HU/BG 14.10: Difference between revisions
(Created page with "B10 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|H10]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14. | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.9]] '''[[HU/BG 14.9|BG 14.9]] - [[HU/BG 14.11|BG 14.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.11]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 10. VERS | ==== 10. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:रजस्तमश्चाभिभूय सत्त्वं भवति भारत । | |||
:रजः सत्त्वं तमश्चैव तमः सत्त्वं रजस्तथा ॥१०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: rajas tamaś cābhibhūya | :rajas tamaś cābhibhūya | ||
: sattvaṁ bhavati bhārata | :sattvaṁ bhavati bhārata | ||
: rajaḥ sattvaṁ tamaś caiva | :rajaḥ sattvaṁ tamaś caiva | ||
: tamaḥ sattvaṁ rajas tathā | :tamaḥ sattvaṁ rajas tathā | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – és; abhibhūya – felülmúlva; sattvam – a jóság minősége; bhavati – kiemelkedő lesz; bhārata – ó, Bharata fia; rajaḥ – a szenvedély kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – szintén; eva – így; tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tathā – így. | ''rajaḥ'' – a szenvedély kötőerejét; ''tamaḥ'' – a tudatlanság kötőerejét; ''ca'' – és; ''abhibhūya'' – felülmúlva; ''sattvam'' – a jóság minősége; ''bhavati'' – kiemelkedő lesz; ''bhārata'' – ó, Bharata fia; ''rajaḥ'' – a szenvedély kötőereje; ''sattvam'' – a jóság kötőerejét; ''tamaḥ'' – a tudatlanság kötőerejét; ''ca'' – szintén; ''eva'' – így; ''tamaḥ'' – a tudatlanság kötőereje; ''sattvam'' – a jóság kötőerejét; ''rajaḥ'' – a szenvedély kötőerejét; ''tathā'' – így. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért. ''' | '''Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ha a szenvedély kötőereje kerekedik felül, elnyomja a jóság és a tudatlanság kötőerőit. A jóság uralkodásával a szenvedély és a tudatlanság kötőerői szorulnak háttérbe, amikor pedig a tudatlanság dominál, legyőzi a szenvedélyt és a jóságot. Ez a versengés sohasem hagy alább. Éppen ezért annak, aki komolyan fejlődni akar a Kṛṣṇa-tudatban, felül kell emelkednie e három kötőerőn. Hogy a természet melyik kötőereje uralkodik leginkább az emberen, az viselkedésében, tetteiben, étkezésében stb. mutatkozik meg. Ezeket a későbbi fejezetek fogják bővebben kifejteni. Ha azonban valaki úgy akarja, akkor gyakorlással kifejlesztheti magában a jóság minőségét, s így legyőzheti a szenvedély és a tudatlanság kötőerejét, s ugyanígy a szenvedély minőségét is ápolhatja magában, s felülkerekedhet a jóságon és a tudatlanságon. A tudatlanságot szintén ki lehet fejleszteni, s ekkor a jóság és a szenvedély szorul a háttérbe. Az anyagi természet e három kötőerejének létezése ellenére az, aki elszánt, részesülhet a jóság kötőerejének áldásában, hogy azután túllépve azon elérje a tiszta jóságot, amit vasudeva-szintnek neveznek. Azon a síkon értheti meg az ember az Istenről szóló tudományt. Egy emberről a tettei alapján állapíthatjuk meg, hogy melyik kötőerő hatása alatt áll. | |||
</div> | </div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14. | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.9]] '''[[HU/BG 14.9|BG 14.9]] - [[HU/BG 14.11|BG 14.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.11]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 19:40, 27 June 2018
10. VERS
- रजस्तमश्चाभिभूय सत्त्वं भवति भारत ।
- रजः सत्त्वं तमश्चैव तमः सत्त्वं रजस्तथा ॥१०॥
- rajas tamaś cābhibhūya
- sattvaṁ bhavati bhārata
- rajaḥ sattvaṁ tamaś caiva
- tamaḥ sattvaṁ rajas tathā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – és; abhibhūya – felülmúlva; sattvam – a jóság minősége; bhavati – kiemelkedő lesz; bhārata – ó, Bharata fia; rajaḥ – a szenvedély kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – szintén; eva – így; tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tathā – így.
FORDÍTÁS
Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.
MAGYARÁZAT
Ha a szenvedély kötőereje kerekedik felül, elnyomja a jóság és a tudatlanság kötőerőit. A jóság uralkodásával a szenvedély és a tudatlanság kötőerői szorulnak háttérbe, amikor pedig a tudatlanság dominál, legyőzi a szenvedélyt és a jóságot. Ez a versengés sohasem hagy alább. Éppen ezért annak, aki komolyan fejlődni akar a Kṛṣṇa-tudatban, felül kell emelkednie e három kötőerőn. Hogy a természet melyik kötőereje uralkodik leginkább az emberen, az viselkedésében, tetteiben, étkezésében stb. mutatkozik meg. Ezeket a későbbi fejezetek fogják bővebben kifejteni. Ha azonban valaki úgy akarja, akkor gyakorlással kifejlesztheti magában a jóság minőségét, s így legyőzheti a szenvedély és a tudatlanság kötőerejét, s ugyanígy a szenvedély minőségét is ápolhatja magában, s felülkerekedhet a jóságon és a tudatlanságon. A tudatlanságot szintén ki lehet fejleszteni, s ekkor a jóság és a szenvedély szorul a háttérbe. Az anyagi természet e három kötőerejének létezése ellenére az, aki elszánt, részesülhet a jóság kötőerejének áldásában, hogy azután túllépve azon elérje a tiszta jóságot, amit vasudeva-szintnek neveznek. Azon a síkon értheti meg az ember az Istenről szóló tudományt. Egy emberről a tettei alapján állapíthatjuk meg, hogy melyik kötőerő hatása alatt áll.