HU/BG 18.19: Difference between revisions
(Created page with "B19 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 18|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|H19]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.18]] '''[[HU/BG 18.18| BG 18.18]] - [[HU/BG 18.20|BG 18.20]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.20]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.18]] '''[[HU/BG 18.18| BG 18.18]] - [[HU/BG 18.20|BG 18.20]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.20]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 19. VERS ==== | ==== 19. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:ज्ञानं कर्म च कर्ताच त्रिधैव गुणभेदतः । | |||
:प्रोच्यते गुणसङ्ख्याने यथावच्छृणु तान्यपि ॥१९॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: jñānaṁ karma ca kartā ca | :jñānaṁ karma ca kartā ca | ||
:tridhaiva guṇa-bhedataḥ | :tridhaiva guṇa-bhedataḥ | ||
:procyate guṇa-saṅkhyāne | :procyate guṇa-saṅkhyāne | ||
:yathāvac chṛṇu tāny api </div> | :yathāvac chṛṇu tāny api | ||
</div> | |||
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
jñānam – a tudás; karma – a tett; ca – is; kartā – a cselekvő; ca – is; tridhā – háromféle; eva – bizony; guṇa-bhedataḥ – az anyagi természet különféle kötőerői szerint; procyate – úgy mondják; guṇa-saṅkhyāne – a különféle kötőerők szerint; yathā-vat – ahogyan vannak; śṛṇu – halld; tāni – mindezeket; api – szintén.</div> | ''jñānam'' – a tudás; ''karma'' – a tett; ''ca'' – is; ''kartā'' – a cselekvő; ''ca'' – is; ''tridhā'' – háromféle; ''eva'' – bizony; ''guṇa-bhedataḥ'' – az anyagi természet különféle kötőerői szerint; ''procyate'' – úgy mondják; ''guṇa-saṅkhyāne'' – a különféle kötőerők szerint; ''yathā-vat'' – ahogyan vannak; ''śṛṇu'' – halld; ''tāni'' – mindezeket; ''api'' – szintén. | ||
</div> | |||
==== FORDÍTÁS ==== | ==== FORDÍTÁS ==== | ||
| Line 26: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A tizennegyedik fejezet részletesen írt az anyagi természet három kötőerejéről. Eszerint a jóság megvilágosodáshoz, a szenvedély materializmushoz, a tudatlanság pedig lustasághoz és hanyagsághoz vezet. Az anyagi természet kötőerői mind lekötnek, egyik sem vezet a felszabaduláshoz. Még a jóság kötőerejében lévő is feltételekhez van kötve. A tizenhetedik fejezet az anyagi természet különféle kötőerőiben élő emberek különféle imádatformáiról írt. Ebben a versben az Úr azt mondja, hogy a tudás, a cselekvő és a tett különféle típusairól akar beszélni, melyeket az anyagi kötőerők határoznak meg.</div> | A tizennegyedik fejezet részletesen írt az anyagi természet három kötőerejéről. Eszerint a jóság megvilágosodáshoz, a szenvedély materializmushoz, a tudatlanság pedig lustasághoz és hanyagsághoz vezet. Az anyagi természet kötőerői mind lekötnek, egyik sem vezet a felszabaduláshoz. Még a jóság kötőerejében lévő is feltételekhez van kötve. A tizenhetedik fejezet az anyagi természet különféle kötőerőiben élő emberek különféle imádatformáiról írt. Ebben a versben az Úr azt mondja, hogy a tudás, a cselekvő és a tett különféle típusairól akar beszélni, melyeket az anyagi kötőerők határoznak meg. | ||
</div> | |||
Latest revision as of 20:13, 27 June 2018
19. VERS
- ज्ञानं कर्म च कर्ताच त्रिधैव गुणभेदतः ।
- प्रोच्यते गुणसङ्ख्याने यथावच्छृणु तान्यपि ॥१९॥
- jñānaṁ karma ca kartā ca
- tridhaiva guṇa-bhedataḥ
- procyate guṇa-saṅkhyāne
- yathāvac chṛṇu tāny api
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jñānam – a tudás; karma – a tett; ca – is; kartā – a cselekvő; ca – is; tridhā – háromféle; eva – bizony; guṇa-bhedataḥ – az anyagi természet különféle kötőerői szerint; procyate – úgy mondják; guṇa-saṅkhyāne – a különféle kötőerők szerint; yathā-vat – ahogyan vannak; śṛṇu – halld; tāni – mindezeket; api – szintén.
FORDÍTÁS
Az anyagi természet három kötőerejének megfelelően a tudás, a tett és a cselekvő háromféle lehet. Hallj hát Tőlem ezekről is!
MAGYARÁZAT
A tizennegyedik fejezet részletesen írt az anyagi természet három kötőerejéről. Eszerint a jóság megvilágosodáshoz, a szenvedély materializmushoz, a tudatlanság pedig lustasághoz és hanyagsághoz vezet. Az anyagi természet kötőerői mind lekötnek, egyik sem vezet a felszabaduláshoz. Még a jóság kötőerejében lévő is feltételekhez van kötve. A tizenhetedik fejezet az anyagi természet különféle kötőerőiben élő emberek különféle imádatformáiról írt. Ebben a versben az Úr azt mondja, hogy a tudás, a cselekvő és a tett különféle típusairól akar beszélni, melyeket az anyagi kötőerők határoznak meg.