HU/BG 13.16: Difference between revisions
(Created page with "B16 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 13| TI...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet|H16]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13| TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13| TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.15]] '''[[HU/BG 13.15|BG 13.15]] - [[HU/BG 13.17|BG 13.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 13.17]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.15]] '''[[HU/BG 13.15|BG 13.15]] - [[HU/BG 13.17|BG 13.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 13.17]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 16. VERS ==== | ==== 16. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:बहिरन्तश्च भूतानामचरं चरमेव च । | |||
:सूक्ष्मत्वात्तदविज्ञेयं दूरस्थं चान्तिके च तत् ॥१६॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
bahiḥ – kívül; antaḥ – belül; ca – is; bhūtānām – minden élőlényen; acaram – mozdulatlan; caram – mozgó; eva – is; ca – és; sūkṣmatvāt – mert finom; tat – az; avijñeyam – megismerhetetlen; dūra-stham – nagyon távoli; ca – is; antike – közel; ca – és; tat – az. | ''bahiḥ'' – kívül; ''antaḥ'' – belül; ''ca'' – is; ''bhūtānām'' – minden élőlényen; ''acaram'' – mozdulatlan; ''caram'' – mozgó; ''eva'' – is; ''ca'' – és; ''sūkṣmatvāt'' – mert finom; ''tat'' – az; ''avijñeyam'' – megismerhetetlen; ''dūra-stham'' – nagyon távoli; ''ca'' – is; ''antike'' – közel; ''ca'' – és; ''tat'' – az. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A védikus írásokból megérthetjük, hogy a Legfelsőbb Személy, Nārāyaṇa minden élőlényen kívül és belül is létezik, és egyidejűleg jelen van az anyagi és a lelki világban is. Végtelenül messze van, ám ugyanakkor egészen közel is van hozzánk. Ezt mondja a védikus irodalom. Āsīno dūraṁ vrajati śayāno yāti sarvataḥ (Kaṭha-upaniṣad 1.2.21). A Legfelsőbb Személy transzcendentális gyönyörbe merül, ezért képtelenek vagyunk megérteni, hogyan élvezi teljes fenségét. Anyagi érzékeinkkel nem láthatunk semmit, nem érthetünk meg semmit. A Védák éppen ezért azt mondják, hogy anyagi elmével és anyagi érzékszervekkel nem lehet megismerni Istent. Aki azonban a Kṛṣṇa-tudatban, az odaadó szolgálaton keresztül megtisztította elméjét és érzékeit, az mindig láthatja Őt. A Brahma-saṁhitā megerősíti, hogy az a bhakta, akiben szeretet ébredt a Legfelsőbb Isten iránt, örökké, szüntelenül láthatja Kṛṣṇát. A Bhagavad-gītā (11.54) alátámasztja: Őt csakis az odaadó szolgálat révén lehet meglátni és megérteni. Bhaktyā tv ananyayā śakyaḥ. | A védikus írásokból megérthetjük, hogy a Legfelsőbb Személy, Nārāyaṇa minden élőlényen kívül és belül is létezik, és egyidejűleg jelen van az anyagi és a lelki világban is. Végtelenül messze van, ám ugyanakkor egészen közel is van hozzánk. Ezt mondja a védikus irodalom. ''Āsīno dūraṁ vrajati śayāno yāti sarvataḥ'' (Kaṭha-upaniṣad 1.2.21). A Legfelsőbb Személy transzcendentális gyönyörbe merül, ezért képtelenek vagyunk megérteni, hogyan élvezi teljes fenségét. Anyagi érzékeinkkel nem láthatunk semmit, nem érthetünk meg semmit. A Védák éppen ezért azt mondják, hogy anyagi elmével és anyagi érzékszervekkel nem lehet megismerni Istent. Aki azonban a Kṛṣṇa-tudatban, az odaadó szolgálaton keresztül megtisztította elméjét és érzékeit, az mindig láthatja Őt. A Brahma-saṁhitā megerősíti, hogy az a bhakta, akiben szeretet ébredt a Legfelsőbb Isten iránt, örökké, szüntelenül láthatja Kṛṣṇát. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 11.54|BG 11.54]]) alátámasztja: Őt csakis az odaadó szolgálat révén lehet meglátni és megérteni. ''Bhaktyā tv ananyayā śakyaḥ''. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 19:15, 5 March 2019
16. VERS
- बहिरन्तश्च भूतानामचरं चरमेव च ।
- सूक्ष्मत्वात्तदविज्ञेयं दूरस्थं चान्तिके च तत् ॥१६॥
- bahir antaś ca bhūtānām
- acaraṁ caram eva ca
- sūkṣmatvāt tad avijñeyaṁ
- dūra-sthaṁ cāntike ca tat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bahiḥ – kívül; antaḥ – belül; ca – is; bhūtānām – minden élőlényen; acaram – mozdulatlan; caram – mozgó; eva – is; ca – és; sūkṣmatvāt – mert finom; tat – az; avijñeyam – megismerhetetlen; dūra-stham – nagyon távoli; ca – is; antike – közel; ca – és; tat – az.
FORDÍTÁS
A Legfelsőbb Igazság minden élőlényen – mozgón és mozdulatlanon – kívül és belül egyaránt létezik. Ő megfoghatatlan, ezért az anyagi érzékek számára láthatatlan és megismerhetetlen. Bár nagyon-nagyon távol van, mégis közel van mindenkihez.
MAGYARÁZAT
A védikus írásokból megérthetjük, hogy a Legfelsőbb Személy, Nārāyaṇa minden élőlényen kívül és belül is létezik, és egyidejűleg jelen van az anyagi és a lelki világban is. Végtelenül messze van, ám ugyanakkor egészen közel is van hozzánk. Ezt mondja a védikus irodalom. Āsīno dūraṁ vrajati śayāno yāti sarvataḥ (Kaṭha-upaniṣad 1.2.21). A Legfelsőbb Személy transzcendentális gyönyörbe merül, ezért képtelenek vagyunk megérteni, hogyan élvezi teljes fenségét. Anyagi érzékeinkkel nem láthatunk semmit, nem érthetünk meg semmit. A Védák éppen ezért azt mondják, hogy anyagi elmével és anyagi érzékszervekkel nem lehet megismerni Istent. Aki azonban a Kṛṣṇa-tudatban, az odaadó szolgálaton keresztül megtisztította elméjét és érzékeit, az mindig láthatja Őt. A Brahma-saṁhitā megerősíti, hogy az a bhakta, akiben szeretet ébredt a Legfelsőbb Isten iránt, örökké, szüntelenül láthatja Kṛṣṇát. A Bhagavad-gītā (BG 11.54) alátámasztja: Őt csakis az odaadó szolgálat révén lehet meglátni és megérteni. Bhaktyā tv ananyayā śakyaḥ.