HU/BG 5.10: Difference between revisions
(Created page with "B10 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H10]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.8-9]] '''[[HU/BG 5.8-9| BG 5.8-9]] - [[HU/BG 5.11|BG 5.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.11]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.8-9]] '''[[HU/BG 5.8-9| BG 5.8-9]] - [[HU/BG 5.11|BG 5.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.11]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 10. VERS ==== | ==== 10. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:ब्रह्मण्याधाय कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा करोति यः । | |||
:लिप्यते न स पापेन पद्मपत्रमिवाम्भसा ॥१०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: brahmaṇy ādhāya karmāṇi | :brahmaṇy ādhāya karmāṇi | ||
: saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ | :saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ | ||
: lipyate na sa pāpena | :lipyate na sa pāpena | ||
: padma-patram ivāmbhasā | :padma-patram ivāmbhasā | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
brahmaṇi – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ādhāya – lemondva; karmāṇi – minden tettről; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; karoti – végzi; yaḥ – aki; lipyate – befolyásolt; na – sohasem; saḥ – ő; pāpena – a bűnök által; padma-patram – a lótusz levele; iva – mint; ambhasā – a víz által. | ''brahmaṇi'' – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ''ādhāya'' – lemondva; ''karmāṇi'' – minden tettről; ''saṅgam'' – ragaszkodást; ''tyaktvā'' – feladva; ''karoti'' – végzi; ''yaḥ'' – aki; ''lipyate'' – befolyásolt; ''na'' – sohasem; ''saḥ'' – ő; ''pāpena'' – a bűnök által; ''padma-patram'' – a lótusz levele; ''iva'' – mint; ''ambhasā'' – a víz által. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.''' | '''Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A brahmaṇi szó itt a Kṛṣṇa-tudatra utal. Az anyagi világ az anyagi természet három kötőerejének totális megnyilvánulása, szakkifejezéssel pradhāna. A védikus himnuszok, például a sarvaṁ hy etad brahma (Māṇḍūkya-upaniṣad 2), a tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) és a mama yonir mahad brahma ([[HU/BG 14.13|Bhagavad-gītā 14.13]]) versei arra utalnak, hogy az anyagi világban minden a Brahman megnyilvánulása, s habár az okozatok eltérően nyilvánulnak meg, mégsem különböznek az októl. Az Īśopaniṣad szerint minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Brahmannal, Kṛṣṇával, ezért minden kizárólag az Övé. Aki tökéletesen tisztában van vele, hogy minden Kṛṣṇáé, hogy Kṛṣṇa a tulajdonosa mindennek, s ezért mindent az Úr szolgálatában kell alkalmaznia, annak természetesen nincsen köze tettei következményeihez, legyenek azok akár jók, akár bűnösek. Az ember még anyagi testét is – ami az Úr ajándéka, hogy egy bizonyos fajta tevékenységet végezhessen – használhatja Kṛṣṇa-tudatban, s akkor a bűnös visszahatások nem szennyezhetik azt be, éppen úgy, ahogyan a lótuszvirág is száraz marad, noha a vízben él. Az Úr a Gītāban ([[HU/BG 3.30|3.30]]) azt is mondja: mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya. „Hódolj meg minden tetteddel Énelőttem [Kṛṣṇa előtt]!” A végkövetkeztetés tehát az, hogy aki nem Kṛṣṇa-tudatú, az abban a felfogásban cselekszik, hogy az érzékek és az anyagi test az éne, míg a Kṛṣṇa-tudatú ember bármit tesz, tudja, hogy a test Kṛṣṇa tulajdona, s ezért Őt kell vele szolgálnia. | A brahmaṇi szó itt a Kṛṣṇa-tudatra utal. Az anyagi világ az anyagi természet három kötőerejének totális megnyilvánulása, szakkifejezéssel pradhāna. A védikus himnuszok, például a ''sarvaṁ hy etad brahma'' (Māṇḍūkya-upaniṣad 2), a ''tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate'' (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) és a ''mama yonir mahad brahma'' ([[HU/BG 14.13|Bhagavad-gītā 14.13]]) versei arra utalnak, hogy az anyagi világban minden a Brahman megnyilvánulása, s habár az okozatok eltérően nyilvánulnak meg, mégsem különböznek az októl. Az Īśopaniṣad szerint minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Brahmannal, Kṛṣṇával, ezért minden kizárólag az Övé. Aki tökéletesen tisztában van vele, hogy minden Kṛṣṇáé, hogy Kṛṣṇa a tulajdonosa mindennek, s ezért mindent az Úr szolgálatában kell alkalmaznia, annak természetesen nincsen köze tettei következményeihez, legyenek azok akár jók, akár bűnösek. Az ember még anyagi testét is – ami az Úr ajándéka, hogy egy bizonyos fajta tevékenységet végezhessen – használhatja Kṛṣṇa-tudatban, s akkor a bűnös visszahatások nem szennyezhetik azt be, éppen úgy, ahogyan a lótuszvirág is száraz marad, noha a vízben él. Az Úr a Gītāban ([[HU/BG 3.30|BG 3.30]]) azt is mondja: ''mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya''. „Hódolj meg minden tetteddel Énelőttem [Kṛṣṇa előtt]!” A végkövetkeztetés tehát az, hogy aki nem Kṛṣṇa-tudatú, az abban a felfogásban cselekszik, hogy az érzékek és az anyagi test az éne, míg a Kṛṣṇa-tudatú ember bármit tesz, tudja, hogy a test Kṛṣṇa tulajdona, s ezért Őt kell vele szolgálnia. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 14:22, 3 March 2019
10. VERS
- ब्रह्मण्याधाय कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा करोति यः ।
- लिप्यते न स पापेन पद्मपत्रमिवाम्भसा ॥१०॥
- brahmaṇy ādhāya karmāṇi
- saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ
- lipyate na sa pāpena
- padma-patram ivāmbhasā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
brahmaṇi – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ādhāya – lemondva; karmāṇi – minden tettről; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; karoti – végzi; yaḥ – aki; lipyate – befolyásolt; na – sohasem; saḥ – ő; pāpena – a bűnök által; padma-patram – a lótusz levele; iva – mint; ambhasā – a víz által.
FORDÍTÁS
Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.
MAGYARÁZAT
A brahmaṇi szó itt a Kṛṣṇa-tudatra utal. Az anyagi világ az anyagi természet három kötőerejének totális megnyilvánulása, szakkifejezéssel pradhāna. A védikus himnuszok, például a sarvaṁ hy etad brahma (Māṇḍūkya-upaniṣad 2), a tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) és a mama yonir mahad brahma (Bhagavad-gītā 14.13) versei arra utalnak, hogy az anyagi világban minden a Brahman megnyilvánulása, s habár az okozatok eltérően nyilvánulnak meg, mégsem különböznek az októl. Az Īśopaniṣad szerint minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Brahmannal, Kṛṣṇával, ezért minden kizárólag az Övé. Aki tökéletesen tisztában van vele, hogy minden Kṛṣṇáé, hogy Kṛṣṇa a tulajdonosa mindennek, s ezért mindent az Úr szolgálatában kell alkalmaznia, annak természetesen nincsen köze tettei következményeihez, legyenek azok akár jók, akár bűnösek. Az ember még anyagi testét is – ami az Úr ajándéka, hogy egy bizonyos fajta tevékenységet végezhessen – használhatja Kṛṣṇa-tudatban, s akkor a bűnös visszahatások nem szennyezhetik azt be, éppen úgy, ahogyan a lótuszvirág is száraz marad, noha a vízben él. Az Úr a Gītāban (BG 3.30) azt is mondja: mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya. „Hódolj meg minden tetteddel Énelőttem [Kṛṣṇa előtt]!” A végkövetkeztetés tehát az, hogy aki nem Kṛṣṇa-tudatú, az abban a felfogásban cselekszik, hogy az érzékek és az anyagi test az éne, míg a Kṛṣṇa-tudatú ember bármit tesz, tudja, hogy a test Kṛṣṇa tulajdona, s ezért Őt kell vele szolgálnia.