HU/BG 14.7: Difference between revisions
(Created page with "B07 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|H07]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.6]] '''[[HU/BG 14.6| BG 14.6]] - [[HU/BG 14.8|BG 14.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.8]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.6]] '''[[HU/BG 14.6|BG 14.6]] - [[HU/BG 14.8|BG 14.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.8]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 7. VERS | ==== 7. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:रजो रागात्मकं विद्धि तृष्णासङ्गसमुद्भवम् । | |||
:तन्निबध्नाति कौन्तेय कर्मसङ्गेन देहिनम् ॥७॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: rajo rāgātmakaṁ viddhi | :rajo rāgātmakaṁ viddhi | ||
: tṛṣṇā-saṅga-samudbhavam | :tṛṣṇā-saṅga-samudbhavam | ||
: tan nibadhnāti kaunteya | :tan nibadhnāti kaunteya | ||
: karma-saṅgena dehinam | :karma-saṅgena dehinam | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
rajaḥ – a szenvedély kötőereje; rāga-ātmakam – vágy vagy sóvárgás szülte; viddhi – tudd; tṛṣṇā – sóvárgásból; saṅga – az érintkezés utáni; samudbhavam – létrejövő; tat – az; nibadhnāti – megköti; kaunteya – ó, Kuntī fia; karma-saṅgena – a gyümölcsöző cselekedetekhez ragaszkodva; dehinam – a megtestesültet. | ''rajaḥ'' – a szenvedély kötőereje; ''rāga-ātmakam'' – vágy vagy sóvárgás szülte; ''viddhi'' – tudd; ''tṛṣṇā'' – sóvárgásból; ''saṅga'' – az érintkezés utáni; ''samudbhavam'' – létrejövő; ''tat'' – az; ''nibadhnāti'' – megköti; ''kaunteya'' – ó, Kuntī fia; ''karma-saṅgena'' – a gyümölcsöző cselekedetekhez ragaszkodva; ''dehinam'' – a megtestesültet. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ó, Kuntī fia! Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt. ''' | '''Ó, Kuntī fia! Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A szenvedély kötőerejét legjobban a férfi és a nő közötti vonzalom jellemzi. A nő vonzódik a férfihez, a férfi pedig vonzódik a nőhöz. Ezt nevezik a szenvedély kötőerejének, s fokozódásával az emberben sóvárgás ébred az anyagi élvezet, az érzéki élvezet után. A szenvedély kötőerejében lévő ember az érzékkielégítés érdekében tiszteletet akar kivívni a társadalomban, a nemzetben, s boldog családi életet, szép gyermeket, feleséget és házat szeretne. Ezek a szenvedély kötőerejének termékei, s amíg ezekre vágyik, nagyon sokat kell dolgoznia. Ezért jelenti ki ez a vers nagyon egyértelműen, hogy az ilyen ember ragaszkodni kezd munkája gyümölcséhez, s az efféle tettek megkötik őt. A feleség, a gyermekek és a társadalom kedvéért, valamint a presztízs érdekében az embernek dolgoznia kell. Többé-kevésbé tehát az egész anyagi világ a szenvedély kötőerejének hatása alatt áll. A modern civilizáció csak a szenvedély szempontjából tekinthető fejlettnek. Hajdanán a fejlettség fokmérője a jóság minősége volt. De még a jóságban élők sem szabadulnak fel, azokról nem is beszélve, akik a szenvedély kötőerejének rabjai. | |||
</div> | </div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.6]] '''[[HU/BG 14.6| BG 14.6]] - [[HU/BG 14.8|BG 14.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.8]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.6]] '''[[HU/BG 14.6|BG 14.6]] - [[HU/BG 14.8|BG 14.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.8]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 19:46, 27 June 2018
7. VERS
- रजो रागात्मकं विद्धि तृष्णासङ्गसमुद्भवम् ।
- तन्निबध्नाति कौन्तेय कर्मसङ्गेन देहिनम् ॥७॥
- rajo rāgātmakaṁ viddhi
- tṛṣṇā-saṅga-samudbhavam
- tan nibadhnāti kaunteya
- karma-saṅgena dehinam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rajaḥ – a szenvedély kötőereje; rāga-ātmakam – vágy vagy sóvárgás szülte; viddhi – tudd; tṛṣṇā – sóvárgásból; saṅga – az érintkezés utáni; samudbhavam – létrejövő; tat – az; nibadhnāti – megköti; kaunteya – ó, Kuntī fia; karma-saṅgena – a gyümölcsöző cselekedetekhez ragaszkodva; dehinam – a megtestesültet.
FORDÍTÁS
Ó, Kuntī fia! Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt.
MAGYARÁZAT
A szenvedély kötőerejét legjobban a férfi és a nő közötti vonzalom jellemzi. A nő vonzódik a férfihez, a férfi pedig vonzódik a nőhöz. Ezt nevezik a szenvedély kötőerejének, s fokozódásával az emberben sóvárgás ébred az anyagi élvezet, az érzéki élvezet után. A szenvedély kötőerejében lévő ember az érzékkielégítés érdekében tiszteletet akar kivívni a társadalomban, a nemzetben, s boldog családi életet, szép gyermeket, feleséget és házat szeretne. Ezek a szenvedély kötőerejének termékei, s amíg ezekre vágyik, nagyon sokat kell dolgoznia. Ezért jelenti ki ez a vers nagyon egyértelműen, hogy az ilyen ember ragaszkodni kezd munkája gyümölcséhez, s az efféle tettek megkötik őt. A feleség, a gyermekek és a társadalom kedvéért, valamint a presztízs érdekében az embernek dolgoznia kell. Többé-kevésbé tehát az egész anyagi világ a szenvedély kötőerejének hatása alatt áll. A modern civilizáció csak a szenvedély szempontjából tekinthető fejlettnek. Hajdanán a fejlettség fokmérője a jóság minősége volt. De még a jóságban élők sem szabadulnak fel, azokról nem is beszélve, akik a szenvedély kötőerejének rabjai.