HU/SB 3.30: Az Úr Kapila tanítása a kedvezőtlen gyümölcsöző tettekről

Śrīmad-Bhāgavatam - Harmadik Ének - HARMINCADIK FEJEZET: Az Úr Kapila tanítása a kedvezőtlen gyümölcsöző tettekről


3.30.1. vers: Az Istenség Személyisége így szólt: Ahogyan a felhők tömege nem tud a szél hatalmas befolyásáról, úgy az anyagi tudatú ember sem tudja, milyen hatalmas ereje van az időtényezőnek, amely elragadja őt.

3.30.2. vers: Bármit hozzon létre egy materialista nagy nehézségek és tengernyi munka árán az állítólagos boldogság érdekében, a Legfelsőbb Személyiség, az időtényező formájában elpusztítja azt. Ez az oka a feltételekhez kötött lélek szomorúságának.

3.30.3. vers: A tévúton járó materialista nem tudja, hogy teste csupán ideiglenesen létezik, s hogy otthonának, földjének és vagyonának vonzereje, amely ezzel a testtel áll kapcsolatban, szintén átmeneti. Csupán tudatlansága következtében úgy véli, hogy minden maradandó.

3.30.4. vers: Bármilyen fajban jelenik meg az élőlény, bizonyos elégedettséget érez abban a fajban, és sohasem ellenzi, hogy ilyen helyzetben legyen.

3.30.5. vers: A feltételekhez kötött élőlény elégedett saját fajában; miközben az illuzórikus energia befedő hatása megtéveszti, nem akar megszabadulni testétől, még akkor sem, ha a pokolban van, mert örömét leli a pokoli élvezetben.

3.30.6. vers: Az ember azért elégedett életének színvonalával, mert mélyen gyökerező ragaszkodás fűzi a testhez, a feleséghez, az otthonhoz, a gyerekekhez, a jószágokhoz, a vagyonhoz és a barátokhoz. Mindezek társaságában a feltételekhez kötött lélek teljesen tökéletesnek tekinti magát.

3.30.7. vers: Noha örökké aggodalomban ég, az ilyen ostoba ember szüntelenül bűnt követ el, hiábavaló reménnyel, hogy úgynevezett családját és társadalmát eltartsa.

3.30.8. vers: Szívét és érzékeit egy nőnek adja, aki csalárdul elcsábítja őt māyāval. Egy félreeső helyen ölelését és beszélgetésüket élvezi, s az apró gyermekek kedves szavai teljesen elbűvölik.

3.30.9. vers: A ragaszkodó családfő folytatja családi életét, amely mesterkedéssel és politikával teli. Mindig szenvedést okozva, az érzékkielégítés tetteitől vezérelve csupán azért cselekszik, hogy semlegesítse szenvedéseinek visszahatásait, s ha sikeresen szembe tud szállni e szenvedésekkel, boldognak hiszi magát.

3.30.10. vers: Pénzre úgy tesz szert, hogy itt-ott erőszakkal cselekszik, és bár pénzét a családra költi, ő maga csak parányi hányadát eszi meg az így vásárolt ételnek, s a pokolba megy azokért, akik számára ilyen törvénytelen úton keresett pénzt.

3.30.11. vers: Amikor munkája során kudarcok érik, újra és újra megpróbál talpra állni, ám amikor minden törekvése kudarcba fullad, s ő maga összeomlik, rendkívüli mohóságában másoktól fogad el pénzt.

3.30.12. vers: Így a szerencsétlen ember, aki nem tudja családját eltartani, elveszti minden szépségét. Szünet nélkül kudarcára gondol, s mélységes bánatban él.

3.30.13. vers: Amikor felesége és a többiek látják, hogy képtelen eltartani őket, nem bánnak vele többé olyan tisztelettel, mint korábban, ahogy a fösvény gazdák sem bánnak már jól az öreg, megfáradt ökörrel.

3.30.14. vers: Az ostoba családfenntartó nem undorodik meg a családi élettől, noha azok tartják el, akikről valaha ő gondoskodott. Az öregség hatására teste eltorzul, s ő maga felkészül, hogy szembenézzen a végső halállal.

3.30.15. vers: Úgy él otthon, mint egy öleb, s azt eszi, amit közönyösen elé vetnek. Számtalan betegség, például diszpepszia és étvágytalanság támadja meg, ezért csak morzsákat eszik, s megnyomorodik, hogy nem képes többé dolgozni.

3.30.16. vers: E beteg állapotban a belső levegő nyomása miatt szeme kidülled, mirigyeiben nyálka gyűlik össze. Nehezére esik lélegezni, s amikor ki- és belélegez, krákogó hangok kíséretében köszörüli a torkát.

3.30.17. vers: Ily módon kerül a halál karmai közé, s csak fekszik a sajnálkozó barátok és rokonok gyűrűjében. Noha beszélni akar velük, többé már nem tud, mert az idő irányítása alatt áll.

3.30.18. vers: Így az ember, aki zabolátlan érzékeivel a család eltartásával törődött, nagy szomorúságban hal meg, miközben síró rokonait látja. Halála végtelenül szánalmas, s nagy fájdalommal, eszméletét veszítve távozik.

3.30.19. vers: A halál pillanatában látja, amint a halál urának követei dühtől égő szemmel elé lépnek, majd rettentő félelmében ürülék és vizelet hagyja el testét.

3.30.20. vers: Ahogy az állam rendjének fenntartói elfogják a bűnöst, hogy megbüntessék, úgy ejtik foglyul a bűnös érzékkielégítésbe merülő embert a yamadūták. Erős kötelekkel kötözik meg a nyakánál fogva, s beburkolják finom fizikai testét, hogy szigorú büntetésben lehessen része.

3.30.21. vers: Miközben Yamarāja emberei magukkal viszik, megrémül s remeg kezeik között. Az úton tovahaladva kutyák harapják meg, s visszaemlékezik életének bűnös tetteire. Ily módon rettentő szenvedést él át.

3.30.22. vers: A bűnösnek a perzselő napon forró homokkal borított utakon kell haladnia, melyeket két oldalról lángoló erdők szegélyeznek. Őrei ostorral verik a hátát, mert már járni is képtelen. Éhség és szomjúság kínozza, de szerencsétlenségére nincs ivóvíz, nincs menedék, és nincs hely, ahol megpihenhetne az úton.

3.30.23. vers: Úton Yamarāja birodalma felé kimerülten összeesik, néha pedig eszméletét veszti, de kényszerítik, hogy újra felálljon. Ily módon nagyon gyorsan Yamarāja színe elé viszik.

3.30.24. vers: Kilencvenkilencezer yojanát kell így megtennie két-három pillanat alatt, majd azonnal megkapja gyötrelmes büntetését, melyre ítéltetett.

3.30.25. vers: Égő fahasábok közé helyezik, s végtagjait meggyújtják. Néha saját húsát kell ennie, néha mások eszik azt.

3.30.26. vers: A pokol vérebei és keselyűi kihúzzák beleit, pedig él, és szemtanúja mindennek. Kígyók, skorpiók, legyek és más teremtmények kínozzák, csípik és marják.

3.30.27. vers: Aztán levágják végtagjait, melyeket elefántok tépnek darabokra. Hegytetőkről gurítják le, s vagy a vízben tartják fogva, vagy egy barlangban.

3.30.28. vers: Azok a férfiak és nők, akiknek élete a tiltott nemi életre épült, gyötrelmes feltételek közé kerülnek a Tāmisrának, Andha-tāmisrának és Rauravának ismert poklokban.

3.30.29. vers: Az Úr Kapila így folytatta: Kedves anyám! Néha azt mondják, hogy még ezen a bolygón is tapasztaljuk a poklot vagy a mennyet, hiszen néha itt is pokoli büntetésekkel találkozunk.

3.30.30. vers: Aki bűnös tetteket elkövetve gondoskodott saját maga és családja létéről, teste elhagyása után pokoli élettől fog szenvedni, s rokonai szintén szenvedni fognak.

3.30.31. vers: Miután jelenlegi testétől megvált, egyedül halad a pokol legsötétebb régiói felé, s a jegy ára, melyet megfizetve elhagyhatja ezt a világot, az a pénz, amelyet úgy szerzett, hogy irigy volt más élőlényekre.

3.30.32. vers: Így, az Istenség Legfelsőbb Személyisége elrendezéséből, rokonainak eltartója pokoli körülmények közé kerül, hogy úgy szenvedjen bűnös tetteiért, mint az, aki elvesztette vagyonát.

3.30.33. vers: Ezért aki arra vágyik, hogy családját és rokonait pusztán becstelen úton tartsa el, az minden kétséget kizáróan a pokol legsötétebb régiójába kerül, amelyet Andha-tāmisrának ismernek.

3.30.34. vers: Miután a poklok minden kínját végigjárta, s a megfelelő sorrendben áthaladt az emberi születést megelőző állati élet legalacsonyabb rendű formáin, s megtisztult bűneitől, újra emberi lényként születik meg a Földön.