HU/BG 14.5: Difference between revisions

(Created page with "B05 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ...")
 
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists)
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|B05]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|H05]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.4]] '''[[HU/BG 14.4| BG 14.4]] - [[HU/BG 14.6|BG 14.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.6]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.4]] '''[[HU/BG 14.4|BG 14.4]] - [[HU/BG 14.6|BG 14.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.6]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 5. VERS   ====
==== 5. VERS ====
 
<div class="devanagari">
:सत्त्वं रजस्तम इति गुणाः प्रकृतिसम्भवाः ।
:निबध्नन्ति महाबाहो देहे देहिनमव्ययम् ॥५॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
: sattvaṁ rajas tama iti
:sattvaṁ rajas tama iti
: guṇāḥ prakṛti-sambhavāḥ
:guṇāḥ prakṛti-sambhavāḥ
: nibadhnanti mahā-bāho
:nibadhnanti mahā-bāho
: dehe dehinam avyayam
:dehe dehinam avyayam
</div>
</div>


Line 16: Line 21:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
sattvam – a jóság kötőereje; rajaḥ – a szenvedély kötőereje; tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; iti – így; guṇāḥ – a tulajdonságok; prakṛti – az anyagi természet; sambhavāḥ – termékei; nibadhnanti – megkötik; mahā-bāho – ó, erős karú; dehe – ebben a testben; dehinam – az élőlényt; avyayam – az örökkévalót.
''sattvam'' – a jóság kötőereje; ''rajaḥ'' – a szenvedély kötőereje; ''tamaḥ'' – a tudatlanság kötőereje; ''iti'' – így; ''guṇāḥ'' – a tulajdonságok; ''prakṛti'' – az anyagi természet; ''sambhavāḥ'' – termékei; ''nibadhnanti'' – megkötik; ''mahā-bāho'' – ó, erős karú; ''dehe'' – ebben a testben; ''dehinam'' – az élőlényt; ''avyayam'' – az örökkévalót.
</div>
</div>


Line 22: Line 27:


<div class="translation">
<div class="translation">
''' Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta. '''
'''Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.'''
</div>
</div>


Line 32: Line 37:




<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.4]] '''[[HU/BG 14.4| BG 14.4]] - [[HU/BG 14.6|BG 14.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.6]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.4]] '''[[HU/BG 14.4|BG 14.4]] - [[HU/BG 14.6|BG 14.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.6]]</div>
__NOTOC__
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
__NOEDITSECTION__

Latest revision as of 19:46, 27 June 2018

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


5. VERS

सत्त्वं रजस्तम इति गुणाः प्रकृतिसम्भवाः ।
निबध्नन्ति महाबाहो देहे देहिनमव्ययम् ॥५॥
sattvaṁ rajas tama iti
guṇāḥ prakṛti-sambhavāḥ
nibadhnanti mahā-bāho
dehe dehinam avyayam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sattvam – a jóság kötőereje; rajaḥ – a szenvedély kötőereje; tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; iti – így; guṇāḥ – a tulajdonságok; prakṛti – az anyagi természet; sambhavāḥ – termékei; nibadhnanti – megkötik; mahā-bāho – ó, erős karú; dehe – ebben a testben; dehinam – az élőlényt; avyayam – az örökkévalót.

FORDÍTÁS

Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.

MAGYARÁZAT

Az élőlény transzcendentális, ezért nincs kapcsolata az anyagi természettel. Mivel azonban az anyagi természet foglyul ejtette, három kötőerejének bűvöletében cselekszik. A természet különféle aspektusai szerint különféle testeket ölt fel, s ezért arra kényszerül, hogy annak a természetnek megfelelően cselekedjen. Ez az oka az anyagi boldogtalanság és boldogság számtalan változatának.