HU/SB 3.25.16: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
mNo edit summary
 
Line 24: Line 24:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
''aham''—én; ''mama''—enyém; ''abhimāna''—a tévfelfogásból; ''utthaiḥ''—létrejött; ''kāma''—kéj; ''lobha''—mohóság; ''ādibhiḥ''—és a többi; ''malaiḥ''—a tisztátalanságokból; ''vītam''—megszabadult; ''yadā''—amikor; ''manaḥ''—az elme; ''śuddham''—tiszta; ''aduḥkham''—szenvedés nélkül; ''asukham''—boldogság nélkül; ''samam''—kiegyensúlyozott.
''aham''—én; ''mama''—enyém; ''abhimāna''—a téves felfogásból; ''utthaiḥ''—létrejött; ''kāma''—kéj; ''lobha''—mohóság; ''ādibhiḥ''—és a többi; ''malaiḥ''—a szennyeződésektől; ''vītam''—megszabadult; ''yadā''—amikor; ''manaḥ''—az elme; ''śuddham''—tiszta; ''aduḥkham''—szenvedés nélkül; ''asukham''—boldogság nélkül; ''samam''—kiegyensúlyozott.
</div>
</div>


Line 31: Line 31:


<div class="translation">
<div class="translation">
Amikor az ember teljesen megszabadul a kéj és a mohóság okozta tisztátlanságoktól, melyet az a tévfelfogása hoz létre, hogy a testet „én”-nek, a test tulajdonát „enyém”-nek tekinti, akkor elméje megtisztul. Ebben a tiszta állapotban az úgynevezett anyagi boldogság és szenvedés szintje fölé emelkedik.
Amikor az ember teljesen megszabadult a kéj és mohóság szennyeződéseitől, melyek abból a téves felfogásból erednek, hogy a testet önmagának, a test tulajdonát pedig a sajátjának tekinti, akkor elméje megtisztul. Ebben a tiszta állapotban az ember az úgynevezett anyagi boldogság és szenvedés szintje fölé emelkedik.
</div>
</div>


Line 38: Line 38:


<div class="purport">
<div class="purport">
A kāma és a lobha az anyagi lét tünetei. Mindenki örökké arra vágyik, hogy birtokoljon valamit. Ebben a versben az áll, hogy a vágy és a mohóság a testtel való hamis azonosítás termékei. Amikor az ember megszabadul ettől a szennyeződéstől, elméje és tudata szintén megtisztul, s visszatér eredeti állapotába. Az elme, a tudat és az élőlény léteznek. Ha élőlényről beszélünk, az mindig magában foglalja az elmét és a tudatot. A feltételekhez kötött és a felszabadult élet közötti különbség akkor mutatkozik meg, amikor megtisztítjuk az elménket és a tudatunkat. Amikor ezek tiszták, az ember transzcendentálisan az anyagi boldogság és szenvedés fölé emelkedik.
A kāma és a lobha az anyagi lét tünetei. Mindenki örökké arra vágyik, hogy birtokoljon valamit. Ebben a versben az áll, hogy a vágy és a mohóság a testtel való hamis azonosítás termékei. Amikor az ember megszabadul ettől a szennyeződéstől, elméje és tudata szintén megtisztul, s visszatér eredeti állapotába. Az elme, a tudat és az élőlény léteznek. Ha élőlényről beszélünk, az mindig magában foglalja az elmét és a tudatot. A feltételekhez kötött és a felszabadult élet közötti különbség akkor mutatkozik meg, amikor megtisztítjuk az elménket és a tudatunkat. Amikor ezek megtisztultak, az ember transzcendentálissá válik az anyagi boldogsághoz és szenvedéshez képest.


Az Úr Kapila kezdetben azt mondta, hogy a tökéletes yoga képessé teszi az embert arra, hogy túllépjen az anyagi boldogság és boldogtalanság síkján. Most elmagyarázza, hogyan lehet ezt megtenni: meg kell tisztítani az elmét és a tudatot, s ez a bhakti-yoga folyamata segítségével lehetséges. Ahogy azt a Nārada-pañcarātra megmagyarázza, az elmét és az érzékeket meg kell tisztítani (''tat-paratvena nirmalam''). Az embernek az Úr odaadó szolgálatában kell használnia az érzékeit    —    ebből áll a folyamat. Az elmének valamivel foglalkoznia kell; nem tudunk benne ürességet teremteni. Vannak természetesen olyan emberek, akik ostobán azzal kísérleteznek, hogy az elmét üressé tegyék, de ez lehetetlen. Az egyetlen módszer, amellyel megtisztíthatjuk az elmét, ha elmerítjük Kṛṣṇában. Az elmét le kell foglalnunk valamivel. Ha Kṛṣṇával foglaljuk le, a tudat is természetszerűleg teljesen megtisztul, s az anyagi vágynak és mohóságnak nem lesz többé esélye, hogy megjelenjen.
Az Úr Kapila kezdetben azt mondta, hogy a tökéletes yoga képessé teszi az embert arra, hogy túllépjen az anyagi boldogság és boldogtalanság síkján. Most elmagyarázza, hogyan lehet ezt megtenni: meg kell tisztítani az elmét és a tudatot. Ez a bhakti-yoga folyamata segítségével lehetséges. Ahogy azt a Nārada-pañcarātra megmagyarázza, az elmét és az érzékeket meg kell tisztítani (''tat-paratvena nirmalam''). Az embernek az Úr odaadó szolgálatában kell használnia az érzékeit. Ebből áll a folyamat. Az elmének foglalkoznia kell valamivel. Az elmét nem lehet kiüríteni. Vannak természetesen olyan emberek, akik ostobán azzal kísérleteznek, hogy az elmét üressé tegyék, de ez lehetetlen. Az egyetlen módszer, amellyel megtisztíthatjuk az elmét, ha elmerítjük Kṛṣṇában. Az elmét le kell foglalnunk valamivel. Ha az elménk Kṛṣṇával foglalkozik, a tudat is természetszerűleg teljesen megtisztul, és az anyagi vágynak és mohóságnak nem lesz többé esélye, hogy megjelenjen.
</div>
</div>



Latest revision as of 07:41, 16 April 2019


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


16. VERS

ahaṁ mamābhimānotthaiḥ
kāma-lobhādibhir malaiḥ
vītaṁ yadā manaḥ śuddham
aduḥkham asukhaṁ samam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

aham—én; mama—enyém; abhimāna—a téves felfogásból; utthaiḥ—létrejött; kāma—kéj; lobha—mohóság; ādibhiḥ—és a többi; malaiḥ—a szennyeződésektől; vītam—megszabadult; yadā—amikor; manaḥ—az elme; śuddham—tiszta; aduḥkham—szenvedés nélkül; asukham—boldogság nélkül; samam—kiegyensúlyozott.


FORDÍTÁS

Amikor az ember teljesen megszabadult a kéj és mohóság szennyeződéseitől, melyek abból a téves felfogásból erednek, hogy a testet önmagának, a test tulajdonát pedig a sajátjának tekinti, akkor elméje megtisztul. Ebben a tiszta állapotban az ember az úgynevezett anyagi boldogság és szenvedés szintje fölé emelkedik.


MAGYARÁZAT

A kāma és a lobha az anyagi lét tünetei. Mindenki örökké arra vágyik, hogy birtokoljon valamit. Ebben a versben az áll, hogy a vágy és a mohóság a testtel való hamis azonosítás termékei. Amikor az ember megszabadul ettől a szennyeződéstől, elméje és tudata szintén megtisztul, s visszatér eredeti állapotába. Az elme, a tudat és az élőlény léteznek. Ha élőlényről beszélünk, az mindig magában foglalja az elmét és a tudatot. A feltételekhez kötött és a felszabadult élet közötti különbség akkor mutatkozik meg, amikor megtisztítjuk az elménket és a tudatunkat. Amikor ezek megtisztultak, az ember transzcendentálissá válik az anyagi boldogsághoz és szenvedéshez képest.

Az Úr Kapila kezdetben azt mondta, hogy a tökéletes yoga képessé teszi az embert arra, hogy túllépjen az anyagi boldogság és boldogtalanság síkján. Most elmagyarázza, hogyan lehet ezt megtenni: meg kell tisztítani az elmét és a tudatot. Ez a bhakti-yoga folyamata segítségével lehetséges. Ahogy azt a Nārada-pañcarātra megmagyarázza, az elmét és az érzékeket meg kell tisztítani (tat-paratvena nirmalam). Az embernek az Úr odaadó szolgálatában kell használnia az érzékeit. Ebből áll a folyamat. Az elmének foglalkoznia kell valamivel. Az elmét nem lehet kiüríteni. Vannak természetesen olyan emberek, akik ostobán azzal kísérleteznek, hogy az elmét üressé tegyék, de ez lehetetlen. Az egyetlen módszer, amellyel megtisztíthatjuk az elmét, ha elmerítjük Kṛṣṇában. Az elmét le kell foglalnunk valamivel. Ha az elménk Kṛṣṇával foglalkozik, a tudat is természetszerűleg teljesen megtisztul, és az anyagi vágynak és mohóságnak nem lesz többé esélye, hogy megjelenjen.