HU/SB 1.18.50: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 41: | Line 41: | ||
''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Első Énekének tizennyolcadik fejezetéhez, melynek címe: „Egy brāhmaṇa fiú megátkozza Parīkṣit Mahārāját.”'' | |||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 21:41, 5 February 2019
50. VERS
- prāyaśaḥ sādhavo loke
- parair dvandveṣu yojitāḥ
- na vyathanti na hṛṣyanti
- yata ātmā ’guṇāśrayaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
prāyaśaḥ—általában; sādhavaḥ—szentek; loke—ebben a világban; paraiḥ—mások által; dvandveṣu—kettősségben; yojitāḥ—lefoglalva; na—soha; vyathanti—szenvedve; na—sem; hṛṣyanti—örömét leli; yataḥ—mert; ātmā—önvaló; aguṇa-āśrayaḥ—transzcendentális.
FORDÍTÁS
A transzcendentalisták annak ellenére, hogy másoknak köszönhetően az anyagi világ kettősségeivel kell törődniük, többnyire nem szomorúak, de nem is lelnek örömet [a világi dolgokban], hiszen mindannyian transzcendentális síkon cselekszenek.
MAGYARÁZAT
A transzcendentalisták közé az empirikus filozófusok, a misztikusok és az Úr bhaktái tartoznak. Az empirikus filozófusok célja az Abszolút lényébe olvadás, a misztikusoké a mindent átható Felsőlélek megpillantása, míg az Úr bhaktái az Istenség Személyiségének transzcendentális szerető szolgálatát végzik. Mivel Brahman, Paramātmā és Bhagavān ugyanazon Transzcendens különféle aspektusai, e transzcendentalisták mindannyian fölötte állnak az anyagi természet három kötőerejének. Az anyagi boldogság és boldogtalanság a három kötőerő terméke, ezért ezek okainak nincs közük a transzcendentalistákhoz. A király bhakta volt, a ṛṣi pedig egy misztikus, így aztán egyikükre sem volt hatással a véletlenszerű eset, amelyet a legfelsőbb akarat idézett elő. A játékos gyerek csupán eszköz volt az Úr akaratának teljesítésében.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Első Énekének tizennyolcadik fejezetéhez, melynek címe: „Egy brāhmaṇa fiú megátkozza Parīkṣit Mahārāját.”