HU/Prabhupada 0255 - Isten kormányában is sok igazgató kell legyen, sok tisztviselő, őket hívják félisteneknek: Difference between revisions

Latest revision as of 09:44, 1 October 2018

Előző oldal - videó 0254

Következő oldal - videó 0256

Lecture on BG 2.8 -- London, August 8, 1973

Tegyük fel, hogy Kṛṣṇa ezt mondja: "Íme, itt vannak, rendben. Átmenetileg te leszel... Menj, és harcolj. Aztán, ha megszerezted a királyságot, boldog leszel. Nincs szükség arra, hogy Engem gurunak fogadj el. Sem arra..." Az emberek általában így gondolkodnak: "Sok pénzt keresünk. Mi haszna lenne egy gurunak? Magamtól is megértek mindent." A másik gazember pedig: "Igen, yata mata tata patha. Minden vélemény rendben van. Kialakíthatod a saját véleményedet." Így zajlik az élet. Kialakíthatod a saját véleményed Istenről. Minden ostoba gazember saját elképzelést hajtogat. Ez lehetetlen. Ezért mondja Arjuna: avāpya bhūmāv asaptnam ṛddham (BG 2.8). Nagy jelentősége van a sapatni szónak. Azt jelenti, "versenytárs, második feleség." Ha egy férfi két, három asszonyt vesz el... Miért csak kettőt, hármat? Istennek 16,100 felesége volt. Isten ilyen. Sapatnya, de ők nem vetélkednek egymással. A Kṛṣṇa könyvben olvashatjuk, ahogy a királynők beszélgetnek Draupadīval, és minden asszony azt hangsúlyozza, mennyire szeretne Kṛṣṇa szolgálója lenni. Egyikük sem vetélkedik a másikkal. Az anyagi világban ha egy férfi több asszonyt vesz magához, azok versenytársak lesznek. Riválisok. A Śrīmad-Bhāgavatamban a következő hasonlatot olvashatjuk: az érzékszervekhez hasonlóan, ha valakinek több felesége van, az egyik megragadja a férjét: "Gyere hozzám", a másik szintén kéri: "Gyere az én szobámba". A férj ilyenkor összezavarodik. Ugyanígy vannak ezek a feleségeink, az érzékszerveink; A szem megragad: "Kérlek, gyere a moziba." A nyelv is akar valamit: "Kérlek, gyere étterembe." A kéz valami mást akar. A lábak is a maguk útját járnák. Ez a helyzetünk. Mint az a férj, akinek több felesége van, és mindegyik magához rángatná őt. Ez a helyzetünk. Miért? Mert a feleségek egymás riválisai. Ez a kifejezés, a sapatnyam ṛddham. Ha egy területet több király is a magáénak tekinti, akkor baj van. Arjuna kijelenti: avāpya bhūmāv asaptnyam ṛddham (BG 2.8). "Még, ha páratlan gazdagságra is teszek szert, amelynek nincs riválisa, Ha egyedül én birtoklom, még, ha ilyen hatalmat, rājyam, ilyen birodalmat nyerek is el, surāṇām api cādhipatyam, nem csak ezt a földi birodalmat, hanem a mennyei birodalmat is..." Az emberek manapság a Holdra akarnak utazni. De az is egy birodalom, egy másik ország. Az a birodalom magasabb szintű élőlényeké, akiket félisteneknek ismerünk. Rendkívül nagy hatalommal bírnak. Mint mondjuk Indra. Indra igen hatalmas, az esőt irányítja. A villámok is az ő hatalmában vannak. A legtöbb ember nem hisz ebben, de mi igen. Amit a Védákban leírnak... Nem hiszik. Nektek hinnetek kell. Ezek tények. Honnan jön a villám? Ki szervezi meg, hogy eső jöjjön? Biztosan kell lennie irányítónak. Ahogy a kormányhivatalokban oly sok minisztérium van, Isten kormányában is sok igazgató kell legyen, sok tisztviselő. Őket hívják félisteneknek. Devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṟṇām (SB 11.5.41). Devatāḥ, a félistenek, ők is Kṛṣṇa utasítására látnak el minket. Ahogy Indra is esővel lát el. Ezért különféle áldozati ceremóniák vannak a különböző félistenek elégedetté tétele érdekében, mint amilyen az Indra yajña is. Kṛṣṇa leállította az Indra yajñát, tudjátok, a Govardhana Hegy... Amikor Nanda Mahārāja megszervezte az Indra yajñát, Kṛṣṇa azt mondta neki: "Kedves apám, nincs szükség az Indra yajñára." Ezalatt azt értette, hogy ha valaki Kṛṣṇa-tudatos, nem kell semmilyen yajñát bemutatnia. Különösen ebben a korban, a Kali-yugában, nagyon nehéz a különböző yajñákat bemutatni. A Treta-yugában erre még volt lehetőség. Kṛte yad dhyāyato viṣṇuṁ tretāyāṁ yajato makhaiḥ (SB 12.3.52). Makhaiḥ azt jelenti, yajña, yajñát bemutatni. Yajñārthe karmaṇo 'nyatra loko 'yaṁ karma-bandhanaḥ (BG 3.9). Ezeket a módszereket, utasításokat senki nem követi. Ebben a korban nem lehetséges. Ezért a śāstra (szentírás) kijelenti: yajñaiḥ saṅkīrtanair prāyair yajanti hi sumedhasaḥ. (SB 11.5.32) Akik intelligensek, ahelyett, hogy oly sokféle dologgal foglalkoznának, a saṅkīrtana-yajñát végzik. Ezt mondja ki a śāstra.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 [[Category:HU-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]]
 [[Category:HU-Quotes - in United Kingdom]]
+[[Category:A teremtés jellemzői - videók]]
+[[Category:Tanulságos történetek - videók]]
+[[Category:Világi ügyek - videók]]
+[[Category:Cselekedj megfelelő tudatban! - videók]]
+[[Category:Énekeld a Haré Kṛṣṇát! - videók]]
 <!-- END CATEGORY LIST -->
+<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
+{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0254 - A védikus tudást a lelki tanítómester magyarázza el|0254|HU/Prabhupada 0256 - A Kali-yugában Krisna a saját neve formájában jött el: Hare Krisna|0256}}
+<!-- END NAVIGATION BAR -->
 <!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
 <div class="center">
@@ Line 14: / Line 22: @@
 <!-- BEGIN VIDEO LINK -->
-{{youtube_right|IxZ9iJpOcA4|Isten kormányában is sok igazgató kell legyen, sok tisztviselő, őket hívják félisteneknek<br />- Prabhupāda 0255}}
+{{youtube_right|dM-sgcYpge0|Isten kormányában is sok igazgató kell legyen, sok tisztviselő, őket hívják félisteneknek<br />- Prabhupāda 0255}}
 <!-- END VIDEO LINK -->
 <!-- BEGIN AUDIO LINK -->
-<mp3player>http://vaniquotes.org/w/images/730808BG.LON_clip3.mp3</mp3player>
+<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/730808BG.LON_clip3.mp3</mp3player>
 <!-- END AUDIO LINK -->
@@ Line 26: / Line 34: @@
 <!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
-Tegyük fel, hogy Kṛṣṇa ezt mondja: "Íme, itt vannak, rendben. Átmenetileg te leszel... Menj, és harcolj. Aztán, ha megszerezted a királyságot, boldog leszel. Nincs szükség arra, hogy Engem gurunak fogadj el. Sem arra..." Az emberek általában így gondolkodnak: "Sok pénzt keresünk. Mi haszna lenne egy gurunak? Magamtól is megértek mindent." A másik gazember pedig: "Igen, yata mata tata patha. Minden vélemény rendben van. Kialakíthatod a saját véleményedet." Így zajlik az élet. Kialakíthatod a saját véleményed Istenről. Minden ostoba gazember saját elképzelést hajtogat. Ez lehetetlen. Ezért mondja Arjuna: avāpya bhūmāv asaptnam ṛddham ([[Vanisource:BG 2.8|BG 2.8]]). Nagy jelentősége van a sapatni szónak. Azt jelenti, "versenytárs, második feleség." Ha egy férfi két, három asszonyt vesz el... Miért csak kettőt, hármat? Istennek 16,100 felesége volt. Isten ilyen. Sapatnya, de ők nem vetélkednek egymással. A Kṛṣṇa könyvben olvashatjuk, ahogy a királynők beszélgetnek Draupadīval, és minden asszony azt hangsúlyozza, mennyire szeretne Kṛṣṇa szolgálója lenni. Egyikük sem vetélkedik a másikkal. Az anyagi világban ha egy férfi több asszonyt vesz magához, azok versenytársak lesznek. Riválisok. A Śrīmad-Bhāgavatamban a következő hasonlatot olvashatjuk: az érzékszervekhez hasonlóan, ha valakinek több felesége van, az egyik megragadja a férjét: "Gyere hozzám", a másik szintén kéri: "Gyere az én szobámba". A férj ilyenkor összezavarodik. Ugyanígy vannak ezek a feleségeink, az érzékszerveink; A szem megragad: "Kérlek, gyere a moziba." A nyelv is akar valamit: "Kérlek, gyere étterembe." A kéz valami mást akar. A lábak is a maguk útját járnák. Ez a helyzetünk. Mint az a férj, akinek több felesége van, és mindegyik magához rángatná őt. Ez a helyzetünk. Miért? Mert a feleségek egymás riválisai. Ez a kifejezés, a sapatnyam ṛddham. Ha egy területet több király is a magáénak tekinti, akkor baj van. Arjuna kijelenti: avāpya bhūmāv asaptnyam ṛddham ([[Vanisource:BG 2.8|BG 2.8]]). "Még, ha páratlan gazdagságra is teszek szert, amelynek nincs riválisa, Ha egyedül én birtoklom, még, ha ilyen hatalmat, rājyam, ilyen birodalmat nyerek is el, surāṇām api cādhipatyam, nem csak ezt a földi birodalmat, hanem a mennyei birodalmat is..." Az emberek manapság a Holdra akarnak utazni. De az is egy birodalom, egy másik ország. Az a birodalom magasabb szintű élőlényeké, akiket félisteneknek ismerünk. Rendkívül nagy hatalommal bírnak. Mint mondjuk Indra. Indra igen hatalmas, az esőt irányítja. A villámok is az ő hatalmában vannak. A legtöbb ember nem hisz ebben, de mi igen. Amit a Védákban leírnak... Nem hiszik. Nektek hinnetek kell. Ezek tények. Honnan jön a villám? Ki szervezi meg, hogy eső jöjjön? Biztosan kell lennie irányítónak. Ahogy a kormányhivatalokban oly sok minisztérium van, Isten kormányában is sok igazgató kell legyen, sok tisztviselő. Őket hívják félisteneknek. Devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṟṇām ([[Vanisource:SB 11.5.41|SB 11.5.41]]). Devatāḥ, a félistenek, ők is Kṛṣṇa utasítására látnak el minket. Ahogy Indra is esővel lát el. Ezért különféle áldozati ceremóniák vannak a különböző félistenek elégedetté tétele érdekében, mint amilyen az Indra yajña is. Kṛṣṇa leállította az Indra yajñát, tudjátok, a Govardhana Hegy... Amikor Nanda Mahārāja megszervezte az Indra yajñát, Kṛṣṇa azt mondta neki: "Kedves apám, nincs szükség az Indra yajñára." Ezalatt azt értette, hogy ha valaki Kṛṣṇa-tudatos, nem kell semmilyen yajñát bemutatnia. Különösen ebben a korban, a Kali-yugában, nagyon nehéz a különböző yajñákat bemutatni. A Treta-yugában erre még volt lehetőség. Kṛte yad dhyāyato viṣṇuṁ tretāyāṁ yajato makhaiḥ ([[Vanisource:SB 12.3.52|SB 12.3.52]]). Makhaiḥ azt jelenti, yajña, yajñát bemutatni. Yajñārthe karmaṇo 'nyatra loko 'yaṁ karma-bandhanaḥ ([[Vanisource:BG 3.9|BG 3.9]]). Ezeket a módszereket, utasításokat senki nem követi. Ebben a korban nem lehetséges. Ezért a śāstra (szentírás) kijelenti: yajñaiḥ saṅkīrtanair prāyair yajanti hi sumedhasaḥ. ([[Vanisource:SB 11.5.32|SB 11.5.32]]) Akik intelligensek, ahelyett, hogy oly sokféle dologgal foglalkoznának, a saṅkīrtana-yajñát végzik. Ezt mondja ki a śāstra.
+Tegyük fel, hogy Kṛṣṇa ezt mondja: "Íme, itt vannak, rendben. Átmenetileg te leszel... Menj, és harcolj. Aztán, ha megszerezted a királyságot, boldog leszel. Nincs szükség arra, hogy Engem gurunak fogadj el. Sem arra..." Az emberek általában így gondolkodnak: "Sok pénzt keresünk. Mi haszna lenne egy gurunak? Magamtól is megértek mindent." A másik gazember pedig: "Igen, yata mata tata patha. Minden vélemény rendben van. Kialakíthatod a saját véleményedet." Így zajlik az élet. Kialakíthatod a saját véleményed Istenről. Minden ostoba gazember saját elképzelést hajtogat. Ez lehetetlen. Ezért mondja Arjuna: avāpya bhūmāv asaptnam ṛddham ([[HU/BG 2.8|BG 2.8]]). Nagy jelentősége van a sapatni szónak. Azt jelenti, "versenytárs, második feleség." Ha egy férfi két, három asszonyt vesz el... Miért csak kettőt, hármat? Istennek 16,100 felesége volt. Isten ilyen. Sapatnya, de ők nem vetélkednek egymással. A Kṛṣṇa könyvben olvashatjuk, ahogy a királynők beszélgetnek Draupadīval, és minden asszony azt hangsúlyozza, mennyire szeretne Kṛṣṇa szolgálója lenni. Egyikük sem vetélkedik a másikkal. Az anyagi világban ha egy férfi több asszonyt vesz magához, azok versenytársak lesznek. Riválisok. A Śrīmad-Bhāgavatamban a következő hasonlatot olvashatjuk: az érzékszervekhez hasonlóan, ha valakinek több felesége van, az egyik megragadja a férjét: "Gyere hozzám", a másik szintén kéri: "Gyere az én szobámba". A férj ilyenkor összezavarodik. Ugyanígy vannak ezek a feleségeink, az érzékszerveink; A szem megragad: "Kérlek, gyere a moziba." A nyelv is akar valamit: "Kérlek, gyere étterembe." A kéz valami mást akar. A lábak is a maguk útját járnák. Ez a helyzetünk. Mint az a férj, akinek több felesége van, és mindegyik magához rángatná őt. Ez a helyzetünk. Miért? Mert a feleségek egymás riválisai. Ez a kifejezés, a sapatnyam ṛddham. Ha egy területet több király is a magáénak tekinti, akkor baj van. Arjuna kijelenti: avāpya bhūmāv asaptnyam ṛddham ([[HU/BG 2.8|BG 2.8]]). "Még, ha páratlan gazdagságra is teszek szert, amelynek nincs riválisa, Ha egyedül én birtoklom, még, ha ilyen hatalmat, rājyam, ilyen birodalmat nyerek is el, surāṇām api cādhipatyam, nem csak ezt a földi birodalmat, hanem a mennyei birodalmat is..." Az emberek manapság a Holdra akarnak utazni. De az is egy birodalom, egy másik ország. Az a birodalom magasabb szintű élőlényeké, akiket félisteneknek ismerünk. Rendkívül nagy hatalommal bírnak. Mint mondjuk Indra. Indra igen hatalmas, az esőt irányítja. A villámok is az ő hatalmában vannak. A legtöbb ember nem hisz ebben, de mi igen. Amit a Védákban leírnak... Nem hiszik. Nektek hinnetek kell. Ezek tények. Honnan jön a villám? Ki szervezi meg, hogy eső jöjjön? Biztosan kell lennie irányítónak. Ahogy a kormányhivatalokban oly sok minisztérium van, Isten kormányában is sok igazgató kell legyen, sok tisztviselő. Őket hívják félisteneknek. Devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṟṇām ([[Vanisource:SB 11.5.41|SB 11.5.41]]). Devatāḥ, a félistenek, ők is Kṛṣṇa utasítására látnak el minket. Ahogy Indra is esővel lát el. Ezért különféle áldozati ceremóniák vannak a különböző félistenek elégedetté tétele érdekében, mint amilyen az Indra yajña is. Kṛṣṇa leállította az Indra yajñát, tudjátok, a Govardhana Hegy... Amikor Nanda Mahārāja megszervezte az Indra yajñát, Kṛṣṇa azt mondta neki: "Kedves apám, nincs szükség az Indra yajñára." Ezalatt azt értette, hogy ha valaki Kṛṣṇa-tudatos, nem kell semmilyen yajñát bemutatnia. Különösen ebben a korban, a Kali-yugában, nagyon nehéz a különböző yajñákat bemutatni. A Treta-yugában erre még volt lehetőség. Kṛte yad dhyāyato viṣṇuṁ tretāyāṁ yajato makhaiḥ ([[Vanisource:SB 12.3.52|SB 12.3.52]]). Makhaiḥ azt jelenti, yajña, yajñát bemutatni. Yajñārthe karmaṇo 'nyatra loko 'yaṁ karma-bandhanaḥ ([[HU/BG 3.9|BG 3.9]]). Ezeket a módszereket, utasításokat senki nem követi. Ebben a korban nem lehetséges. Ezért a śāstra (szentírás) kijelenti: yajñaiḥ saṅkīrtanair prāyair yajanti hi sumedhasaḥ. ([[Vanisource:SB 11.5.32|SB 11.5.32]]) Akik intelligensek, ahelyett, hogy oly sokféle dologgal foglalkoznának, a saṅkīrtana-yajñát végzik. Ezt mondja ki a śāstra.
 <!-- END TRANSLATED TEXT -->