HU/BG 18.38: Difference between revisions
(Created page with "B38 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 18|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|H38]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.37]] '''[[HU/BG 18.37|BG 18.37]] - [[HU/BG 18.39|BG 18.39]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.39]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.37]] '''[[HU/BG 18.37|BG 18.37]] - [[HU/BG 18.39|BG 18.39]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.39]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 38. VERS ==== | ==== 38. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:विषयेन्द्रियसंयोगाद्यत्तदग्रेऽमृतोपमम् । | |||
:परिणामे विषमिव तत्सुखं राजसं स्मृतम् ॥३८॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 10: | Line 15: | ||
:yat tad agre ’mṛtopamam | :yat tad agre ’mṛtopamam | ||
:pariṇāme viṣam iva | :pariṇāme viṣam iva | ||
:tat sukhaṁ rājasaṁ smṛtam </div> | :tat sukhaṁ rājasaṁ smṛtam | ||
</div> | |||
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
viṣaya – az érzékek tárgyainak; indriya – és az érzékeknek; saṁyogāt – az egyesüléséből; yat – ami; tat – az; agre – az elején; amṛta-upamam – olyan, mint a nektár; pariṇāme – a végén; viṣam iva – mint a méreg; tat – az; sukham – a boldogság; rājasam – a szenvedély kötőerejében lévő; smṛtam – úgy tartják. | ''viṣaya'' – az érzékek tárgyainak; ''indriya'' – és az érzékeknek; ''saṁyogāt'' – az egyesüléséből; ''yat'' – ami; ''tat'' – az; ''agre'' – az elején; ''amṛta-upamam'' – olyan, mint a nektár; ''pariṇāme'' – a végén; ''viṣam iva'' – mint a méreg; ''tat'' – az; ''sukham'' – a boldogság; ''rājasam'' – a szenvedély kötőerejében lévő; ''smṛtam'' – úgy tartják. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 29: | Line 35: | ||
Amikor egy fiatal férfi találkozik egy fiatal nővel, az érzékek arra késztetik, hogy megnézze őt, megérintse, és nemi kapcsolatba lépjen vele. Eleinte lehet, hogy mindez nagy örömet ad az érzékeknek, de előbb vagy utóbb méreggé válik: ismét külön élnek, vagy elválnak, szomorkodnak, bánkódnak és így tovább. Az ilyen boldogság mindig a szenvedély kötőerejébe tartozik. Az a boldogság, amely az érzékek és az érzéktárgyak kapcsolatából származik, mindig szenvedést okoz, ezért mindenképpen el kell kerülnünk. | Amikor egy fiatal férfi találkozik egy fiatal nővel, az érzékek arra késztetik, hogy megnézze őt, megérintse, és nemi kapcsolatba lépjen vele. Eleinte lehet, hogy mindez nagy örömet ad az érzékeknek, de előbb vagy utóbb méreggé válik: ismét külön élnek, vagy elválnak, szomorkodnak, bánkódnak és így tovább. Az ilyen boldogság mindig a szenvedély kötőerejébe tartozik. Az a boldogság, amely az érzékek és az érzéktárgyak kapcsolatából származik, mindig szenvedést okoz, ezért mindenképpen el kell kerülnünk. | ||
</div> | </div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.37]] '''[[HU/BG 18.37|BG 18.37]] - [[HU/BG 18.39|BG 18.39]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.39]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.37]] '''[[HU/BG 18.37|BG 18.37]] - [[HU/BG 18.39|BG 18.39]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.39]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 20:21, 27 June 2018
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
38. VERS
- विषयेन्द्रियसंयोगाद्यत्तदग्रेऽमृतोपमम् ।
- परिणामे विषमिव तत्सुखं राजसं स्मृतम् ॥३८॥
- viṣayendriya-saṁyogād
- yat tad agre ’mṛtopamam
- pariṇāme viṣam iva
- tat sukhaṁ rājasaṁ smṛtam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viṣaya – az érzékek tárgyainak; indriya – és az érzékeknek; saṁyogāt – az egyesüléséből; yat – ami; tat – az; agre – az elején; amṛta-upamam – olyan, mint a nektár; pariṇāme – a végén; viṣam iva – mint a méreg; tat – az; sukham – a boldogság; rājasam – a szenvedély kötőerejében lévő; smṛtam – úgy tartják.
FORDÍTÁS
Azt a boldogságot, amit az ember az érzékeknek az érzéktárgyakkal való kapcsolatából merít, s ami az elején nektárnak, ám később méregnek tűnik, a szenvedély minőségébe sorolják.
MAGYARÁZAT
Amikor egy fiatal férfi találkozik egy fiatal nővel, az érzékek arra késztetik, hogy megnézze őt, megérintse, és nemi kapcsolatba lépjen vele. Eleinte lehet, hogy mindez nagy örömet ad az érzékeknek, de előbb vagy utóbb méreggé válik: ismét külön élnek, vagy elválnak, szomorkodnak, bánkódnak és így tovább. Az ilyen boldogság mindig a szenvedély kötőerejébe tartozik. Az a boldogság, amely az érzékek és az érzéktárgyak kapcsolatából származik, mindig szenvedést okoz, ezért mindenképpen el kell kerülnünk.