HU/SB 3.19.27: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 24: | Line 24: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
''kṣitau''—a földön; ''śayānam''—fekve; ''tam''—Hiraṇyākṣa; ''akuṇṭha''—el nem halványult; ''varcasam''—ragyogás; ''karāla''—félelmetes; ''daṁṣṭram''—fogak; ''paridaṣṭa''—harapta; ''dat-chadam''—ajkát; ''aja-ādayaḥ''—Brahmā és mások; ''vīkṣya''—látta; ''śaśaṁsuḥ''—csodálattal így szólt; ''āgatāḥ''—megérkezett; ''aho'' | ''kṣitau''—a földön; ''śayānam''—fekve; ''tam''—Hiraṇyākṣa; ''akuṇṭha''—el nem halványult; ''varcasam''—ragyogás; ''karāla''—félelmetes; ''daṁṣṭram''—fogak; ''paridaṣṭa''—harapta; ''dat-chadam''—ajkát; ''aja-ādayaḥ''—Brahmā és mások; ''vīkṣya''—látta; ''śaśaṁsuḥ''—csodálattal így szólt; ''āgatāḥ''—megérkezett; ''aho''—ó; ''imam''—ez; ''kaḥ''—ki; ''nu''—valóban; ''labheta''—találkozhatott; ''saṁsthitim''—a halállal. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 31: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
Aja [Brahmā] sokakkal együtt a helyszínre érkezett, hogy megnézze a félelmetes agyarú démont, ahogyan ajkait harapva a földön fekszik. Arcának ragyogása még nem halványult el, s Brahmā csodálattal így szólt: | Aja [Brahmā] sokakkal együtt a helyszínre érkezett, hogy megnézze a félelmetes agyarú démont, ahogyan ajkait harapva a földön fekszik. Arcának ragyogása még nem halványult el, s Brahmā csodálattal így szólt: „Ó, ki halhat ilyen áldott halált?” | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 15:21, 4 April 2019
27. VERS
- kṣitau śayānaṁ tam akuṇṭha-varcasaṁ
- karāla-daṁṣṭraṁ paridaṣṭa-dacchadam
- ajādayo vīkṣya śaśaṁsur āgatā
- aho imaṁ ko nu labheta saṁsthitim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṣitau—a földön; śayānam—fekve; tam—Hiraṇyākṣa; akuṇṭha—el nem halványult; varcasam—ragyogás; karāla—félelmetes; daṁṣṭram—fogak; paridaṣṭa—harapta; dat-chadam—ajkát; aja-ādayaḥ—Brahmā és mások; vīkṣya—látta; śaśaṁsuḥ—csodálattal így szólt; āgatāḥ—megérkezett; aho—ó; imam—ez; kaḥ—ki; nu—valóban; labheta—találkozhatott; saṁsthitim—a halállal.
FORDÍTÁS
Aja [Brahmā] sokakkal együtt a helyszínre érkezett, hogy megnézze a félelmetes agyarú démont, ahogyan ajkait harapva a földön fekszik. Arcának ragyogása még nem halványult el, s Brahmā csodálattal így szólt: „Ó, ki halhat ilyen áldott halált?”
MAGYARÁZAT
Bár a démon halott volt, testének ragyogása nem halványult el. Ez meglehetősen különös, mert amikor egy ember vagy állat meghal, a test azonnal sápadt lesz, ragyogása fokozatosan elhalványul, s bomlásnak indul. Ez esetben azonban annak ellenére, hogy holtan feküdt, Hiraṇyākṣa testének ragyogása nem halványodott, mert az Úr, a Legfelsőbb Lélek érintette meg. Az ember teste csak addig ragyog, amíg a szellemi lélek jelen van benne. Noha a démon lelke már eltávozott testéből, a Legfelsőbb Lélek megérintette testét, s ezért ugyanúgy ragyogott tovább. Az egyéni lélek nem azonos az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Aki testének elhagyásakor látja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az kétségtelenül nagyon szerencsés, ezért Brahmā és a többi félisten rendkívül magasztosnak tekintette a démon halálát.