HU/BG 7.20: Difference between revisions

(Created page with "B20 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETED...")
 
mNo edit summary
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|B20]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|H20]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.19]] '''[[HU/BG 7.19| BG 7.19]] - [[HU/BG 7.21|BG 7.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.21]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.19]] '''[[HU/BG 7.19| BG 7.19]] - [[HU/BG 7.21|BG 7.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.21]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 20. VERS  ====
==== 20. VERS  ====
<div class="devanagari">
:कामैस्तैस्तैर्हृतज्ञानाः प्रपद्यन्तेऽन्यदेवताः ।
:तं तं नियममास्थाय प्रकृत्या नियताः स्वया ॥२०॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
Line 10: Line 15:
:prapadyante ’nya-devatāḥ
:prapadyante ’nya-devatāḥ
:taṁ taṁ niyamam āsthāya  
:taṁ taṁ niyamam āsthāya  
:prakṛtyā niyatāḥ svayā</div>
:prakṛtyā niyatāḥ svayā
</div>


==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
kāmaiḥ – vágyak által; taiḥ taiḥ – különféle; hṛta – megfosztva; jñānāḥ – tudástól; prapadyante – meghódolnak; anya – más; devatāḥ – félisteneknek; tam tam – megfelelő; niyamam – szabályokat; āsthāya – követve; prakṛtyā – természetük által; niyatāḥ – szabályozva; svayā – sajátjuk által.
''kāmaiḥ'' – vágyak által; ''taiḥ taiḥ'' – különféle; ''hṛta'' – megfosztva; ''jñānāḥ'' – tudástól; ''prapadyante'' – meghódolnak; ''anya'' – más; ''devatāḥ'' – félisteneknek; ''tam tam'' – megfelelő; ''niyamam'' – szabályokat; ''āsthāya'' – követve; ''prakṛtyā'' – természetük által; ''niyatāḥ'' – szabályozva; ''svayā'' – sajátjuk által.
</div>
</div>


Line 27: Line 33:


<div class="purport">
<div class="purport">
Akik mentesek minden anyagi szennyeződéstől, azok meghódolnak a Legfelsőbb Úr előtt, és odaadóan szolgálják Őt. Addig, amíg nem tisztulnak meg teljesen az anyagi fertőzéstől, az emberek természetüknél fogva abhakták. De még ha anyagi vágyai is vannak valakinek, ha a Legfelsőbb Úrhoz fordul, már nem vonzódik többé túlságosan a külső természethez. Mivel a helyes cél felé halad, hamarosan teljesen megtisztul az anyagi kéjtől. A Śrīmad-Bhāgavatam azt ajánlja, hogy akár tiszta bhakta valaki, s mentes minden anyagi vágytól, akár tele van ilyen vágyakkal, akár az anyagi szennyeződésektől akar megszabadulni, minden esetben hódoljon meg Vāsudeva előtt, s imádja Őt. A Bhāgavatam (2.3.10) kijelenti:
Akik mentesek minden anyagi szennyeződéstől, azok meghódolnak a Legfelsőbb Úr előtt, és odaadóan szolgálják Őt. Addig, amíg nem tisztulnak meg teljesen az anyagi fertőzéstől, az emberek természetüknél fogva abhakták. De még ha anyagi vágyai is vannak valakinek, ha a Legfelsőbb Úrhoz fordul, már nem vonzódik többé túlságosan a külső természethez. Mivel a helyes cél felé halad, hamarosan teljesen megtisztul az anyagi kéjtől. A Śrīmad-Bhāgavatam azt ajánlja, hogy akár tiszta bhakta valaki, s mentes minden anyagi vágytól, akár tele van ilyen vágyakkal, akár az anyagi szennyeződésektől akar megszabadulni, minden esetben hódoljon meg Vāsudeva előtt, s imádja Őt. A Bhāgavatam ([[HU/SB 2.3.10|SB 2.3.10]]) kijelenti:


:akāmaḥ sarva-kāmo vā  
:''akāmaḥ sarva-kāmo vā  
:mokṣa-kāma udāra-dhīḥ
:''mokṣa-kāma udāra-dhīḥ
:tīvreṇa bhakti-yogena  
:''tīvreṇa bhakti-yogena  
:yajeta puruṣaṁ param
:''yajeta puruṣaṁ param


A lelki ítélőképességüket elvesztett, nem túl intelligens emberek anyagi vágyaik azonnali teljesülése reményében a félisteneknél keresnek menedéket. Ezek az emberek általában nem fordulnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, mert az alacsonyabb rendű kötőerők (a tudatlanság és a szenvedély) tartják fogva őket, így a különféle félisteneket imádják, s az imádat előírásszerű követése elégedetté teszi őket. A félistenek imádóit kicsinyes vágyak hajtják, és nem tudják, hogyan érhetnék el a legfelsőbb célt. A Legfelsőbb Úr bhaktája azonban a helyes úton jár. Mivel a védikus irodalom a különféle célok érdekében különféle félistenek imádatát javasolja (egy beteg embernek például azt tanácsolja, imádja a Napot), az abhakták úgy vélik, hogy a félistenek bizonyos szempontból jobbak a Legfelsőbb Úrnál. A tiszta bhakta azonban tudja, hogy a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa mindennek a mestere. A Caitanya-caritāmṛta (Ādi-līlā 5.142) azt mondja: ekale īśvara kṛṣṇa, āra saba bhṛtya – egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa az Úr, mindenki más szolga. Éppen ezért a tiszta bhakta sohasem fordul a félistenekhez anyagi szükségletei kielégítéséért. A Legfelsőbb Úrra bízza magát, s elégedett mindennel, amit az Úr ad neki.
A lelki ítélőképességüket elvesztett, nem túl intelligens emberek anyagi vágyaik azonnali teljesülése reményében a félisteneknél keresnek menedéket. Ezek az emberek általában nem fordulnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, mert az alacsonyabb rendű kötőerők (a tudatlanság és a szenvedély) tartják fogva őket, így a különféle félisteneket imádják, s az imádat előírásszerű követése elégedetté teszi őket. A félistenek imádóit kicsinyes vágyak hajtják, és nem tudják, hogyan érhetnék el a legfelsőbb célt. A Legfelsőbb Úr bhaktája azonban a helyes úton jár. Mivel a védikus irodalom a különféle célok érdekében különféle félistenek imádatát javasolja (egy beteg embernek például azt tanácsolja, imádja a Napot), az abhakták úgy vélik, hogy a félistenek bizonyos szempontból jobbak a Legfelsőbb Úrnál. A tiszta bhakta azonban tudja, hogy a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa mindennek a mestere. A Caitanya-caritāmṛta (Ādi-līlā 5.142) azt mondja: ''ekale īśvara kṛṣṇa, āra saba bhṛtya'' – egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa az Úr, mindenki más szolga. Éppen ezért a tiszta bhakta sohasem fordul a félistenekhez anyagi szükségletei kielégítéséért. A Legfelsőbb Úrra bízza magát, s elégedett mindennel, amit az Úr ad neki.
</div>
</div>



Latest revision as of 14:13, 4 March 2019

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

कामैस्तैस्तैर्हृतज्ञानाः प्रपद्यन्तेऽन्यदेवताः ।
तं तं नियममास्थाय प्रकृत्या नियताः स्वया ॥२०॥
kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ
prapadyante ’nya-devatāḥ
taṁ taṁ niyamam āsthāya
prakṛtyā niyatāḥ svayā

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kāmaiḥ – vágyak által; taiḥ taiḥ – különféle; hṛta – megfosztva; jñānāḥ – tudástól; prapadyante – meghódolnak; anya – más; devatāḥ – félisteneknek; tam tam – megfelelő; niyamam – szabályokat; āsthāya – követve; prakṛtyā – természetük által; niyatāḥ – szabályozva; svayā – sajátjuk által.

FORDÍTÁS

Akiket az anyagi vágyak megfosztottak értelmüktől, meghódolnak a félistenek előtt, és követik a saját természetük szerint kiszabott imádatszabályokat.

MAGYARÁZAT

Akik mentesek minden anyagi szennyeződéstől, azok meghódolnak a Legfelsőbb Úr előtt, és odaadóan szolgálják Őt. Addig, amíg nem tisztulnak meg teljesen az anyagi fertőzéstől, az emberek természetüknél fogva abhakták. De még ha anyagi vágyai is vannak valakinek, ha a Legfelsőbb Úrhoz fordul, már nem vonzódik többé túlságosan a külső természethez. Mivel a helyes cél felé halad, hamarosan teljesen megtisztul az anyagi kéjtől. A Śrīmad-Bhāgavatam azt ajánlja, hogy akár tiszta bhakta valaki, s mentes minden anyagi vágytól, akár tele van ilyen vágyakkal, akár az anyagi szennyeződésektől akar megszabadulni, minden esetben hódoljon meg Vāsudeva előtt, s imádja Őt. A Bhāgavatam (SB 2.3.10) kijelenti:

akāmaḥ sarva-kāmo vā
mokṣa-kāma udāra-dhīḥ
tīvreṇa bhakti-yogena
yajeta puruṣaṁ param

A lelki ítélőképességüket elvesztett, nem túl intelligens emberek anyagi vágyaik azonnali teljesülése reményében a félisteneknél keresnek menedéket. Ezek az emberek általában nem fordulnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, mert az alacsonyabb rendű kötőerők (a tudatlanság és a szenvedély) tartják fogva őket, így a különféle félisteneket imádják, s az imádat előírásszerű követése elégedetté teszi őket. A félistenek imádóit kicsinyes vágyak hajtják, és nem tudják, hogyan érhetnék el a legfelsőbb célt. A Legfelsőbb Úr bhaktája azonban a helyes úton jár. Mivel a védikus irodalom a különféle célok érdekében különféle félistenek imádatát javasolja (egy beteg embernek például azt tanácsolja, imádja a Napot), az abhakták úgy vélik, hogy a félistenek bizonyos szempontból jobbak a Legfelsőbb Úrnál. A tiszta bhakta azonban tudja, hogy a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa mindennek a mestere. A Caitanya-caritāmṛta (Ādi-līlā 5.142) azt mondja: ekale īśvara kṛṣṇa, āra saba bhṛtya – egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa az Úr, mindenki más szolga. Éppen ezért a tiszta bhakta sohasem fordul a félistenekhez anyagi szükségletei kielégítéséért. A Legfelsőbb Úrra bízza magát, s elégedett mindennel, amit az Úr ad neki.