HU/BG 18.20: Difference between revisions
(Created page with "B20 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 18|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|H20]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.19]] '''[[HU/BG 18.19| BG 18.19]] - [[HU/BG 18.21|BG 18.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.21]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.19]] '''[[HU/BG 18.19| BG 18.19]] - [[HU/BG 18.21|BG 18.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.21]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 20. VERS ==== | ==== 20. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:सर्वभूतेषु येनैकं भावमव्ययमीक्षते । | |||
:अविभक्तं विभक्तेषु तज्ज्ञानं विद्धि सात्त्विकम् ॥२०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: sarva-bhūteṣu yenaikaṁ | :sarva-bhūteṣu yenaikaṁ | ||
:bhāvam avyayam īkṣate | :bhāvam avyayam īkṣate | ||
:avibhaktaṁ vibhakteṣu | :avibhaktaṁ vibhakteṣu | ||
:taj jñānaṁ viddhi sāttvikam </div> | :taj jñānaṁ viddhi sāttvikam | ||
</div> | |||
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
sarva-bhūteṣu – minden élőlényben; yena – ami által; ekam – egy; bhāvam – helyzetet; avyayam – elpusztíthatatlant; īkṣate – lát; avibhaktam – osztatlant; vibhakteṣu – a számtalan felosztottban; tat – azt; jñānam – a tudást; viddhi – tudd; sāttvikam – a jóság kötőerejében lévőnek.</div> | ''sarva-bhūteṣu'' – minden élőlényben; ''yena'' – ami által; ''ekam'' – egy; ''bhāvam'' – helyzetet; ''avyayam'' – elpusztíthatatlant; ''īkṣate'' – lát; ''avibhaktam'' – osztatlant; ''vibhakteṣu'' – a számtalan felosztottban; ''tat'' – azt; ''jñānam'' – a tudást; ''viddhi'' – tudd; ''sāttvikam'' – a jóság kötőerejében lévőnek. | ||
</div> | |||
==== FORDÍTÁS ==== | ==== FORDÍTÁS ==== | ||
| Line 26: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Aki ugyanazt a lelket látja mindenkiben, legyen az félisten, ember, állat, vízi lény vagy növény, az a jóság kötőerejébe tartozó tudással rendelkezik. A lélek minden egyes élőlényben ugyanolyan, annak ellenére, hogy előző tetteik szerint más és más testet kaptak. A hetedik fejezet megmagyarázta, hogy a testekben megnyilvánuló életerő a Legfelsőbb Úr felsőbb természetének köszönhető. Az ember látásmódja akkor tartozik a jóság minőségébe, amikor minden testben ezt a felsőbb természetet, ezt az életerőt látja. Habár az anyagi test mulandó, az életerő elpusztíthatatlan. Különbségeket csupán a testi síkon tapasztalunk: a feltételekhez kötött életben sokféle létforma létezik, ezért az életerő felosztottnak tűnik. Ez a személytelen ismeret az önmegvalósítás egyik aspektusa.</div> | Aki ugyanazt a lelket látja mindenkiben, legyen az félisten, ember, állat, vízi lény vagy növény, az a jóság kötőerejébe tartozó tudással rendelkezik. A lélek minden egyes élőlényben ugyanolyan, annak ellenére, hogy előző tetteik szerint más és más testet kaptak. A hetedik fejezet megmagyarázta, hogy a testekben megnyilvánuló életerő a Legfelsőbb Úr felsőbb természetének köszönhető. Az ember látásmódja akkor tartozik a jóság minőségébe, amikor minden testben ezt a felsőbb természetet, ezt az életerőt látja. Habár az anyagi test mulandó, az életerő elpusztíthatatlan. Különbségeket csupán a testi síkon tapasztalunk: a feltételekhez kötött életben sokféle létforma létezik, ezért az életerő felosztottnak tűnik. Ez a személytelen ismeret az önmegvalósítás egyik aspektusa. | ||
</div> | |||
Latest revision as of 20:14, 27 June 2018
20. VERS
- सर्वभूतेषु येनैकं भावमव्ययमीक्षते ।
- अविभक्तं विभक्तेषु तज्ज्ञानं विद्धि सात्त्विकम् ॥२०॥
- sarva-bhūteṣu yenaikaṁ
- bhāvam avyayam īkṣate
- avibhaktaṁ vibhakteṣu
- taj jñānaṁ viddhi sāttvikam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sarva-bhūteṣu – minden élőlényben; yena – ami által; ekam – egy; bhāvam – helyzetet; avyayam – elpusztíthatatlant; īkṣate – lát; avibhaktam – osztatlant; vibhakteṣu – a számtalan felosztottban; tat – azt; jñānam – a tudást; viddhi – tudd; sāttvikam – a jóság kötőerejében lévőnek.
FORDÍTÁS
Tudd, hogy a jóság kötőerejébe az a tudás tartozik, ami által az ember minden élőlényben az egy, osztatlan lelki természetet látja, annak ellenére, hogy az élőlények számtalan formára felosztva jelennek meg.
MAGYARÁZAT
Aki ugyanazt a lelket látja mindenkiben, legyen az félisten, ember, állat, vízi lény vagy növény, az a jóság kötőerejébe tartozó tudással rendelkezik. A lélek minden egyes élőlényben ugyanolyan, annak ellenére, hogy előző tetteik szerint más és más testet kaptak. A hetedik fejezet megmagyarázta, hogy a testekben megnyilvánuló életerő a Legfelsőbb Úr felsőbb természetének köszönhető. Az ember látásmódja akkor tartozik a jóság minőségébe, amikor minden testben ezt a felsőbb természetet, ezt az életerőt látja. Habár az anyagi test mulandó, az életerő elpusztíthatatlan. Különbségeket csupán a testi síkon tapasztalunk: a feltételekhez kötött életben sokféle létforma létezik, ezért az életerő felosztottnak tűnik. Ez a személytelen ismeret az önmegvalósítás egyik aspektusa.