HU/BG 3.35: Difference between revisions
(Created page with "B35 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|H35]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.34]] '''[[HU/BG 3.34| BG 3.34]] - [[HU/BG 3.36|BG 3.36]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.36]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.34]] '''[[HU/BG 3.34| BG 3.34]] - [[HU/BG 3.36|BG 3.36]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.36]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 35. VERS ==== | ==== 35. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:श्रेयान्स्वधर्मो विगुणः परधर्मात्स्वनुष्ठितात् । | |||
:स्वधर्मे निधनं श्रेयः परधर्मो भयावहः ॥३५॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: śreyān sva-dharmo viguṇaḥ | :śreyān sva-dharmo viguṇaḥ | ||
: para-dharmāt sv-anuṣṭhitāt | :para-dharmāt sv-anuṣṭhitāt | ||
: sva-dharme nidhanaṁ śreyaḥ | :sva-dharme nidhanaṁ śreyaḥ | ||
: para-dharmo bhayāvahaḥ | :para-dharmo bhayāvahaḥ | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
śreyān – sokkal jobb; sva-dharmaḥ – saját előírt kötelességek; viguṇaḥ – még hibásan is; para-dharmāt – a mások számára előírt kötelességeknél; su-anuṣṭhitāt – tökéletesen végrehajtottaknál; sva-dharme – saját előírt kötelességeiben; nidhanam – megsemmisülés; śreyaḥ – jobb; para-dharmaḥ – a mások számára előírt kötelességek; bhaya-āvahaḥ – veszélyesek. | ''śreyān'' – sokkal jobb; ''sva-dharmaḥ'' – saját előírt kötelességek; ''viguṇaḥ'' – még hibásan is; ''para-dharmāt'' – a mások számára előírt kötelességeknél; ''su-anuṣṭhitāt'' – tökéletesen végrehajtottaknál; ''sva-dharme'' – saját előírt kötelességeiben; ''nidhanam'' – megsemmisülés; ''śreyaḥ'' – jobb; ''para-dharmaḥ'' – a mások számára előírt kötelességek; ''bhaya-āvahaḥ'' – veszélyesek. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 21:09, 27 June 2018
35. VERS
- श्रेयान्स्वधर्मो विगुणः परधर्मात्स्वनुष्ठितात् ।
- स्वधर्मे निधनं श्रेयः परधर्मो भयावहः ॥३५॥
- śreyān sva-dharmo viguṇaḥ
- para-dharmāt sv-anuṣṭhitāt
- sva-dharme nidhanaṁ śreyaḥ
- para-dharmo bhayāvahaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śreyān – sokkal jobb; sva-dharmaḥ – saját előírt kötelességek; viguṇaḥ – még hibásan is; para-dharmāt – a mások számára előírt kötelességeknél; su-anuṣṭhitāt – tökéletesen végrehajtottaknál; sva-dharme – saját előírt kötelességeiben; nidhanam – megsemmisülés; śreyaḥ – jobb; para-dharmaḥ – a mások számára előírt kötelességek; bhaya-āvahaḥ – veszélyesek.
FORDÍTÁS
Sokkal jobb saját előírt kötelességünket hibásan, mint a másokét tökéletesen végrehajtani. Jobb, ha az embert saját kötelessége végzése közben éri a halál, mint ha más feladatait végzi, mert más útját követni veszélyes.
MAGYARÁZAT
A számunkra előírt munkát kell tehát végeznünk teljes Kṛṣṇa-tudatban, s nem a másokét. Anyagi szinten az ember előírt kötelességeit pszichofizikai állapota határozza meg, amely a természet kötőerői hatásának eredménye. A lelki kötelességeket, melyeknek célja Kṛṣṇa transzcendentális szolgálata, a lelki tanítómester írja elő. Akár anyagi, akár lelki kötelességről is van azonban szó, az embernek haláláig ki kell tartania mellette, s nem szabad más feladatát utánoznia. A lelki és anyagi szint kötelességei eltérőek lehetnek, ám ha valaki a hiteles útmutatást követi, az mindig a javára válik. Amíg az ember az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt áll, követnie kell a saját helyzetének megfelelő előírt kötelességeket, s nem szabad másokat utánoznia. A jóság kötőerejében lévő brāhmaṇa például tartózkodik az erőszaktól, míg a kṣatriya számára, akire a szenvedély kötőereje hat, engedélyezett az erőszak. Így aztán a kṣatriya számára jobb az erőszak szabályait követve meghalni, mint az erőszakmentesség elvét követő brāhmaṇát utánozni. A szívét nem hirtelen, hanem fokozatosan kell mindenkinek megtisztítania. Ám ha valaki felülemelkedik az anyagi természet kötőerőin, és teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válik, az a hiteles lelki tanítómester irányítása alatt bármilyen feladatot végezhet. A Kṛṣṇa-tudat e tökéletes síkján a kṣatriya brāhmaṇaként, a brāhmaṇa pedig kṣatriyaként cselekedhet. Az anyagi világbeli megkülönböztetések a transzcendentális szintre nem vonatkoznak. Viśvāmitra például eredetileg kṣatriya volt, ám később brāhmaṇaként cselekedett, míg a brāhmaṇa Paraśurāma egy kṣatriya munkáját végezte. Azért tehették ezt meg, mert transzcendentális szinten álltak, de addig, amíg valaki anyagi síkon van, végre kell hajtania az anyagi természet kötőerői szerinti kötelességeit, s ugyanakkor teljesen meg kell értenie a Kṛṣṇa-tudatot.