HU/BG 18.18: Difference between revisions
(Created page with "B018 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 18|TI...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|H18]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.17]] '''[[HU/BG 18.17| BG 18.17]] - [[HU/BG 18.19|BG 18.19]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.19]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.17]] '''[[HU/BG 18.17| BG 18.17]] - [[HU/BG 18.19|BG 18.19]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.19]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 18. VERS ==== | ==== 18. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:ज्ञानं ज्ञेयं परिज्ञाता त्रिविधा कर्मचोदना । | |||
:करणं कर्म कर्तेति त्रिविधः कर्मसंग्रहः ॥१८॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: jñānaṁ jñeyaṁ parijñātā | :jñānaṁ jñeyaṁ parijñātā | ||
:tri-vidhā karma-codanā | :tri-vidhā karma-codanā | ||
:karaṇaṁ karma karteti | :karaṇaṁ karma karteti | ||
:tri-vidhaḥ karma-saṅgrahaḥ </div> | :tri-vidhaḥ karma-saṅgrahaḥ | ||
</div> | |||
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
jñānam – tudás; jñeyam – a tudás tárgya; parijñātā – a tudó; tri-vidhā – háromféle; karma – tett; codanā – hajtóerő; karaṇam – az érzékek; karma – a tett; kartā – a cselekvő; iti – ily módon; tri-vidhaḥ – háromféle; karma – tettnek; saṅgrahaḥ – halmazata.</div> | ''jñānam'' – tudás; ''jñeyam'' – a tudás tárgya; ''parijñātā'' – a tudó; ''tri-vidhā'' – háromféle; ''karma'' – tett; ''codanā'' – hajtóerő; ''karaṇam'' – az érzékek; ''karma'' – a tett; ''kartā'' – a cselekvő; ''iti'' – ily módon; ''tri-vidhaḥ'' – háromféle; ''karma'' – tettnek; ''saṅgrahaḥ'' – halmazata. | ||
</div> | |||
==== FORDÍTÁS ==== | ==== FORDÍTÁS ==== | ||
Line 26: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az általános tetteket három lendítőerő segíti elő: a tudás, a tudás tárgya és a tudó. A tett összetevőit az eszközök, maga a tett és a cselekvő képezik. Ezek a tényezők jelen vannak minden tettben, amit csak végezhet ember. A cselekvés előtt ösztönző erő lép fel, melyet inspirációnak neveznek. A tett eltervezése a tett finom formája, amit a tett végrehajtása követ. Először tehát a gondolkodás, érzés és akarás pszichológiai folyamatán kell keresztülmennie a cselekvőnek, s ezt nevezik hajtóerőnek. A cselekvésre ösztönző inspiráció akár a szentírásokból, akár a lelki tanítómester utasításaiból származik, ugyanaz. Ha van inspiráció, és adott a cselekvő is, az érzékek segítségével – amelyekhez az elme, valamennyi érzék központja is hozzátartozik – létrejön a tett. A tett összetevőinek együttállását a tett betetőzésének nevezik.</div> | Az általános tetteket három lendítőerő segíti elő: a tudás, a tudás tárgya és a tudó. A tett összetevőit az eszközök, maga a tett és a cselekvő képezik. Ezek a tényezők jelen vannak minden tettben, amit csak végezhet ember. A cselekvés előtt ösztönző erő lép fel, melyet inspirációnak neveznek. A tett eltervezése a tett finom formája, amit a tett végrehajtása követ. Először tehát a gondolkodás, érzés és akarás pszichológiai folyamatán kell keresztülmennie a cselekvőnek, s ezt nevezik hajtóerőnek. A cselekvésre ösztönző inspiráció akár a szentírásokból, akár a lelki tanítómester utasításaiból származik, ugyanaz. Ha van inspiráció, és adott a cselekvő is, az érzékek segítségével – amelyekhez az elme, valamennyi érzék központja is hozzátartozik – létrejön a tett. A tett összetevőinek együttállását a tett betetőzésének nevezik. | ||
</div> | |||
Latest revision as of 20:13, 27 June 2018
18. VERS
- ज्ञानं ज्ञेयं परिज्ञाता त्रिविधा कर्मचोदना ।
- करणं कर्म कर्तेति त्रिविधः कर्मसंग्रहः ॥१८॥
- jñānaṁ jñeyaṁ parijñātā
- tri-vidhā karma-codanā
- karaṇaṁ karma karteti
- tri-vidhaḥ karma-saṅgrahaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jñānam – tudás; jñeyam – a tudás tárgya; parijñātā – a tudó; tri-vidhā – háromféle; karma – tett; codanā – hajtóerő; karaṇam – az érzékek; karma – a tett; kartā – a cselekvő; iti – ily módon; tri-vidhaḥ – háromféle; karma – tettnek; saṅgrahaḥ – halmazata.
FORDÍTÁS
A tudás, a tudás tárgya és a tudó a tett három ösztönző tényezője; az érzékek, a cselekedet és a cselekvő pedig a tett három összetevője.
MAGYARÁZAT
Az általános tetteket három lendítőerő segíti elő: a tudás, a tudás tárgya és a tudó. A tett összetevőit az eszközök, maga a tett és a cselekvő képezik. Ezek a tényezők jelen vannak minden tettben, amit csak végezhet ember. A cselekvés előtt ösztönző erő lép fel, melyet inspirációnak neveznek. A tett eltervezése a tett finom formája, amit a tett végrehajtása követ. Először tehát a gondolkodás, érzés és akarás pszichológiai folyamatán kell keresztülmennie a cselekvőnek, s ezt nevezik hajtóerőnek. A cselekvésre ösztönző inspiráció akár a szentírásokból, akár a lelki tanítómester utasításaiból származik, ugyanaz. Ha van inspiráció, és adott a cselekvő is, az érzékek segítségével – amelyekhez az elme, valamennyi érzék központja is hozzátartozik – létrejön a tett. A tett összetevőinek együttállását a tett betetőzésének nevezik.