HU/SB 3.3.26: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
 
Line 38: Line 38:


<div class="purport">
<div class="purport">
Az Úr bhaktái számtalan csoportra oszthatók, melyek közül a két legfontosabb a nitya-siddhák és a sādhana-siddhák csoportja. A nitya-siddha bhakták annak ellenére, hogy néha megjelennek az anyagi világban, hogy teljesítsék a missziót, amivel az Úr megbízta őket, sohasem zuhannak alá az anyagi atmoszféra birodalmába. A sādhana-siddha bhakták a feltételekhez kötött lelkek közül kerülnek ki, s közöttük találhatunk nem tiszta és tiszta bhaktákat egyaránt. A nem tiszta bhakták néha lelkesen végeznek gyümölcsöző cselekedeteket, és hajlamosak a filozófiai spekulációra. A tiszta bhakták azonban mentesek mindettől, s tökéletesen elmerülnek az Úr szolgálatában, nem törődve azzal sem, hogy hol és milyen helyzetben vannak éppen. A tiszta bhakták sohasem szeretik abbahagyni az Úr szolgálatát, hogy elmenjenek a szent zarándokhelyekre. Az Úr egyik újabb kori nagy bhaktája, Śrī Narottama dāsa Ṭhākura így énekelt: „A szent zarándokhelyek látogatása sem más, mint az elme zavarodottsága, hiszen az Úr odaadó szolgálata, bárhol is végezzék, a lelki tökéletesség legmagasabb szintjét jelenti.”
Az Úr bhaktái számtalan csoportra oszthatók, melyek közül a két legfontosabb a nitya-siddhák és a sādhana-siddhák csoportja. A nitya-siddha bhakták annak ellenére, hogy néha megjelennek az anyagi világban, hogy teljesítsék a missziót, amivel az Úr megbízta őket, sohasem zuhannak alá az anyagi atmoszféra birodalmába. A sādhana-siddha bhakták a feltételekhez kötött lelkek közül kerülnek ki, s közöttük találhatunk nem tiszta és tiszta bhaktákat egyaránt. A nem tiszta bhakták néha lelkesen végeznek gyümölcsöző cselekedeteket, és hajlamosak a filozófiai spekulációra. A tiszta bhakták azonban mentesek mindettől, s tökéletesen elmerülnek az Úr szolgálatában, nem törődve azzal sem, hogy hol és milyen helyzetben vannak éppen. A tiszta bhakták sohasem szeretik félretenni az Úr szolgálatát cserében azért, hogy szent zarándokhelyekre látogassanak. Az Úr egyik újabb kori nagy bhaktája, Śrī Narottama dāsa Ṭhākura így énekelt: „A szent zarándokhelyek látogatása sem más, mint az elme zavarodottsága, hiszen az Úr odaadó szolgálata, bárhol is végezzék, a lelki tökéletesség legmagasabb szintjét jelenti.”


Az Úr tiszta bhaktáinak, akik teljesen elégedettek azzal, hogy az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végzik, aligha van szükségük arra, hogy a különféle zarándokhelyekre látogassanak. Azoknak viszont, akik nem eléggé fejlettek, kötelességük a zarándokhelyek látogatása és a szertartások rendszeres végzése. A Yadu-dinasztia hercegi rendjének azok a tagjai, akik Prabhāsába mentek, minden kötelességet végrehajtottak, amelyet egy zarándokhelyen el kell végezni, és jámbor tetteik eredményeit felajánlották ősatyáiknak és másoknak.
Az Úr tiszta bhaktáinak, akik teljesen elégedettek azzal, hogy az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végzik, aligha van szükségük arra, hogy a különféle zarándokhelyekre látogassanak. Azoknak viszont, akik nem eléggé fejlettek, kötelességük a zarándokhelyek látogatása és a szertartások rendszeres végzése. A Yadu-dinasztia hercegi rendjének azok a tagjai, akik Prabhāsába mentek, minden kötelességet végrehajtottak, amelyet egy zarándokhelyen el kell végezni, és jámbor tetteik eredményeit felajánlották ősatyáiknak és másoknak.

Latest revision as of 12:59, 6 September 2020


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26. VERS

tatra snātvā pitṝn devān
ṛṣīṁś caiva tad-ambhasā
tarpayitvātha viprebhyo
gāvo bahu-guṇā daduḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tatra–ott; snātvā–megfürödve; pitṝn–ősatyák; devān–félistenek; ṛṣīn–nagy bölcsek; ca–szintén; eva–bizonyára; tat–annak; ambhasā–a víz által; tarpayitvā–elégedetté téve; atha–ezek után; viprebhyaḥ–a brāhmaṇáknak; gāvaḥ–tehenek; bahu-guṇāḥ–nagyon hasznos; daduḥ–adományoztak.


FORDÍTÁS

Miután megérkeztek, mindannyian fürdőt vettek. A zarándokhely vizével tiszteletüket ajánlva elégedetté tették az ősatyákat, a félisteneket és a nagy bölcseket, majd királyi adományként teheneket ajándékoztak a brāhmaṇáknak.


MAGYARÁZAT

Az Úr bhaktái számtalan csoportra oszthatók, melyek közül a két legfontosabb a nitya-siddhák és a sādhana-siddhák csoportja. A nitya-siddha bhakták annak ellenére, hogy néha megjelennek az anyagi világban, hogy teljesítsék a missziót, amivel az Úr megbízta őket, sohasem zuhannak alá az anyagi atmoszféra birodalmába. A sādhana-siddha bhakták a feltételekhez kötött lelkek közül kerülnek ki, s közöttük találhatunk nem tiszta és tiszta bhaktákat egyaránt. A nem tiszta bhakták néha lelkesen végeznek gyümölcsöző cselekedeteket, és hajlamosak a filozófiai spekulációra. A tiszta bhakták azonban mentesek mindettől, s tökéletesen elmerülnek az Úr szolgálatában, nem törődve azzal sem, hogy hol és milyen helyzetben vannak éppen. A tiszta bhakták sohasem szeretik félretenni az Úr szolgálatát cserében azért, hogy szent zarándokhelyekre látogassanak. Az Úr egyik újabb kori nagy bhaktája, Śrī Narottama dāsa Ṭhākura így énekelt: „A szent zarándokhelyek látogatása sem más, mint az elme zavarodottsága, hiszen az Úr odaadó szolgálata, bárhol is végezzék, a lelki tökéletesség legmagasabb szintjét jelenti.”

Az Úr tiszta bhaktáinak, akik teljesen elégedettek azzal, hogy az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végzik, aligha van szükségük arra, hogy a különféle zarándokhelyekre látogassanak. Azoknak viszont, akik nem eléggé fejlettek, kötelességük a zarándokhelyek látogatása és a szertartások rendszeres végzése. A Yadu-dinasztia hercegi rendjének azok a tagjai, akik Prabhāsába mentek, minden kötelességet végrehajtottak, amelyet egy zarándokhelyen el kell végezni, és jámbor tetteik eredményeit felajánlották ősatyáiknak és másoknak.

Minden emberi lény törvényszerűen lekötelezettje Istennek, a félisteneknek, a nagy bölcseknek, más élőlényeknek, általában az embereknek, az ősatyáknak és másoknak a tőlük kapott különféle adományok miatt, ezért hálája jeléül mindenki köteles visszafizetnie adósságát. Ahogyan a következő vers erről beszámol, a Yaduk, akik Prabhāsa zarándokhelyre látogattak, kötelességeiket föld, arany és jól táplált tehenek adományozása formájában hajtották végre, s ajándékuk királyokhoz illő volt.