek a szívében jelen van. Azt jelentené ez, hogy Ő részekre oszlik? Nem, Ő valójában egyetlen. Ezzel kapcsolatban a nap példáját említhetjük meg. A nap délben egy adott helyen van, ám ha ötezer mérfölddel távolabbra megyünk bármelyik irányban, s ott bárkitől megkérdezzük, hogy hol van a nap, mindenki azt fogja mondani, hogy a feje fölött. Ezt a példát azért adják a Védák, hogy szemléltessék: habár az Úr felosztottnak tűnik, mégis osztatlan. A Védák azt is leírják, hogy Viṣṇu amiatt, hogy mindenható, jelen van mindenhol, ahogy a nap is egyszerre sok helyen, sok ember számára látható. Habár a Legfelsőbb Úr minden élőlény fenntartója, a megsemmisüléskor mégis elnyel mindent. Ezt az Úr a tizenegyedik fejezetben erősíti meg, amikor azt mondja, azért jött, hogy megölje a Kurukṣetrán összesereglett harcosokat. Azt is megemlíti, hogy az idő formájában szintén felemészt mindent. Ő tehát a pusztító, mindenki végzete. A teremtéskor létrehoz mindenkit eredeti állapotából, a megsemmisüléskor pedig elnyeli őket. A védikus himnuszok megerősítik, hogy Ő minden élőlény forrása és egyben nyugvóhelye is. A teremtés után minden az Ő mindenható energiájában nyugszik, a megsemmisülés után pedig ismét Hozzá tér vissza minden, hogy Benne maradjon. Így mondják a védikus himnuszok. ''Yato vā imāni bhūtāni jāyante yena jātāni jīvanti yat prayanty abhisaṁviśanti tad brahma tad vijijñāsasva'' (Taittirīya-upaniṣad 3.1). | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 19:16, 5 March 2019
17. VERS
- अविभक्तं च भूतेषु विभक्तमिव च स्थितम् ।
- भूतभर्तृ च तज्ज्ञेयं ग्रसिष्णु प्रभविष्णु च ॥१७॥
- avibhaktaṁ ca bhūteṣu
- vibhaktam iva ca sthitam
- bhūta-bhartṛ ca taj jñeyaṁ
- grasiṣṇu prabhaviṣṇu ca
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
avibhaktam – osztatlan; ca – is; bhūteṣu – minden élőlényben; vibhaktam – felosztott; iva – mintha; ca – szintén; sthitam – van; bhūta-bhartṛ – minden élőlény fenntartója; ca – is; tat – azt; jñeyam – meg kell érteni; grasiṣṇu – elnyelve; prabhaviṣṇu – létrehozva; ca – is.
FORDÍTÁS
Noha a Felsőlélek látszólag megoszlik az élőlények között, valójában sohasem felosztott. Ő mindig egy. Ő a fenntartója valamennyi élőlénynek, mégis tudni kell Róla, hogy Ő az, aki elpusztítja és megteremti mindegyiküket.
MAGYARÁZAT
Felsőlélekként az Úr mindenkinek a szívében jelen van. Azt jelentené ez, hogy Ő részekre oszlik? Nem, Ő valójában egyetlen. Ezzel kapcsolatban a nap példáját említhetjük meg. A nap délben egy adott helyen van, ám ha ötezer mérfölddel távolabbra megyünk bármelyik irányban, s ott bárkitől megkérdezzük, hogy hol van a nap, mindenki azt fogja mondani, hogy a feje fölött. Ezt a példát azért adják a Védák, hogy szemléltessék: habár az Úr felosztottnak tűnik, mégis osztatlan. A Védák azt is leírják, hogy Viṣṇu amiatt, hogy mindenható, jelen van mindenhol, ahogy a nap is egyszerre sok helyen, sok ember számára látható. Habár a Legfelsőbb Úr minden élőlény fenntartója, a megsemmisüléskor mégis elnyel mindent. Ezt az Úr a tizenegyedik fejezetben erősíti meg, amikor azt mondja, azért jött, hogy megölje a Kurukṣetrán összesereglett harcosokat. Azt is megemlíti, hogy az idő formájában szintén felemészt mindent. Ő tehát a pusztító, mindenki végzete. A teremtéskor létrehoz mindenkit eredeti állapotából, a megsemmisüléskor pedig elnyeli őket. A védikus himnuszok megerősítik, hogy Ő minden élőlény forrása és egyben nyugvóhelye is. A teremtés után minden az Ő mindenható energiájában nyugszik, a megsemmisülés után pedig ismét Hozzá tér vissza minden, hogy Benne maradjon. Így mondják a védikus himnuszok. Yato vā imāni bhūtāni jāyante yena jātāni jīvanti yat prayanty abhisaṁviśanti tad brahma tad vijijñāsasva (Taittirīya-upaniṣad 3.1).