HU/SB 2.10.6: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H06]] | [[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H06]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre | TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre ]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre választ ad| TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre választ ad]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.5| SB 2.10.5]] '''[[HU/SB 2.10.5|SB 2.10.5]] - [[HU/SB 2.10.7|SB 2.10.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.7| SB 2.10.7]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.5| SB 2.10.5]] '''[[HU/SB 2.10.5|SB 2.10.5]] - [[HU/SB 2.10.7|SB 2.10.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.7| SB 2.10.7]]</div> | ||
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | <!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ahogyan már többször említettük, kétféle élőlény van. A legtöbbjük örökké felszabadult, azaz nitya-mukta, míg néhányuk örökké feltételekhez kötött. Az örökké feltételekhez kötött lelkekben nagyon könnyen kifejlődik a vágy, hogy uralkodjanak az anyagi természet fölött. Az anyagi kozmikus teremtés azért nyilvánul meg, hogy kétféle lehetőséget biztosítson számukra. Az egyik lehetőségük az, hogy az anyagi világ fölötti uralomra vágyva cselekedjenek, a másik lehetőség pedig az, hogy visszatérjenek Istenhez. A kozmikus megnyilvánulás visszavonása után a legtöbb feltételekhez kötött lélek a misztikus álomban szendergő Istenség Személyisége, Mahā-Viṣṇu létébe olvad, hogy aztán újra megteremtődjön a következő teremtéskor. Néhány feltételekhez kötött lélek azonban, aki hallgat a transzcendentális hangra, melyet a védikus irodalom képvisel, képes visszatérni Istenhez, s így a feltételekhez kötött durva és finom anyagi test elhagyása után megkapja eredeti lelki testét. Az anyagi, feltételekhez kötött testek azért jönnek létre, mert az élőlények elfelejtik kapcsolatukat Istennel. A kozmikus megnyilvánulás fennállása idején azonban lehetőséget kapnak arra, hogy a kinyilatkoztatott írások segítségével — amelyeket végtelen kegyesen az Úr állított össze különféle inkarnációiban megjelenve — visszatérhetnek eredeti helyzetükbe. E transzcendentális írások olvasása és hallgatása még az anyagi lét feltételekhez kötött állapotában is segít az embernek, hogy felszabadulhasson. Minden védikus írás fókuszában az Istenség Személyiségének végzett odaadó szolgálat áll, s amint az ember egyedül erre koncentrál, egyszerre megszabadulhat a feltételekhez kötött élettől. A durva és finom anyagi testeket kizárólag a feltételekhez kötött lélek tudatlansága hozza létre, ám amint valaki eltökélten végzi az Úr odaadó szolgálatát, alkalmassá válik arra, hogy megszabaduljon a feltételekhez kötött állapottól. Az odaadó szolgálat nem más, mint transzcendentális vonzódás a Legfelsőbbhöz, minden boldogság forrásához. Az élőlények élvezetet keresnek, de nem ismerik minden vonzódás legfelsőbb forrását (raso vai saḥ rasaṁ hy evāyaṁ labdhvānandī bhavati). A védikus himnuszok mindenkinek elmondják: minden öröm legfelsőbb forrása az Istenség Személyisége. Aki olyan szerencsés, hogy elsajátítja ezt a tudást egy olyan transzcendentális írásból, mint amilyen a Śrīmad-Bhāgavatam, az elnyeri az örök felszabadulást, hogy elfoglalja eredeti helyét Isten birodalmában. | Ahogyan már többször említettük, kétféle élőlény van. A legtöbbjük örökké felszabadult, azaz nitya-mukta, míg néhányuk örökké feltételekhez kötött. Az örökké feltételekhez kötött lelkekben nagyon könnyen kifejlődik a vágy, hogy uralkodjanak az anyagi természet fölött. Az anyagi kozmikus teremtés azért nyilvánul meg, hogy kétféle lehetőséget biztosítson számukra. Az egyik lehetőségük az, hogy az anyagi világ fölötti uralomra vágyva cselekedjenek, a másik lehetőség pedig az, hogy visszatérjenek Istenhez. A kozmikus megnyilvánulás visszavonása után a legtöbb feltételekhez kötött lélek a misztikus álomban szendergő Istenség Személyisége, Mahā-Viṣṇu létébe olvad, hogy aztán újra megteremtődjön a következő teremtéskor. Néhány feltételekhez kötött lélek azonban, aki hallgat a transzcendentális hangra, melyet a védikus irodalom képvisel, képes visszatérni Istenhez, s így a feltételekhez kötött durva és finom anyagi test elhagyása után megkapja eredeti lelki testét. Az anyagi, feltételekhez kötött testek azért jönnek létre, mert az élőlények elfelejtik kapcsolatukat Istennel. A kozmikus megnyilvánulás fennállása idején azonban lehetőséget kapnak arra, hogy a kinyilatkoztatott írások segítségével — amelyeket végtelen kegyesen az Úr állított össze különféle inkarnációiban megjelenve — visszatérhetnek eredeti helyzetükbe. E transzcendentális írások olvasása és hallgatása még az anyagi lét feltételekhez kötött állapotában is segít az embernek, hogy felszabadulhasson. Minden védikus írás fókuszában az Istenség Személyiségének végzett odaadó szolgálat áll, s amint az ember egyedül erre koncentrál, egyszerre megszabadulhat a feltételekhez kötött élettől. A durva és finom anyagi testeket kizárólag a feltételekhez kötött lélek tudatlansága hozza létre, ám amint valaki eltökélten végzi az Úr odaadó szolgálatát, alkalmassá válik arra, hogy megszabaduljon a feltételekhez kötött állapottól. Az odaadó szolgálat nem más, mint transzcendentális vonzódás a Legfelsőbbhöz, minden boldogság forrásához. Az élőlények élvezetet keresnek, de nem ismerik minden vonzódás legfelsőbb forrását (''raso vai saḥ rasaṁ hy evāyaṁ labdhvānandī bhavati''). A védikus himnuszok mindenkinek elmondják: minden öröm legfelsőbb forrása az Istenség Személyisége. Aki olyan szerencsés, hogy elsajátítja ezt a tudást egy olyan transzcendentális írásból, mint amilyen a Śrīmad-Bhāgavatam, az elnyeri az örök felszabadulást, hogy elfoglalja eredeti helyét Isten birodalmában. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 12:53, 6 September 2020
6. VERS
- nirodho ’syānuśayanam
- ātmanaḥ saha śaktibhiḥ
- muktir hitvānyathā rūpaṁ
- sva-rūpeṇa vyavasthitiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
nirodhaḥ—a kozmikus megnyilvánulás visszavonása; asya—az Övé; anuśayanam—a puruṣa inkarnáció, Mahā-Viṣṇu misztikus álomban szendereg; ātmanaḥ—az élőlényeknek; saha—együtt; śaktibhiḥ—az energiákkal; muktiḥ—felszabadulás; hitvā—feladni; anyathā—máskülönben; rūpam—forma; sva-rūpeṇa—eredeti formában; vyavasthitiḥ—állandó helyzet.
FORDÍTÁS
Amikor az élőlény a feltételekhez kötöttség hajlamával együtt a misztikus álomban szendergő Mahā-Viṣṇuba merül, azt a kozmikus megnyilvánulás visszahúzódásának nevezik. A felszabadulás az élőlény állandó helyzete örök formájában, melyet akkor nyer el, amikor elhagyja a folyton változó durva és finom anyagi testeket.
MAGYARÁZAT
Ahogyan már többször említettük, kétféle élőlény van. A legtöbbjük örökké felszabadult, azaz nitya-mukta, míg néhányuk örökké feltételekhez kötött. Az örökké feltételekhez kötött lelkekben nagyon könnyen kifejlődik a vágy, hogy uralkodjanak az anyagi természet fölött. Az anyagi kozmikus teremtés azért nyilvánul meg, hogy kétféle lehetőséget biztosítson számukra. Az egyik lehetőségük az, hogy az anyagi világ fölötti uralomra vágyva cselekedjenek, a másik lehetőség pedig az, hogy visszatérjenek Istenhez. A kozmikus megnyilvánulás visszavonása után a legtöbb feltételekhez kötött lélek a misztikus álomban szendergő Istenség Személyisége, Mahā-Viṣṇu létébe olvad, hogy aztán újra megteremtődjön a következő teremtéskor. Néhány feltételekhez kötött lélek azonban, aki hallgat a transzcendentális hangra, melyet a védikus irodalom képvisel, képes visszatérni Istenhez, s így a feltételekhez kötött durva és finom anyagi test elhagyása után megkapja eredeti lelki testét. Az anyagi, feltételekhez kötött testek azért jönnek létre, mert az élőlények elfelejtik kapcsolatukat Istennel. A kozmikus megnyilvánulás fennállása idején azonban lehetőséget kapnak arra, hogy a kinyilatkoztatott írások segítségével — amelyeket végtelen kegyesen az Úr állított össze különféle inkarnációiban megjelenve — visszatérhetnek eredeti helyzetükbe. E transzcendentális írások olvasása és hallgatása még az anyagi lét feltételekhez kötött állapotában is segít az embernek, hogy felszabadulhasson. Minden védikus írás fókuszában az Istenség Személyiségének végzett odaadó szolgálat áll, s amint az ember egyedül erre koncentrál, egyszerre megszabadulhat a feltételekhez kötött élettől. A durva és finom anyagi testeket kizárólag a feltételekhez kötött lélek tudatlansága hozza létre, ám amint valaki eltökélten végzi az Úr odaadó szolgálatát, alkalmassá válik arra, hogy megszabaduljon a feltételekhez kötött állapottól. Az odaadó szolgálat nem más, mint transzcendentális vonzódás a Legfelsőbbhöz, minden boldogság forrásához. Az élőlények élvezetet keresnek, de nem ismerik minden vonzódás legfelsőbb forrását (raso vai saḥ rasaṁ hy evāyaṁ labdhvānandī bhavati). A védikus himnuszok mindenkinek elmondják: minden öröm legfelsőbb forrása az Istenség Személyisége. Aki olyan szerencsés, hogy elsajátítja ezt a tudást egy olyan transzcendentális írásból, mint amilyen a Śrīmad-Bhāgavatam, az elnyeri az örök felszabadulást, hogy elfoglalja eredeti helyét Isten birodalmában.