HU/BG 2.51: Difference between revisions
(Created page with "B51 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|H51]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.50]] '''[[HU/BG 2.50| BG 2.50]] - [[HU/BG 2.52|BG 2.52]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.52]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.50]] '''[[HU/BG 2.50| BG 2.50]] - [[HU/BG 2.52|BG 2.52]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.52]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 51. VERS ==== | ==== 51. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:कर्मजं बुद्धियुक्ता हि फलं त्यक्त्वा मनीषिणः । | |||
:जन्मबन्धविनिर्मुक्ताः पदं गच्छन्त्यनामयम् ॥५१॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
karma-jam – a gyümölcsöző tetteknek köszönhetően; buddhi-yuktāḥ – odaadó szolgálatot végzők; hi – bizonyosan; phalam – eredményeket; tyaktvā – elhagyva; manīṣiṇaḥ – a nagy bölcsek vagy bhakták; janma-bandha – a születés és halál kötelékéből; vinirmuktāḥ – felszabadultak; padam – helyzetet; gacchanti – elérik; anāmayam – szenvedés nélkülit. | ''karma-jam'' – a gyümölcsöző tetteknek köszönhetően; ''buddhi-yuktāḥ'' – odaadó szolgálatot végzők; ''hi'' – bizonyosan; ''phalam'' – eredményeket; ''tyaktvā'' – elhagyva; ''manīṣiṇaḥ'' – a nagy bölcsek vagy bhakták; ''janma-bandha'' – a születés és halál kötelékéből; ''vinirmuktāḥ'' – felszabadultak; ''padam'' – helyzetet; ''gacchanti'' – elérik; ''anāmayam'' – szenvedés nélkülit. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Az Úr odaadó szolgálatát végezve a nagy bölcsek és bhakták megszabadulnak az anyagi világban végzett munka eredményeitől. Ily módon kiszabadulnak a születés és halál körforgásából, és [azáltal, hogy hazatérnek Istenhez] elérik azt az állapotot, amely túl ''' | '''Az Úr odaadó szolgálatát végezve a nagy bölcsek és bhakták megszabadulnak az anyagi világban végzett munka eredményeitől. Ily módon kiszabadulnak a születés és halál körforgásából, és [azáltal, hogy hazatérnek Istenhez] elérik azt az állapotot, amely túl van minden szenvedésen.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A felszabadult élőlények hazája az a hely, ahol nincsen anyagi szenvedés. A Bhāgavatam (10.14.58) így ír erről: | A felszabadult élőlények hazája az a hely, ahol nincsen anyagi szenvedés. A Bhāgavatam ([[HU/SB 10.14.58|SB 10.14.58]]) így ír erről: | ||
:samāśritā ye pada-pallava-plavaṁ | :''samāśritā ye pada-pallava-plavaṁ | ||
:mahat-padaṁ puṇya-yaśo murāreḥ | :''mahat-padaṁ puṇya-yaśo murāreḥ | ||
:bhavāmbudhir vatsa-padaṁ paraṁ padaṁ | :''bhavāmbudhir vatsa-padaṁ paraṁ padaṁ | ||
:padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām | :''padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām | ||
„Aki elfogadta az Úr lótuszlábának hajóját, aki a kozmikus megnyilvánulás menedéke, s aki Mukundaként, a mukti adományozójaként híres, annak az anyagi világ óceánja nem több, mint a borjú patanyomában összegyűlt víz. Az ilyen ember célja nem az a hely, ahol minden lépésnél veszély fenyegeti, hanem a paraṁ padam, az a hely, amely mentes a szenvedéstől, a Vaikuṇṭha világa.” | „Aki elfogadta az Úr lótuszlábának hajóját, aki a kozmikus megnyilvánulás menedéke, s aki Mukundaként, a mukti adományozójaként híres, annak az anyagi világ óceánja nem több, mint a borjú patanyomában összegyűlt víz. Az ilyen ember célja nem az a hely, ahol minden lépésnél veszély fenyegeti, hanem a paraṁ padam, az a hely, amely mentes a szenvedéstől, a Vaikuṇṭha világa.” | ||
Tudatlansága következtében az ember nem látja be, hogy az anyagi világ nyomorúságos hely, ahol minden lépésnél veszély leselkedik rá. Kizárólag a tudatlanság az oka, hogy a csekély értelemmel megáldott emberek gyümölcsöző cselekedetekkel próbálnak alkalmazkodni a helyzethez, mert azt hiszik, hogy azok eredményei majd boldoggá teszik őket. Nem tudják, hogy a világegyetemben sehol, semmilyen anyagi testben nem élhetnek szenvedések nélkül. Az élet gyötrelmei – a születés, a halál, az öregség és a betegség – mindenhol jelen vannak ebben az anyagi világban. Aki azonban megérti, hogy igazi, eredeti helyzetében az Úr örök szolgája, s így ismeri az Istenség Személyiségének helyzetét, az az Úr transzcendentális szerető szolgálatához lát, s ennek eredményeképpen alkalmassá válik arra, hogy eljusson a Vaikuṇṭha-bolygókra, ahol sem a nyomorúságos anyagi élettel, sem az idő vagy a halál befolyásával nem találkozik. Eredeti helyzetünk ismerete egyben azt is jelenti, hogy tisztában vagyunk az Úr felsőbbrendű helyzetével. Aki azt hiszi, hogy az élőlény és az Úr egyenrangúak, az téved, és egyértelműen sötétségben él, ezért nem képes az Úr odaadó szolgálatát végezni. Ő maga válik úrrá, így egyengetvén útját az ismétlődő születés és halál felé. Ám aki megértette, hogy feladata nem más, mint hogy szolgáljon, az az Úr szolgálatába áll, és azon nyomban alkalmassá válik a Vaikuṇṭhaloka elérésére. Az Úrért végzett szolgálatot karma-yogának vagy buddhi-yogának, egyszerűbb szavakkal az Úr odaadó szolgálatának hívják. | Tudatlansága következtében az ember nem látja be, hogy az anyagi világ nyomorúságos hely, ahol minden lépésnél veszély leselkedik rá. Kizárólag a tudatlanság az oka, hogy a csekély értelemmel megáldott emberek gyümölcsöző cselekedetekkel próbálnak alkalmazkodni a helyzethez, mert azt hiszik, hogy azok eredményei majd boldoggá teszik őket. Nem tudják, hogy a világegyetemben sehol, semmilyen anyagi testben nem élhetnek szenvedések nélkül. Az élet gyötrelmei – a születés, a halál, az öregség és a betegség – mindenhol jelen vannak ebben az anyagi világban. Aki azonban megérti, hogy igazi, eredeti helyzetében az Úr örök szolgája, s így ismeri az Istenség Személyiségének helyzetét, az az Úr transzcendentális szerető szolgálatához lát, s ennek eredményeképpen alkalmassá válik arra, hogy eljusson a Vaikuṇṭha-bolygókra, ahol sem a nyomorúságos anyagi élettel, sem az idő vagy a halál befolyásával nem találkozik. Eredeti helyzetünk ismerete egyben azt is jelenti, hogy tisztában vagyunk az Úr felsőbbrendű helyzetével. Aki azt hiszi, hogy az élőlény és az Úr egyenrangúak, az téved, és egyértelműen sötétségben él, ezért nem képes az Úr odaadó szolgálatát végezni. Ő maga válik úrrá, így egyengetvén útját az ismétlődő születés és halál felé. Ám aki megértette, hogy feladata nem más, mint hogy szolgáljon, az az Úr szolgálatába áll, és azon nyomban alkalmassá válik a Vaikuṇṭhaloka elérésére. Az Úrért végzett szolgálatot karma-yogának vagy buddhi-yogának, egyszerűbb szavakkal az Úr odaadó szolgálatának hívják. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 14:11, 23 January 2019
51. VERS
- कर्मजं बुद्धियुक्ता हि फलं त्यक्त्वा मनीषिणः ।
- जन्मबन्धविनिर्मुक्ताः पदं गच्छन्त्यनामयम् ॥५१॥
- karma-jaṁ buddhi-yuktā hi
- phalaṁ tyaktvā manīṣiṇaḥ
- janma-bandha-vinirmuktāḥ
- padaṁ gacchanty anāmayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
karma-jam – a gyümölcsöző tetteknek köszönhetően; buddhi-yuktāḥ – odaadó szolgálatot végzők; hi – bizonyosan; phalam – eredményeket; tyaktvā – elhagyva; manīṣiṇaḥ – a nagy bölcsek vagy bhakták; janma-bandha – a születés és halál kötelékéből; vinirmuktāḥ – felszabadultak; padam – helyzetet; gacchanti – elérik; anāmayam – szenvedés nélkülit.
FORDÍTÁS
Az Úr odaadó szolgálatát végezve a nagy bölcsek és bhakták megszabadulnak az anyagi világban végzett munka eredményeitől. Ily módon kiszabadulnak a születés és halál körforgásából, és [azáltal, hogy hazatérnek Istenhez] elérik azt az állapotot, amely túl van minden szenvedésen.
MAGYARÁZAT
A felszabadult élőlények hazája az a hely, ahol nincsen anyagi szenvedés. A Bhāgavatam (SB 10.14.58) így ír erről:
- samāśritā ye pada-pallava-plavaṁ
- mahat-padaṁ puṇya-yaśo murāreḥ
- bhavāmbudhir vatsa-padaṁ paraṁ padaṁ
- padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām
„Aki elfogadta az Úr lótuszlábának hajóját, aki a kozmikus megnyilvánulás menedéke, s aki Mukundaként, a mukti adományozójaként híres, annak az anyagi világ óceánja nem több, mint a borjú patanyomában összegyűlt víz. Az ilyen ember célja nem az a hely, ahol minden lépésnél veszély fenyegeti, hanem a paraṁ padam, az a hely, amely mentes a szenvedéstől, a Vaikuṇṭha világa.”
Tudatlansága következtében az ember nem látja be, hogy az anyagi világ nyomorúságos hely, ahol minden lépésnél veszély leselkedik rá. Kizárólag a tudatlanság az oka, hogy a csekély értelemmel megáldott emberek gyümölcsöző cselekedetekkel próbálnak alkalmazkodni a helyzethez, mert azt hiszik, hogy azok eredményei majd boldoggá teszik őket. Nem tudják, hogy a világegyetemben sehol, semmilyen anyagi testben nem élhetnek szenvedések nélkül. Az élet gyötrelmei – a születés, a halál, az öregség és a betegség – mindenhol jelen vannak ebben az anyagi világban. Aki azonban megérti, hogy igazi, eredeti helyzetében az Úr örök szolgája, s így ismeri az Istenség Személyiségének helyzetét, az az Úr transzcendentális szerető szolgálatához lát, s ennek eredményeképpen alkalmassá válik arra, hogy eljusson a Vaikuṇṭha-bolygókra, ahol sem a nyomorúságos anyagi élettel, sem az idő vagy a halál befolyásával nem találkozik. Eredeti helyzetünk ismerete egyben azt is jelenti, hogy tisztában vagyunk az Úr felsőbbrendű helyzetével. Aki azt hiszi, hogy az élőlény és az Úr egyenrangúak, az téved, és egyértelműen sötétségben él, ezért nem képes az Úr odaadó szolgálatát végezni. Ő maga válik úrrá, így egyengetvén útját az ismétlődő születés és halál felé. Ám aki megértette, hogy feladata nem más, mint hogy szolgáljon, az az Úr szolgálatába áll, és azon nyomban alkalmassá válik a Vaikuṇṭhaloka elérésére. Az Úrért végzett szolgálatot karma-yogának vagy buddhi-yogának, egyszerűbb szavakkal az Úr odaadó szolgálatának hívják.