HU/BG 3.15: Difference between revisions
(Created page with "B15 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|H15]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.14]] '''[[HU/BG 3.14| BG 3.14]] - [[HU/BG 3.16|BG 3.16]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.16]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.14]] '''[[HU/BG 3.14| BG 3.14]] - [[HU/BG 3.16|BG 3.16]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.16]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 15. VERS ==== | ==== 15. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:कर्म ब्रह्मोद्भवं विद्धि ब्रह्माक्षरसमुद्भवम् । | |||
:तस्मात्सर्वगतं ब्रह्म नित्यं यज्ञे प्रतिष्ठितम् ॥१५॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: karma brahmodbhavaṁ viddhi | :karma brahmodbhavaṁ viddhi | ||
: brahmākṣara-samudbhavam | :brahmākṣara-samudbhavam | ||
: tasmāt sarva-gataṁ brahma | :tasmāt sarva-gataṁ brahma | ||
: nityaṁ yajñe pratiṣṭhitam | :nityaṁ yajñe pratiṣṭhitam | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
karma – a munka; brahma – a Védákból; udbhavam – származik; viddhi – tudnod kell; brahma – a Védák; akṣara – a Legfelsőbb Brahmanból (az Istenség Személyiségéből); samudbhavam – közvetlenül megnyilvánult; tasmāt – ezért; sarva-gatam – mindent átható; brahma – a transzcendens; nityam – örökké; yajñe – áldozatban; pratiṣṭhitam – jelen lévő. | ''karma'' – a munka; ''brahma'' – a Védákból; ''udbhavam'' – származik; ''viddhi'' – tudnod kell; ''brahma'' – a Védák; ''akṣara'' – a Legfelsőbb Brahmanból (az Istenség Személyiségéből); ''samudbhavam'' – közvetlenül megnyilvánult; ''tasmāt'' – ezért; ''sarva-gatam'' – mindent átható; ''brahma'' – a transzcendens; ''nityam'' – örökké; ''yajñe'' – áldozatban; ''pratiṣṭhitam'' – jelen lévő. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ez a vers még egyértelműbben beszél a yajñārtha-karma, a kizárólag Kṛṣṇa örömét szolgáló tettek szükségszerűségéről. Ha a yajña-puruṣa, vagyis Viṣṇu kedvéért kell dolgoznunk, a szükséges útmutatást ehhez a Brahmanban, azaz a transzcendentális Védákban találjuk meg. A Védák tehát a munka törvénykönyvei. Tegyünk bármit, ha a Védák nem írják elő, akkor az vikarma, azaz nem autentikus, hanem bűnös tett. Mindig a Védák szerint kell cselekednünk, hogy megszabaduljunk a munka visszahatásaitól. Ahogyan a hétköznapi életben kell az állam utasításai alapján cselekednünk, úgy kell az Úr legfelsőbb államának irányítása alatt is dolgoznunk. A Védák útmutatásai közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége kilégzéséből nyilvánultak meg. Asya mahato bhūtasya niśvasitam etad yad ṛg-vedo yajur-vedaḥ sāma-vedo ’tharvāṅgirasaḥ: „A négy Véda, név szerint a Ṛg-veda, a Yajur-veda, a Sāma-veda és az Atharva-veda mind a hatalmas Istenség Személyisége lélegzésével áradtak ki” (Bṛhad-āraṇyaka-upaniṣad 4.5.11). Az Úr mindenható, ezért tud beszélni a lélegzésével is, mert ahogyan azt a Brahma-saṁhitā elmagyarázza, minden egyes érzékszervével képes ellátni a többi érzék feladatát. Más szóval tehát az Úr beszélhet a lélegzésén keresztül, szemeivel pedig megtermékenyíthet. Az írásokban valóban az áll, hogy az Úr az anyagi természetre pillantva nemzette az élőlényeket. Miután megteremtette a feltételekhez kötött lelkeket, azaz megtermékenyítette velük az anyagi természet méhét, a védikus bölcseletbe foglalva utasításokat is adott nekik, hogyan térhetnek haza, vissza Istenhez. Soha ne felejtsük el, hogy az anyagi világban élő feltételekhez kötött lelkek mind nagyon vágynak az anyagi élvezetre. A védikus utasítások azonban olyanok, hogy ha betartja őket, az ember kielégítheti eltorzult vágyait, majd úgynevezett élvezete befejezése után visszatérhet Istenhez. Mindez lehetőséget ad a feltételekhez kötött lelkeknek, hogy felszabaduljanak, ezért törekedniük kell arra, hogy kövessék a yajña folyamatát azáltal, hogy Kṛṣṇa-tudatúvá válnak. A Kṛṣṇa-tudat elveit még azok is elfogadhatják, akik sohasem követték a védikus utasításokat, s ezek az elvek helyettesíteni fogják a védikus yajñák, vagyis karmák elvégzését. | Ez a vers még egyértelműbben beszél a yajñārtha-karma, a kizárólag Kṛṣṇa örömét szolgáló tettek szükségszerűségéről. Ha a yajña-puruṣa, vagyis Viṣṇu kedvéért kell dolgoznunk, a szükséges útmutatást ehhez a Brahmanban, azaz a transzcendentális Védákban találjuk meg. A Védák tehát a munka törvénykönyvei. Tegyünk bármit, ha a Védák nem írják elő, akkor az vikarma, azaz nem autentikus, hanem bűnös tett. Mindig a Védák szerint kell cselekednünk, hogy megszabaduljunk a munka visszahatásaitól. Ahogyan a hétköznapi életben kell az állam utasításai alapján cselekednünk, úgy kell az Úr legfelsőbb államának irányítása alatt is dolgoznunk. A Védák útmutatásai közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége kilégzéséből nyilvánultak meg. ''Asya mahato bhūtasya niśvasitam etad yad ṛg-vedo yajur-vedaḥ sāma-vedo ’tharvāṅgirasaḥ'': „A négy Véda, név szerint a Ṛg-veda, a Yajur-veda, a Sāma-veda és az Atharva-veda mind a hatalmas Istenség Személyisége lélegzésével áradtak ki” (Bṛhad-āraṇyaka-upaniṣad 4.5.11). Az Úr mindenható, ezért tud beszélni a lélegzésével is, mert ahogyan azt a Brahma-saṁhitā elmagyarázza, minden egyes érzékszervével képes ellátni a többi érzék feladatát. Más szóval tehát az Úr beszélhet a lélegzésén keresztül, szemeivel pedig megtermékenyíthet. Az írásokban valóban az áll, hogy az Úr az anyagi természetre pillantva nemzette az élőlényeket. Miután megteremtette a feltételekhez kötött lelkeket, azaz megtermékenyítette velük az anyagi természet méhét, a védikus bölcseletbe foglalva utasításokat is adott nekik, hogyan térhetnek haza, vissza Istenhez. Soha ne felejtsük el, hogy az anyagi világban élő feltételekhez kötött lelkek mind nagyon vágynak az anyagi élvezetre. A védikus utasítások azonban olyanok, hogy ha betartja őket, az ember kielégítheti eltorzult vágyait, majd úgynevezett élvezete befejezése után visszatérhet Istenhez. Mindez lehetőséget ad a feltételekhez kötött lelkeknek, hogy felszabaduljanak, ezért törekedniük kell arra, hogy kövessék a yajña folyamatát azáltal, hogy Kṛṣṇa-tudatúvá válnak. A Kṛṣṇa-tudat elveit még azok is elfogadhatják, akik sohasem követték a védikus utasításokat, s ezek az elvek helyettesíteni fogják a védikus yajñák, vagyis karmák elvégzését. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 11:27, 3 March 2019
15. VERS
- कर्म ब्रह्मोद्भवं विद्धि ब्रह्माक्षरसमुद्भवम् ।
- तस्मात्सर्वगतं ब्रह्म नित्यं यज्ञे प्रतिष्ठितम् ॥१५॥
- karma brahmodbhavaṁ viddhi
- brahmākṣara-samudbhavam
- tasmāt sarva-gataṁ brahma
- nityaṁ yajñe pratiṣṭhitam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
karma – a munka; brahma – a Védákból; udbhavam – származik; viddhi – tudnod kell; brahma – a Védák; akṣara – a Legfelsőbb Brahmanból (az Istenség Személyiségéből); samudbhavam – közvetlenül megnyilvánult; tasmāt – ezért; sarva-gatam – mindent átható; brahma – a transzcendens; nityam – örökké; yajñe – áldozatban; pratiṣṭhitam – jelen lévő.
FORDÍTÁS
A szabályozott cselekedeteket a Védák írják elő, a Védák pedig közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből nyilvánultak meg. Következésképpen a mindent átható Transzcendens mindig jelen van az áldozati tettekben.
MAGYARÁZAT
Ez a vers még egyértelműbben beszél a yajñārtha-karma, a kizárólag Kṛṣṇa örömét szolgáló tettek szükségszerűségéről. Ha a yajña-puruṣa, vagyis Viṣṇu kedvéért kell dolgoznunk, a szükséges útmutatást ehhez a Brahmanban, azaz a transzcendentális Védákban találjuk meg. A Védák tehát a munka törvénykönyvei. Tegyünk bármit, ha a Védák nem írják elő, akkor az vikarma, azaz nem autentikus, hanem bűnös tett. Mindig a Védák szerint kell cselekednünk, hogy megszabaduljunk a munka visszahatásaitól. Ahogyan a hétköznapi életben kell az állam utasításai alapján cselekednünk, úgy kell az Úr legfelsőbb államának irányítása alatt is dolgoznunk. A Védák útmutatásai közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége kilégzéséből nyilvánultak meg. Asya mahato bhūtasya niśvasitam etad yad ṛg-vedo yajur-vedaḥ sāma-vedo ’tharvāṅgirasaḥ: „A négy Véda, név szerint a Ṛg-veda, a Yajur-veda, a Sāma-veda és az Atharva-veda mind a hatalmas Istenség Személyisége lélegzésével áradtak ki” (Bṛhad-āraṇyaka-upaniṣad 4.5.11). Az Úr mindenható, ezért tud beszélni a lélegzésével is, mert ahogyan azt a Brahma-saṁhitā elmagyarázza, minden egyes érzékszervével képes ellátni a többi érzék feladatát. Más szóval tehát az Úr beszélhet a lélegzésén keresztül, szemeivel pedig megtermékenyíthet. Az írásokban valóban az áll, hogy az Úr az anyagi természetre pillantva nemzette az élőlényeket. Miután megteremtette a feltételekhez kötött lelkeket, azaz megtermékenyítette velük az anyagi természet méhét, a védikus bölcseletbe foglalva utasításokat is adott nekik, hogyan térhetnek haza, vissza Istenhez. Soha ne felejtsük el, hogy az anyagi világban élő feltételekhez kötött lelkek mind nagyon vágynak az anyagi élvezetre. A védikus utasítások azonban olyanok, hogy ha betartja őket, az ember kielégítheti eltorzult vágyait, majd úgynevezett élvezete befejezése után visszatérhet Istenhez. Mindez lehetőséget ad a feltételekhez kötött lelkeknek, hogy felszabaduljanak, ezért törekedniük kell arra, hogy kövessék a yajña folyamatát azáltal, hogy Kṛṣṇa-tudatúvá válnak. A Kṛṣṇa-tudat elveit még azok is elfogadhatják, akik sohasem követték a védikus utasításokat, s ezek az elvek helyettesíteni fogják a védikus yajñák, vagyis karmák elvégzését.