HU/BG 4.13: Difference between revisions
(Created page with "B13 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 4|NEGYE...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet|H13]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.12]] '''[[HU/BG 4.12| BG 4.12]] - [[HU/BG 4.14|BG 4.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.14]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.12]] '''[[HU/BG 4.12| BG 4.12]] - [[HU/BG 4.14|BG 4.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.14]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 13. VERS ==== | ==== 13. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:चातुर्वर्ण्यं मया सृष्टं गुणकर्मविभागशः । | |||
:तस्य कर्तारमपि मां विद्ध्यकर्तारमव्ययम् ॥१३॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 10: | Line 15: | ||
:guṇa-karma-vibhāgaśaḥ | :guṇa-karma-vibhāgaśaḥ | ||
:tasya kartāram api māṁ | :tasya kartāram api māṁ | ||
:viddhy akartāram avyayam </div> | :viddhy akartāram avyayam | ||
</div> | |||
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
cātuḥ-varṇyam – az emberi társadalom négy rétege; mayā – Általam; sṛṣṭam – teremtett; guṇa – a tulajdonság; karma – és a munka; vibhāgaśaḥ – felosztása szerint; tasya – annak; kartāram – atyjaként; api – bár; mām – Engem; viddhi – ismerj; akartāram – a nem cselekvőt; avyayam – a változatlant. | ''cātuḥ-varṇyam'' – az emberi társadalom négy rétege; ''mayā'' – Általam; ''sṛṣṭam'' – teremtett; ''guṇa'' – a tulajdonság; ''karma'' – és a munka; ''vibhāgaśaḥ'' – felosztása szerint; ''tasya'' – annak; ''kartāram'' – atyjaként; ''api'' – bár; ''mām'' – Engem; ''viddhi'' – ismerj; ''akartāram'' – a nem cselekvőt; ''avyayam'' – a változatlant. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 21:16, 27 June 2018
13. VERS
- चातुर्वर्ण्यं मया सृष्टं गुणकर्मविभागशः ।
- तस्य कर्तारमपि मां विद्ध्यकर्तारमव्ययम् ॥१३॥
- cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ
- guṇa-karma-vibhāgaśaḥ
- tasya kartāram api māṁ
- viddhy akartāram avyayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
cātuḥ-varṇyam – az emberi társadalom négy rétege; mayā – Általam; sṛṣṭam – teremtett; guṇa – a tulajdonság; karma – és a munka; vibhāgaśaḥ – felosztása szerint; tasya – annak; kartāram – atyjaként; api – bár; mām – Engem; viddhi – ismerj; akartāram – a nem cselekvőt; avyayam – a változatlant.
FORDÍTÁS
Az emberi társadalom négy osztályát Én teremtettem az anyagi természet három kötőereje és a rájuk jellemző munka szerint. Tudd meg, hogy bár Én vagyok e rendszer alkotója, Én mégis nem cselekvő és változatlan vagyok!
MAGYARÁZAT
Az Úr a teremtője mindennek. Minden Tőle születik, Ő tart fenn mindent, s a megsemmisülés után minden Belé tér vissza. Ő a négy társadalmi rend teremtője is. A társadalmi felosztás az értelmiséggel, azaz szakkifejezéssel élve a brāhmaṇákkal kezdődik, mert ők a jóság kötőerejében vannak. A következő az irányítók osztálya, akiket kṣatriyáknak hívnak, mert a szenvedély kötőereje jellemzi őket. A vaiśyák, azaz a kereskedők a szenvedély és a tudatlanság kevert kötőerejében, a śūdrák, vagyis a kétkezi munkások pedig az anyagi természet tudatlanság kötőerejében élnek. Az emberi társadalom négy osztályát az Úr Kṛṣṇa teremtette, Ő azonban egyikhez sem tartozik, hiszen nem a feltételekhez kötött lelkek közül való, akik az emberi társadalom egy részét alkotják. Az emberi társadalom hasonlít bármelyik állati társadalomhoz, de az Úr megteremtette a fentiekben említett négy rendet, hogy kiemelje az embereket az állatias létből, s lehetővé tegye számukra, hogy fokozatosan fejlődjenek a Kṛṣṇa-tudatban. Hogy az ember milyen sajátságos tevékenységre érez hajlamot, azt az anyagi természet rá ható kötőereje határozza meg. Azokról az életjelenségekről, amelyek a különféle kötőerőkről tanúskodnak, a tizennyolcadik fejezet ír. A Kṛṣṇa-tudatú ember azonban még a brāhmaṇáknál is magasabb szinten áll. A brāhmaṇa szó arra utal, akinek jelleme alapján ismernie kell a Brahmant, a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, ám a brāhmaṇák legtöbbjét csak az Úr Kṛṣṇa személytelen Brahman-megnyilvánulása érdekli. De aki a brāhmaṇák korlátolt tudásán túllépve az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Śrī Kṛṣṇát ismeri meg, az Kṛṣṇa-tudatúvá, más szóval vaiṣṇavává válik. A Kṛṣṇa-tudat magában foglalja a Kṛṣṇa különböző teljes kiterjedéseiről – például a Rāmáról, Nṛsiṁháról, Varāháról és másokról – szóló tudást is. És ahogyan Kṛṣṇa transzcendentálisan az emberi társadalom négy osztálya fölött áll, úgy a Kṛṣṇa-tudatú ember is transzcendentális az emberi társadalom valamennyi osztályához képest, beleértve a közösség, nemzet és faj szerinti felosztást is.