HU/SB 3.32.38: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ha az ember egyszer az anyagi lét folytonosságába kerül, nagyon nehezen szabadulhat ki belőle. Éppen ezért az Istenség Legfelsőbb Személyisége vagy Maga jön el, vagy elküldi hiteles képviselőjét, s olyan írásokat hagy Maga után, mint a Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam, hogy a tudatlanság sötétségében tévelygő élőlények részesülhessenek a tanítások, a szent személyek és a lelki tanítómesterek áldásában, s így felszabadulhassanak. Ha az élőlény nem kapja meg a szentek, a lelki tanítómester vagy Kṛṣṇa kegyét, | Ha az ember egyszer az anyagi lét folytonosságába kerül, nagyon nehezen szabadulhat ki belőle. Éppen ezért az Istenség Legfelsőbb Személyisége vagy Maga jön el, vagy elküldi hiteles képviselőjét, s olyan írásokat hagy Maga után, mint a Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam, hogy a tudatlanság sötétségében tévelygő élőlények részesülhessenek a tanítások, a szent személyek és a lelki tanítómesterek áldásában, s így felszabadulhassanak. Ha az élőlény nem kapja meg a szentek, a lelki tanítómester vagy Kṛṣṇa kegyét, nem lehetséges számára, hogy kijusson az anyagi lét sötétségéből. Saját erőfeszítéséből ezt nem érheti el. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 13:26, 11 October 2020
38. VERS
- jīvasya saṁsṛtīr bahvīr
- avidyā-karma-nirmitāḥ
- yāsv aṅga praviśann ātmā
- na veda gatim ātmanaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jīvasya—az élőlénynek; saṁsṛtīḥ—az anyagi lét útjai; bahvīḥ—sok; avidyā—tudatlanságban; karma—tettekkel; nirmitāḥ—létrehozott; yāsu—amelybe; aṅga—kedves anyám; praviśan—behatolva; ātmā—az élőlény; na—nem; veda—megérti; gatim—a mozgás; ātmanaḥ—magának.
FORDÍTÁS
Az élőlény számtalanféle anyagi létbe kerülhet attól függően, hogy valódi azonosságát nem ismerve, arról megfeledkezve milyen tetteket hajt végre. Kedves anyám! Aki e feledékenység útjára lép, az képtelen megérteni, hol érnek majd véget cselekedetei.
MAGYARÁZAT
Ha az ember egyszer az anyagi lét folytonosságába kerül, nagyon nehezen szabadulhat ki belőle. Éppen ezért az Istenség Legfelsőbb Személyisége vagy Maga jön el, vagy elküldi hiteles képviselőjét, s olyan írásokat hagy Maga után, mint a Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam, hogy a tudatlanság sötétségében tévelygő élőlények részesülhessenek a tanítások, a szent személyek és a lelki tanítómesterek áldásában, s így felszabadulhassanak. Ha az élőlény nem kapja meg a szentek, a lelki tanítómester vagy Kṛṣṇa kegyét, nem lehetséges számára, hogy kijusson az anyagi lét sötétségéből. Saját erőfeszítéséből ezt nem érheti el.