HU/SB 7.2.6: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 2. fejezet|H06]]
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 2. fejezet|H06]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.2: Hiranyakasipu, a démonok fejedelme| MÁSODIK FEJEZET: Hiraṇyakaśipu, a démonok fejedelme]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.2: Hiranyakasipu, a démonok fejedelme| MÁSODIK FEJEZET: Hiraṇyakaśipu, a démonok fejedelme]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.2.4-5| SB 7.2.4-5]] '''[[HU/SB 7.2.4-5|SB 7.2.4-5]] - [[HU/SB 7.2.7-8|SB 7.2.7-8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.2.7-8| SB 7.2.7-8]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.2.4-5| SB 7.2.4-5]] '''[[HU/SB 7.2.4-5|SB 7.2.4-5]] - [[HU/SB 7.2.7-8|SB 7.2.7-8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.2.7-8| SB 7.2.7-8]]</div>
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
Line 40: Line 40:
A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.29|BG 9.29]]) kijelenti: ''samo ’haṁ sarva-bhūteṣu'', az Úr minden élőlénnyel egyformán bánik. A félistenek és a démonok egyaránt élőlények; hogyan lehetséges hát, hogy az Úr kedvezett az élőlények egyik csoportjának, és szembefordult a másikkal? Igazság szerint nem fordulhat elő, hogy az Úr részrehajló legyen. Mégis, mivel a félistenek, a bhakták mindig szigorúan követik a Legfelsőbb Úr parancsait, őszinteségük miatt győzedelmeskednek a démonok felett, akik tudják ugyan, hogy Viṣṇu a Legfelsőbb Úr, mégsem követik az utasításait. Amiatt, hogy a démonok örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, Viṣṇura gondolnak, haláluk után általában elérik a sāyujya-muktit. Hiraṇyakaśipu démon azzal vádolta az Urat, hogy részrehajló volt, mert a félistenek imádták Őt, valójában azonban az Úr, akárcsak egy ország kormánya, egyáltalán nem részrehajló. A kormány egyetlen állampolgárral sem kivételez, de ha valaki engedelmeskedik az állam törvényeinek, végtelen lehetőséget kap arra, hogy békésen élhessen, és elérje azt, ami valóban az érdeke.
A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.29|BG 9.29]]) kijelenti: ''samo ’haṁ sarva-bhūteṣu'', az Úr minden élőlénnyel egyformán bánik. A félistenek és a démonok egyaránt élőlények; hogyan lehetséges hát, hogy az Úr kedvezett az élőlények egyik csoportjának, és szembefordult a másikkal? Igazság szerint nem fordulhat elő, hogy az Úr részrehajló legyen. Mégis, mivel a félistenek, a bhakták mindig szigorúan követik a Legfelsőbb Úr parancsait, őszinteségük miatt győzedelmeskednek a démonok felett, akik tudják ugyan, hogy Viṣṇu a Legfelsőbb Úr, mégsem követik az utasításait. Amiatt, hogy a démonok örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, Viṣṇura gondolnak, haláluk után általában elérik a sāyujya-muktit. Hiraṇyakaśipu démon azzal vádolta az Urat, hogy részrehajló volt, mert a félistenek imádták Őt, valójában azonban az Úr, akárcsak egy ország kormánya, egyáltalán nem részrehajló. A kormány egyetlen állampolgárral sem kivételez, de ha valaki engedelmeskedik az állam törvényeinek, végtelen lehetőséget kap arra, hogy békésen élhessen, és elérje azt, ami valóban az érdeke.


____
 
----
'''*
'''*
A démonok és a félistenek egyaránt a legfelsőbb mesternek tekintik az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, ám a félistenek követik Őt, míg a démonok szembeszállnak Vele. A félisteneket és a démonokat így egy férj két feleségéhez hasonlítják. Mindkét feleség sapatnīja (társfelesége) a másiknak, ezért használja ez a vers a sapatnaiḥ szót.
A démonok és a félistenek egyaránt a legfelsőbb mesternek tekintik az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, ám a félistenek követik Őt, míg a démonok szembeszállnak Vele. A félisteneket és a démonokat így egy férj két feleségéhez hasonlítják. Mindkét feleség sapatnīja (társfelesége) a másiknak, ezért használja ez a vers a sapatnaiḥ szót.

Latest revision as of 22:17, 6 September 2020


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

sapatnair ghātitaḥ kṣudrair
bhrātā me dayitaḥ suhṛt
pārṣṇi-grāheṇa hariṇā
samenāpy upadhāvanaiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sapatnaiḥ—az ellenségek által*; ghātitaḥ—megölték; kṣudraiḥ—hatalma jelentéktelen; bhrātā—öcsém; me—enyém; dayitaḥ—nagyon kedves; suhṛt—jóakaró; pārṣṇi-grāheṇa—hátulról támadva; hariṇā—az Istenség Legfelsőbb Személyisége által; samena—mindenkivel (a félistenekkel és démonokkal is) egyenlően bánik; api—habár; upadhāvanaiḥ—az imádók, a félistenek által.


FORDÍTÁS

Jelentéktelen ellenségeim, a félistenek összefogtak, hogy elpusztítsák oly drága és engedelmes jóakarómat, öcsémet, Hiraṇyākṣát. Noha a Legfelsőbb Úr, Viṣṇu mindannyiunkkal egyformán bánik    —    a félistenekkel és a démonokkal egyaránt    —,    ez alkalommal a félistenek oldalára állt, akik nagy odaadással imádták Őt, és segített nekik megölni Hiraṇyākṣát.


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītā (BG 9.29) kijelenti: samo ’haṁ sarva-bhūteṣu, az Úr minden élőlénnyel egyformán bánik. A félistenek és a démonok egyaránt élőlények; hogyan lehetséges hát, hogy az Úr kedvezett az élőlények egyik csoportjának, és szembefordult a másikkal? Igazság szerint nem fordulhat elő, hogy az Úr részrehajló legyen. Mégis, mivel a félistenek, a bhakták mindig szigorúan követik a Legfelsőbb Úr parancsait, őszinteségük miatt győzedelmeskednek a démonok felett, akik tudják ugyan, hogy Viṣṇu a Legfelsőbb Úr, mégsem követik az utasításait. Amiatt, hogy a démonok örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, Viṣṇura gondolnak, haláluk után általában elérik a sāyujya-muktit. Hiraṇyakaśipu démon azzal vádolta az Urat, hogy részrehajló volt, mert a félistenek imádták Őt, valójában azonban az Úr, akárcsak egy ország kormánya, egyáltalán nem részrehajló. A kormány egyetlen állampolgárral sem kivételez, de ha valaki engedelmeskedik az állam törvényeinek, végtelen lehetőséget kap arra, hogy békésen élhessen, és elérje azt, ami valóban az érdeke.



* A démonok és a félistenek egyaránt a legfelsőbb mesternek tekintik az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, ám a félistenek követik Őt, míg a démonok szembeszállnak Vele. A félisteneket és a démonokat így egy férj két feleségéhez hasonlítják. Mindkét feleség sapatnīja (társfelesége) a másiknak, ezért használja ez a vers a sapatnaiḥ szót.