HU/BG 5.14: Difference between revisions
(Created page with "B14 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H14]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.13]] '''[[HU/BG 5.13| BG 5.13]] - [[HU/BG 5.15|BG 5.15]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.15]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.13]] '''[[HU/BG 5.13| BG 5.13]] - [[HU/BG 5.15|BG 5.15]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.15]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 14. VERS ==== | ==== 14. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:न कर्तृत्वं न कर्माणि लोकस्य सृजति प्रभुः । | |||
:न कर्मफलसंयोगं स्वभावस्तु प्रवर्तते ॥१४॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: na kartṛtvaṁ na karmāṇi | :na kartṛtvaṁ na karmāṇi | ||
: lokasya sṛjati prabhuḥ | :lokasya sṛjati prabhuḥ | ||
: na karma-phala-saṁyogaṁ | :na karma-phala-saṁyogaṁ | ||
: svabhāvas tu pravartate | :svabhāvas tu pravartate | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
na – sohasem; kartṛtvam – tulajdonjogot; na – sem; karmāṇi – tetteket; lokasya – az embereknek; sṛjati – teremt; prabhuḥ – a test városának ura; na – sem; karma-phala – a tettek gyümölcseivel; saṁyogam – kapcsolatot; svabhāvaḥ – az anyagi természet; tu – de; pravartate – végzi. | ''na'' – sohasem; ''kartṛtvam'' – tulajdonjogot; ''na'' – sem; ''karmāṇi'' – tetteket; ''lokasya'' – az embereknek; ''sṛjati'' – teremt; ''prabhuḥ'' – a test városának ura; ''na'' – sem; ''karma-phala'' – a tettek gyümölcseivel; ''saṁyogam'' – kapcsolatot; ''svabhāvaḥ'' – az anyagi természet; ''tu'' – de; ''pravartate'' – végzi. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' A megtestesült lélek, teste városának ura nem hoz létre tetteket, nem késztet cselekvésre másokat, és a munka gyümölcseit sem ő teremti meg. Mindezt az anyagi természet kötőerői végzik.''' | '''A megtestesült lélek, teste városának ura nem hoz létre tetteket, nem késztet cselekvésre másokat, és a munka gyümölcseit sem ő teremti meg. Mindezt az anyagi természet kötőerői végzik.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ahogyan a hetedik fejezet majd elmagyarázza, az élőlény a Legfelsőbb Úr egyik energiája vagy természete, de különbözik az anyagtól, amely az Úr másik – alsóbbrendűnek nevezett – természete. A felsőbbrendű természet, az élőlény valamiképpen időtlen idők óta kapcsolatban áll az anyagi természettel. Ideiglenes testhez, anyagi lakhelyhez jut, s ez az oka különböző tetteinek és azok visszahatásainak. A feltételekhez kötöttség atmoszférájában az élőlény szenved a test tetteinek következményeitől, mivel tudatlansága miatt a testtel azonosítja magát. E tudatlanságban végtelen hosszú ideje él, s ez okozza a testi szenvedést és aggodalmakat. Amint az élőlény felülemelkedik a test cselekedetein, rögtön megszabadul a visszahatásoktól is. Míg a test városában tartózkodik, úgy tűnik, hogy ő az ura annak, ám valójában se nem tulajdonosa, se nem irányítója a test tetteinek és azok visszahatásainak – ő csupán küzdelmét vívja létéért az anyagi óceán kellős közepén. A hullámok ide-oda dobálják, s ő tehetetlen velük szemben. A legjobb megoldás az, ha a transzcendentális Kṛṣṇa-tudat által kikerül ebből a vízből. Egyedül ez mentheti őt meg minden bajtól. | Ahogyan a hetedik fejezet ([[HU/BG 7.4|BG 7.4-5]]) majd elmagyarázza, az élőlény a Legfelsőbb Úr egyik energiája vagy természete, de különbözik az anyagtól, amely az Úr másik – alsóbbrendűnek nevezett – természete. A felsőbbrendű természet, az élőlény valamiképpen időtlen idők óta kapcsolatban áll az anyagi természettel. Ideiglenes testhez, anyagi lakhelyhez jut, s ez az oka különböző tetteinek és azok visszahatásainak. A feltételekhez kötöttség atmoszférájában az élőlény szenved a test tetteinek következményeitől, mivel tudatlansága miatt a testtel azonosítja magát. E tudatlanságban végtelen hosszú ideje él, s ez okozza a testi szenvedést és aggodalmakat. Amint az élőlény felülemelkedik a test cselekedetein, rögtön megszabadul a visszahatásoktól is. Míg a test városában tartózkodik, úgy tűnik, hogy ő az ura annak, ám valójában se nem tulajdonosa, se nem irányítója a test tetteinek és azok visszahatásainak – ő csupán küzdelmét vívja létéért az anyagi óceán kellős közepén. A hullámok ide-oda dobálják, s ő tehetetlen velük szemben. A legjobb megoldás az, ha a transzcendentális Kṛṣṇa-tudat által kikerül ebből a vízből. Egyedül ez mentheti őt meg minden bajtól. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 21:31, 27 June 2018
14. VERS
- न कर्तृत्वं न कर्माणि लोकस्य सृजति प्रभुः ।
- न कर्मफलसंयोगं स्वभावस्तु प्रवर्तते ॥१४॥
- na kartṛtvaṁ na karmāṇi
- lokasya sṛjati prabhuḥ
- na karma-phala-saṁyogaṁ
- svabhāvas tu pravartate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na – sohasem; kartṛtvam – tulajdonjogot; na – sem; karmāṇi – tetteket; lokasya – az embereknek; sṛjati – teremt; prabhuḥ – a test városának ura; na – sem; karma-phala – a tettek gyümölcseivel; saṁyogam – kapcsolatot; svabhāvaḥ – az anyagi természet; tu – de; pravartate – végzi.
FORDÍTÁS
A megtestesült lélek, teste városának ura nem hoz létre tetteket, nem késztet cselekvésre másokat, és a munka gyümölcseit sem ő teremti meg. Mindezt az anyagi természet kötőerői végzik.
MAGYARÁZAT
Ahogyan a hetedik fejezet (BG 7.4-5) majd elmagyarázza, az élőlény a Legfelsőbb Úr egyik energiája vagy természete, de különbözik az anyagtól, amely az Úr másik – alsóbbrendűnek nevezett – természete. A felsőbbrendű természet, az élőlény valamiképpen időtlen idők óta kapcsolatban áll az anyagi természettel. Ideiglenes testhez, anyagi lakhelyhez jut, s ez az oka különböző tetteinek és azok visszahatásainak. A feltételekhez kötöttség atmoszférájában az élőlény szenved a test tetteinek következményeitől, mivel tudatlansága miatt a testtel azonosítja magát. E tudatlanságban végtelen hosszú ideje él, s ez okozza a testi szenvedést és aggodalmakat. Amint az élőlény felülemelkedik a test cselekedetein, rögtön megszabadul a visszahatásoktól is. Míg a test városában tartózkodik, úgy tűnik, hogy ő az ura annak, ám valójában se nem tulajdonosa, se nem irányítója a test tetteinek és azok visszahatásainak – ő csupán küzdelmét vívja létéért az anyagi óceán kellős közepén. A hullámok ide-oda dobálják, s ő tehetetlen velük szemben. A legjobb megoldás az, ha a transzcendentális Kṛṣṇa-tudat által kikerül ebből a vízből. Egyedül ez mentheti őt meg minden bajtól.