HU/BG 2.54: Difference between revisions

(Created page with "B54 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO...")
 
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists)
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|B54]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|H54]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.53]] '''[[HU/BG 2.53| BG 2.53]] - [[HU/BG 2.55|BG 2.55]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.55]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.53]] '''[[HU/BG 2.53| BG 2.53]] - [[HU/BG 2.55|BG 2.55]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.55]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 54. VERS  ====
==== 54. VERS  ====
<div class="devanagari">
:अर्जुन उवाच
:स्थितप्रज्ञस्य का भाषा समाधिस्थस्य केशव ।
:स्थितधीः किं प्रभाषेत किमासीत व्रजेत किम् ॥५४॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
:arjuna uvāca
:arjuna uvāca
:sthita-prajñasya kā bhāṣā
:sthita-prajñasya kā bhāṣā
:samādhi-sthasya keśava
:samādhi-sthasya keśava
Line 17: Line 25:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
arjunaḥ uvāca – Arjuna így szólt; sthita-prajñasya – annak, aki szilárd a Kṛṣṇa-tudatban; kā – milyen; bhāṣā – a nyelve; samādhi-sthasya – annak, aki elmerült a transzban; keśava – ó, Kṛṣṇa; sthita-dhīḥ – aki szilárdan Kṛṣṇa-tudatú; kim – mit; prabhāṣeta – beszél; kim – hogyan; āsīta – marad egy helyben; vrajeta – megy; kim – hogyan.
''arjunaḥ uvāca'' – Arjuna így szólt; ''sthita-prajñasya'' – annak, aki szilárd a Kṛṣṇa-tudatban; '''' – milyen; ''bhāṣā'' – a nyelve; ''samādhi-sthasya'' – annak, aki elmerült a transzban; ''keśava'' – ó, Kṛṣṇa; ''sthita-dhīḥ'' – aki szilárdan Kṛṣṇa-tudatú; ''kim'' – mit; ''prabhāṣeta'' – beszél; ''kim'' – hogyan; ''āsīta'' – marad egy helyben; ''vrajeta'' – megy; ''kim'' – hogyan.
</div>
</div>



Latest revision as of 20:52, 27 June 2018

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


54. VERS

अर्जुन उवाच
स्थितप्रज्ञस्य का भाषा समाधिस्थस्य केशव ।
स्थितधीः किं प्रभाषेत किमासीत व्रजेत किम् ॥५४॥
arjuna uvāca
sthita-prajñasya kā bhāṣā
samādhi-sthasya keśava
sthita-dhīḥ kiṁ prabhāṣeta
kim āsīta vrajeta kim

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

arjunaḥ uvāca – Arjuna így szólt; sthita-prajñasya – annak, aki szilárd a Kṛṣṇa-tudatban; – milyen; bhāṣā – a nyelve; samādhi-sthasya – annak, aki elmerült a transzban; keśava – ó, Kṛṣṇa; sthita-dhīḥ – aki szilárdan Kṛṣṇa-tudatú; kim – mit; prabhāṣeta – beszél; kim – hogyan; āsīta – marad egy helyben; vrajeta – megy; kim – hogyan.

FORDÍTÁS

Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, akinek tudata ily módon a transzcendensbe merült? Hogyan s milyen szavakkal beszél? Hogyan ül és hogyan jár?

MAGYARÁZAT

Ahogy helyzetéből adódóan mindenkinek sajátos ismertetőjelei vannak, úgy a Kṛṣṇa-tudatú ember is sajátos jellemmel rendelkezik, amely beszédében, járásában, gondolkodásában, érzéseiben stb. nyilvánul meg. Vannak bizonyos megkülönböztető jegyek, amelyek alapján felmérhetjük, hogy valaki gazdag, beteg vagy művelt, s éppen így a transzcendentális Kṛṣṇa-tudatba merülő ember tetteiben is sajátos jeleket figyelhetünk meg. Ezeket a Bhagavad-gītāból ismerhetjük meg. A legfontosabb az, hogyan beszél valaki, aki Kṛṣṇa-tudatos, hiszen ez minden ember legfontosabb jellemzője. Azt mondják, a bolond embert mindaddig nem ismerik fel, míg el nem kezd beszélni. Ez valóban így van. Egy jól öltözött ostobáról senki sem tudja, hogy kicsoda, amíg ki nem nyitja a száját, ám amint beszélni kezd, nyomban elárulja magát. A Kṛṣṇa-tudatú embert azonnal felismerhetjük arról, hogy csakis Kṛṣṇáról és a Vele kapcsolatos dolgokról beszél. A többi meghatározó vonás – amelyről a következőkben esik majd szó – ennek természetes velejárója.