HU/BG 6.27: Difference between revisions
(Created page with "B27 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD...") |
mNo edit summary |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet|H27]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.26]] '''[[HU/BG 6.26| BG 6.26]] - [[HU/BG 6.28|BG 6.28]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.28]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.26]] '''[[HU/BG 6.26| BG 6.26]] - [[HU/BG 6.28|BG 6.28]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.28]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 27. VERS ==== | ==== 27. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:प्रशान्तमनसं ह्येनं योगिनं सुखमुत्तमम् । | |||
:उपैति शान्तरजसं ब्रह्मभूतमकल्मषम् ॥२७॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
Line 10: | Line 15: | ||
:yoginaṁ sukham uttamam | :yoginaṁ sukham uttamam | ||
:upaiti śānta-rajasaṁ | :upaiti śānta-rajasaṁ | ||
:brahma-bhūtam akalmaṣam | :brahma-bhūtam akalmaṣam | ||
</div> | </div> | ||
Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
praśānta – békés, mert Kṛṣṇa lótuszlábára szögezi elméjét; manasam – elméjűt; hi – bizonyosan; enam – ezt; yoginam – yogīt; sukham – a boldogság; uttamam – legfelsőbb; upaiti – eléri; śānta-rajasam – azt, akinek szenvedélye lecsendesült; brahma-bhūtam – azt, aki az Abszolúttal azonosulva felszabadult; akalmaṣam – azt, aki megszabadult minden múltbeli bűnös visszahatástól. | ''praśānta'' – békés, mert Kṛṣṇa lótuszlábára szögezi elméjét; ''manasam'' – elméjűt; ''hi'' – bizonyosan; ''enam'' – ezt; ''yoginam'' – yogīt; ''sukham'' – a boldogság; ''uttamam'' – legfelsőbb; ''upaiti'' – eléri; ''śānta-rajasam'' – azt, akinek szenvedélye lecsendesült; ''brahma-bhūtam'' – azt, aki az Abszolúttal azonosulva felszabadult; ''akalmaṣam'' – azt, aki megszabadult minden múltbeli bűnös visszahatástól. | ||
</div> | </div> | ||
Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Az a yogī, akinek elméje Rajtam nyugszik, minden kétséget kizárva eléri a transzcendentális boldogság legmagasabb rendű tökéletességét. A szenvedély kötőereje fölött áll, valamint felismeri, hogy természetét tekintve azonos a Legfelsőbbel, így a múltban elkövetett tetteinek minden visszahatásától megszabadul.''' | '''Az a yogī, akinek elméje Rajtam nyugszik, minden kétséget kizárva eléri a transzcendentális boldogság legmagasabb rendű tökéletességét. A szenvedély kötőereje fölött áll, valamint felismeri, hogy természetét tekintve azonos a Legfelsőbbel, így a múltban elkövetett tetteinek minden visszahatásától megszabadul.''' | ||
</div> | </div> | ||
Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A brahma-bhūta az a szint, amelyen az ember már minden anyagi szennyeződéstől megszabadult, és az Úr transzcendentális szolgálatában él. Mad-bhaktiṁ labhate parām ([[HU/BG 18.54|Bhagavad-gītā 18.54]]). Az ember nem maradhat a Brahman, vagyis az Abszolút minőségében, ha elméjét nem rögzíti Kṛṣṇa lótuszlábára. Sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ. Ha mindig az Úr transzcendentális szerető szolgálatában él, vagyis ha megállapodik a Kṛṣṇa-tudatban, az azt jelenti, hogy valóban megszabadult a szenvedély kötőerejétől és minden anyagi szennyeződéstől. | A brahma-bhūta az a szint, amelyen az ember már minden anyagi szennyeződéstől megszabadult, és az Úr transzcendentális szolgálatában él. ''Mad-bhaktiṁ labhate parām'' ([[HU/BG 18.54|Bhagavad-gītā 18.54]]). Az ember nem maradhat a Brahman, vagyis az Abszolút minőségében, ha elméjét nem rögzíti Kṛṣṇa lótuszlábára. ''Sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ'' ([[HU/SB 9.4.18-20|SB 9.4.18]]). Ha mindig az Úr transzcendentális szerető szolgálatában él, vagyis ha megállapodik a Kṛṣṇa-tudatban, az azt jelenti, hogy valóban megszabadult a szenvedély kötőerejétől és minden anyagi szennyeződéstől. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 13:22, 4 March 2019
27. VERS
- प्रशान्तमनसं ह्येनं योगिनं सुखमुत्तमम् ।
- उपैति शान्तरजसं ब्रह्मभूतमकल्मषम् ॥२७॥
- praśānta-manasaṁ hy enaṁ
- yoginaṁ sukham uttamam
- upaiti śānta-rajasaṁ
- brahma-bhūtam akalmaṣam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
praśānta – békés, mert Kṛṣṇa lótuszlábára szögezi elméjét; manasam – elméjűt; hi – bizonyosan; enam – ezt; yoginam – yogīt; sukham – a boldogság; uttamam – legfelsőbb; upaiti – eléri; śānta-rajasam – azt, akinek szenvedélye lecsendesült; brahma-bhūtam – azt, aki az Abszolúttal azonosulva felszabadult; akalmaṣam – azt, aki megszabadult minden múltbeli bűnös visszahatástól.
FORDÍTÁS
Az a yogī, akinek elméje Rajtam nyugszik, minden kétséget kizárva eléri a transzcendentális boldogság legmagasabb rendű tökéletességét. A szenvedély kötőereje fölött áll, valamint felismeri, hogy természetét tekintve azonos a Legfelsőbbel, így a múltban elkövetett tetteinek minden visszahatásától megszabadul.
MAGYARÁZAT
A brahma-bhūta az a szint, amelyen az ember már minden anyagi szennyeződéstől megszabadult, és az Úr transzcendentális szolgálatában él. Mad-bhaktiṁ labhate parām (Bhagavad-gītā 18.54). Az ember nem maradhat a Brahman, vagyis az Abszolút minőségében, ha elméjét nem rögzíti Kṛṣṇa lótuszlábára. Sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ (SB 9.4.18). Ha mindig az Úr transzcendentális szerető szolgálatában él, vagyis ha megállapodik a Kṛṣṇa-tudatban, az azt jelenti, hogy valóban megszabadult a szenvedély kötőerejétől és minden anyagi szennyeződéstől.