HU/SB 3.30.33: Difference between revisions

Latest revision as of 14:49, 14 June 2019

Śrīmad-Bhāgavatam - Harmadik Ének - HARMINCADIK FEJEZET: Az Úr Kapila tanítása a kedvezőtlen gyümölcsöző tettekről

SB 3.30.32 - SB 3.30.34

Click here for English

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

33. VERS

kevalena hy adharmeṇa

kuṭumba-bharaṇotsukaḥ

yāti jīvo ’ndha-tāmisraṁ

caramaṁ tamasaḥ padam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kevalena—egyszerűen; hi—bizonyára; adharmeṇa—vallástalan cselekedetekkel; kuṭumba—a család; bharaṇa—fenntartani; utsukaḥ—lelkesen vágyik rá; yāti—megy; jīvaḥ—egy személy; andha-tāmisram—az Andha-tāmisrába; caramam—végső; tamasaḥ—sötétségnek; padam—régió.

FORDÍTÁS

Ezért aki arra vágyik, hogy családját és rokonait pusztán becstelen úton tartsa el, az minden kétséget kizáróan a pokol legsötétebb régiójába kerül, amelyet Andha-tāmisrának ismernek.

MAGYARÁZAT

Ebben a versben három nagyon fontos szó szerepel. Kevalena azt jelenti, hogy „kizárólag becstelen úton”, az adharmeṇa szó jelentése „jogtalan” vagy „vallástalan”, a kuṭumbha-bharaṇa szóé pedig „családfenntartás”. A családos embernek nyilvánvalóan kötelessége, hogy gondoskodjon a családjáról, de a szentírások által előírt módon kell megkeresnie erre a pénzt. A Bhagavad-gītā leírja, hogy az Úr a társadalmi rendszert a tulajdonságok és a munka alapján a kasztok, vagyis varṇák négy rendjére osztotta fel. A Bhagavad-gītātól függetlenül az embereket minden társadalomban tulajdonságaik és munkájuk alapján sorolják be. Például, aki fabútorokat készít, ácsnak nevezik, aki pedig üllővel és vassal dolgozik, kovácsnak. Ehhez hasonlóan annak az embernek is van egy sajátságos kötelessége és elnevezése, aki orvosi vagy mérnöki területen dolgozik. Mindezeket az emberi tevékenységeket a Legfelsőbb Úr négy varṇára osztotta, a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák közösségére. A Bhagavad-gītā és a többi védikus írás beszámol a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák sajátságos kötelességeiről.

Az ember dolgozzon becsületesen, képzettségének megfelelően. Ne tisztességtelen módon keresse meg a megélhetését, olyan úton, melynek követésére nem alkalmas. Az a brāhmaṇa, aki papként dolgozik, hogy felvilágosítsa követőit a lelki életről, ám nem rendelkezik a szükséges képességekkel, csupán becsapja az embereket. Nem szabad ilyen becstelen úton pénzt keresnünk. Ugyanez vonatkozik a kṣatriyákra vagy a vaiśyákra is. Fontos, hogy azok, akik fejlődni akarnak a Kṛṣṇa-tudatban, megélhetésüket becsületes és egyszerű módszerekkel biztosítsák. Ez a vers megemlíti, hogy aki becstelen eszközökkel (kevalena) keres pénzt, az a pokol legsötétebb birodalmába jut. Ha azonban az ember az előírt módon, becsületes munkával tartja el családját, semmi kifogás nem merülhet fel az ellen, hogy családos ember legyen.

SB 3.30.32 - SB 3.30.34

@@ Line 1: / Line 1: @@
 [[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 30. fejezet|H33]]
-<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.30: Kapila tanítása a kedvezőtlen gyümölcsöző tettekről| HARMINCADIK FEJEZET: Kapila tanítása a kedvezőtlen gyümölcsöző tettekről]]'''</div>
+<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.30: Az Úr Kapila tanítása a kedvezőtlen gyümölcsöző tettekről| HARMINCADIK FEJEZET: Az Úr Kapila tanítása a kedvezőtlen gyümölcsöző tettekről]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.30.32| SB 3.30.32]] '''[[HU/SB 3.30.32|SB 3.30.32]] - [[HU/SB 3.30.34|SB 3.30.34]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.30.34| SB 3.30.34]]</div>
 <!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
@@ Line 31: / Line 31: @@
 <div class="translation">
-Ezért aki lelkesen arra vágyik, hogy kizárólag becstelen úton tartsa el családját és rokonait, az minden kétséget kizárva a pokol legsötétebb birodalmába kerül, amelyet Andha-tāmisraként ismernek.
+Ezért aki arra vágyik, hogy családját és rokonait pusztán becstelen úton tartsa el, az minden kétséget kizáróan a pokol legsötétebb régiójába kerül, amelyet Andha-tāmisrának ismernek.
 </div>
@@ Line 38: / Line 38: @@
 <div class="purport">
-Ebben a versben három nagyon fontos szó szerepel. Kevalena azt jelenti, hogy „kizárólag becstelen úton”, az adharmeṇa szó jelentése „jogtalan” vagy „vallástalan”, a kuṭumbha-bharaṇa szóé pedig „a család fenntartása”. A családos embernek kétségtelenül kötelessége, hogy gondoskodjon a családjáról, de a szentírások által meghatározott módon kell megkeresnie erre a pénzt. A Bhagavad-gītā leírja, hogy az Úr a társadalmi rendszert a tulajdonságok és a munka alapján a kasztok, vagyis varṇák négy rendjére osztotta fel. A Bhagavad-gītātól függetlenül az embereket minden társadalomban tulajdonságaik és munkájuk alapján sorolják be. Azt például, aki fabútorokat készít, ácsnak nevezik, azt pedig, aki üllővel és vassal dolgozik, kovácsnak. Ehhez hasonlóan annak az embernek is van egy sajátságos kötelessége és elnevezése, aki orvosi vagy mérnöki területen dolgozik. Mindezeket az emberi tevékenységeket a Legfelsőbb Úr osztotta négy varṇára, a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák közösségére. A Bhagavad-gītā és a többi védikus írás beszámol a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák sajátságos kötelességeiről.
+Ebben a versben három nagyon fontos szó szerepel. Kevalena azt jelenti, hogy „kizárólag becstelen úton”, az adharmeṇa szó jelentése „jogtalan” vagy „vallástalan”, a kuṭumbha-bharaṇa szóé pedig „családfenntartás”. A családos embernek nyilvánvalóan kötelessége, hogy gondoskodjon a családjáról, de a szentírások által előírt módon kell megkeresnie erre a pénzt. A Bhagavad-gītā leírja, hogy az Úr a társadalmi rendszert a tulajdonságok és a munka alapján a kasztok, vagyis varṇák négy rendjére osztotta fel. A Bhagavad-gītātól függetlenül az embereket minden társadalomban tulajdonságaik és munkájuk alapján sorolják be. Például, aki fabútorokat készít, ácsnak nevezik, aki pedig üllővel és vassal dolgozik, kovácsnak. Ehhez hasonlóan annak az embernek is van egy sajátságos kötelessége és elnevezése, aki orvosi vagy mérnöki területen dolgozik. Mindezeket az emberi tevékenységeket a Legfelsőbb Úr négy varṇára osztotta, a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák közösségére. A Bhagavad-gītā és a többi védikus írás beszámol a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák sajátságos kötelességeiről.
-Az ember dolgozzon becsületesen, képzettségének megfelelően. Ne keressen pénzt a megélhetésére becstelenül, olyan úton, melynek követésére nem alkalmas. Az a brāhmaṇa, aki papként dolgozik, hogy felvilágosítsa követőit a lelki életről, ám nem rendelkezik a szükséges képességekkel, csupán becsapja az embereket. Nem szabad ilyen becstelen úton pénzt keresnünk. Ugyanez vonatkozik a kṣatriyákra vagy a vaiśyákra is. Fontos, hogy azok, akik fejlődni akarnak a Kṛṣṇa-tudatban, megélhetésüket becsületes és egyszerű módszerekkel biztosítsák. Ez a vers megemlíti, hogy aki becstelen eszközökkel (kevalena) keres pénzt, az a pokol legsötétebb birodalmába jut. Ha azonban az ember az előírt módon, becsületes munkával tartja el családját, semmi kifogás nem merülhet fel az ellen, hogy családos ember legyen.
+Az ember dolgozzon becsületesen, képzettségének megfelelően. Ne tisztességtelen módon keresse meg a megélhetését, olyan úton, melynek követésére nem alkalmas. Az a brāhmaṇa, aki papként dolgozik, hogy felvilágosítsa követőit a lelki életről, ám nem rendelkezik a szükséges képességekkel, csupán becsapja az embereket. Nem szabad ilyen becstelen úton pénzt keresnünk. Ugyanez vonatkozik a kṣatriyákra vagy a vaiśyákra is. Fontos, hogy azok, akik fejlődni akarnak a Kṛṣṇa-tudatban, megélhetésüket becsületes és egyszerű módszerekkel biztosítsák. Ez a vers megemlíti, hogy aki becstelen eszközökkel (kevalena) keres pénzt, az a pokol legsötétebb birodalmába jut. Ha azonban az ember az előírt módon, becsületes munkával tartja el családját, semmi kifogás nem merülhet fel az ellen, hogy családos ember legyen.
 </div>