HU/BG 7.19: Difference between revisions

(Created page with "B19 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETED...")
 
mNo edit summary
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|B19]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|H19]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.18]] '''[[HU/BG 7.18| BG 7.18]] - [[HU/BG 7.20|BG 7.20]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.20]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.18]] '''[[HU/BG 7.18| BG 7.18]] - [[HU/BG 7.20|BG 7.20]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.20]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 19. VERS  ====
==== 19. VERS  ====
<div class="devanagari">
:बहूनां जन्मनामन्ते ज्ञानवान्मां प्रपद्यते ।
:वासुदेवः सर्वमिति स महात्मा सुदुर्लभः ॥१९॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
: bahūnāṁ janmanām ante  
:bahūnāṁ janmanām ante  
:jñānavān māṁ prapadyate
:jñānavān māṁ prapadyate
:vāsudevaḥ sarvam iti  
:vāsudevaḥ sarvam iti  
:sa mahātmā su-durlabhaḥ  
:sa mahātmā su-durlabhaḥ
</div>
</div>


Line 16: Line 21:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
bahūnām – sok; janmanām – ismétlődő születés és halál; ante – után; jñāna-vān – a teljes tudással rendelkező; mām – Nekem; prapadyate – meghódol; vāsudevaḥ – az Istenség Személyisége, Kṛṣṇa; sarvam – minden; iti – így; saḥ – az; mahā-ātmā – nagy lélek; su-durlabhaḥ – nagyon ritka.
''bahūnām'' – sok; ''janmanām'' – ismétlődő születés és halál; ''ante'' – után; ''jñāna-vān'' – a teljes tudással rendelkező; ''mām'' – Nekem; ''prapadyate'' – meghódol; ''vāsudevaḥ'' – az Istenség Személyisége, Kṛṣṇa; ''sarvam'' – minden; ''iti'' – így; ''saḥ'' – az; ''mahā-ātmā'' – nagy lélek; ''su-durlabhaḥ'' – nagyon ritka.
</div>
</div>


Line 22: Line 27:


<div class="translation">
<div class="translation">
''' Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka, és Rajtam kívül nem létezik semmi. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.'''
'''Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka, és Rajtam kívül nem létezik semmi. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.'''
</div>
</div>


Line 32: Line 37:
A Śvetāśvatara-upaniṣad harmadik fejezete (14–15. vers) nagyon szépen megmagyarázza ezt a verset:
A Śvetāśvatara-upaniṣad harmadik fejezete (14–15. vers) nagyon szépen megmagyarázza ezt a verset:


:sahasra-śīrṣā puruṣaḥ
:''sahasra-śīrṣā puruṣaḥ
:sahasrākṣaḥ sahasra-pāt
:''sahasrākṣaḥ sahasra-pāt
:sa bhūmiṁ viśvato vṛtvā-  
:''sa bhūmiṁ viśvato vṛtvā-  
:tyātiṣṭhad daśāṅgulam
:''tyātiṣṭhad daśāṅgulam


:puruṣa evedaṁ sarvaṁ  
:''puruṣa evedaṁ sarvaṁ  
:yad bhūtaṁ yac ca bhavyam
:''yad bhūtaṁ yac ca bhavyam
:utāmṛtatvasyeśāno  
:''utāmṛtatvasyeśāno  
:yad annenātirohati
:''yad annenātirohati


A Chāndogya-upaniṣadban (5.1.15) ez áll: na vai vāco na cakṣūṁṣi na śrotrāṇi na manāṁsīty ācakṣate prāṇa iti evācakṣate prāṇo hy evaitāni sarvāṇi bhavanti. „Az élőlény testében az elsődleges tényező nem a beszéd képessége, nem a látás képessége, nem a hallás képessége és nem is a gondolkodás képessége. Az élet az, amely minden tevékenység középpontja.” Ehhez hasonlóan mindenben az Úr Vāsudeva, az Istenség Személyisége, az Úr Śrī Kṛṣṇa az elsődleges lény. A testünk rendelkezik beszélő, látó, halló, gondolkodó és egyéb képességekkel, ezeknek azonban semmi jelentőségük, ha nem állnak kapcsolatban a Legfelsőbb Úrral. És mivel Vāsudeva mindent átható, s mivel minden Vāsudeva, a bhakta teljes tudással meghódol Előtte (vö. [[HU/BG 18.54|Bhagavad-gītā 7.17]] és [[HU/BG 11.40|11.40]])
A Chāndogya-upaniṣadban (5.1.15) ez áll: ''na vai vāco na cakṣūṁṣi na śrotrāṇi na manāṁsīty ācakṣate prāṇa iti evācakṣate prāṇo hy evaitāni sarvāṇi bhavanti.'' „Az élőlény testében az elsődleges tényező nem a beszéd képessége, nem a látás képessége, nem a hallás képessége és nem is a gondolkodás képessége. Az élet az, amely minden tevékenység középpontja.” Ehhez hasonlóan mindenben az Úr Vāsudeva, az Istenség Személyisége, az Úr Śrī Kṛṣṇa az elsődleges lény. A testünk rendelkezik beszélő, látó, halló, gondolkodó és egyéb képességekkel, ezeknek azonban semmi jelentőségük, ha nem állnak kapcsolatban a Legfelsőbb Úrral. És mivel Vāsudeva mindent átható, s mivel minden Vāsudeva, a bhakta teljes tudással meghódol Előtte (vö. [[HU/BG 7.17|Bhagavad-gītā 7.17]] és [[HU/BG 11.40|11.40]]).
</div>
</div>



Latest revision as of 14:12, 4 March 2019

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


19. VERS

बहूनां जन्मनामन्ते ज्ञानवान्मां प्रपद्यते ।
वासुदेवः सर्वमिति स महात्मा सुदुर्लभः ॥१९॥
bahūnāṁ janmanām ante
jñānavān māṁ prapadyate
vāsudevaḥ sarvam iti
sa mahātmā su-durlabhaḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bahūnām – sok; janmanām – ismétlődő születés és halál; ante – után; jñāna-vān – a teljes tudással rendelkező; mām – Nekem; prapadyate – meghódol; vāsudevaḥ – az Istenség Személyisége, Kṛṣṇa; sarvam – minden; iti – így; saḥ – az; mahā-ātmā – nagy lélek; su-durlabhaḥ – nagyon ritka.

FORDÍTÁS

Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka, és Rajtam kívül nem létezik semmi. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.

MAGYARÁZAT

Sok-sok életen keresztül odaadó szolgálatot vagy transzcendentális cselekedeteket végezve az élőlény végül elsajátíthatja azt a transzcendentális, tiszta tudást, mely szerint az Istenség Legfelsőbb Személyisége a lelki felemelkedés végső célja. A lelki önmegvalósítás kezdetén, amikor az ember próbál megválni a materializmushoz fűződő ragaszkodásától, hajlamos az imperszonalizmusra, ám ha tovább fejlődik, megértheti, hogy a lelki életet tevékenység jellemzi, s ez a tevékenység nem más, mint az odaadó szolgálat. Ezt felismerve vonzódni kezd az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, s meghódol Előtte. Ekkor megértheti, hogy az Úr Śrī Kṛṣṇa kegye minden, Ő minden ok oka, s ez az anyagi megnyilvánulás nem független Tőle. Rádöbben, hogy az anyagi világ a lelki változatosság eltorzult tükörképe, és mindennek kapcsolata van a Legfelsőbb Úrral, Kṛṣṇával. Így aztán mindent Vāsudevával, Śrī Kṛṣṇával kapcsolatban kezd látni. Ez a Vāsudevára vonatkozó egyetemes szemlélet egyre közelebb viszi ahhoz, hogy teljesen meghódoljon a Legfelsőbb Úr, Śrī Kṛṣṇa előtt, akit a legfelsőbb célnak tekint. Az ilyen meghódolt, nagy lélek nagyon ritka.

A Śvetāśvatara-upaniṣad harmadik fejezete (14–15. vers) nagyon szépen megmagyarázza ezt a verset:

sahasra-śīrṣā puruṣaḥ
sahasrākṣaḥ sahasra-pāt
sa bhūmiṁ viśvato vṛtvā-
tyātiṣṭhad daśāṅgulam
puruṣa evedaṁ sarvaṁ
yad bhūtaṁ yac ca bhavyam
utāmṛtatvasyeśāno
yad annenātirohati

A Chāndogya-upaniṣadban (5.1.15) ez áll: na vai vāco na cakṣūṁṣi na śrotrāṇi na manāṁsīty ācakṣate prāṇa iti evācakṣate prāṇo hy evaitāni sarvāṇi bhavanti. „Az élőlény testében az elsődleges tényező nem a beszéd képessége, nem a látás képessége, nem a hallás képessége és nem is a gondolkodás képessége. Az élet az, amely minden tevékenység középpontja.” Ehhez hasonlóan mindenben az Úr Vāsudeva, az Istenség Személyisége, az Úr Śrī Kṛṣṇa az elsődleges lény. A testünk rendelkezik beszélő, látó, halló, gondolkodó és egyéb képességekkel, ezeknek azonban semmi jelentőségük, ha nem állnak kapcsolatban a Legfelsőbb Úrral. És mivel Vāsudeva mindent átható, s mivel minden Vāsudeva, a bhakta teljes tudással meghódol Előtte (vö. Bhagavad-gītā 7.17 és 11.40).