HU/SB 3.3.27
27. VERS
- hiraṇyaṁ rajataṁ śayyāṁ
- vāsāṁsy ajina-kambalān
- yānaṁ rathān ibhān kanyā
- dharāṁ vṛtti-karīm api
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
hiraṇyam–arany; rajatam–aranyérmék; śayyām–ágynemű; vāsāṁsi–ruha; ajina–ülőhelynek szánt állatbőrök; kambalān–takarók; yānam–lovak; rathān–szekerek; ibhān–elefántok; kanyāḥ–hajadonok; dharām–föld; vṛtti-karīm–a megélhetést biztosítani; api–szintén.
FORDÍTÁS
A brāhmaṇák nemcsak jól táplált teheneket kaptak ajándékba, hanem aranyat, aranypénzt, ágyneműt, ruhákat, ülőhelynek szánt állatbőröket, takarókat, lovakat, elefántokat és hajadonokat is, valamint elegendő földet a megélhetésükhöz.
MAGYARÁZAT
Ezek az adományok a brāhmaṇákat illették meg, akik életüket teljes mértékben átadták a társadalom lelki és anyagi felemelése ügyének. A brāhmaṇák szolgálatukat nem fizetségért végezték, hanem a társadalom látta el őket mindennel, amire szükségük volt. Arról is gondoskodtak, hogy annak a néhány brāhmaṇának, aki nehezen talált feleséget magának, hajadonokat adjanak. A brāhmaṇáknak tehát nem voltak anyagi gondjaik. A kṣatriya királyok és gazdag kereskedők ellátták őket mindennel, amire szükségük volt, ők pedig ennek fejében teljesen a társadalom felemelésének szentelték életüket. Ilyen társadalmi együttműködés volt a különféle kasztok között. Amikor a brāhmaṇák osztálya, kasztja lassanként elkényelmesedett, mert a társadalom eltartotta tagjait – noha már nem rendelkeztek bráhmanikus tulajdonságokkal –, akkor brahma-bandhukká, alkalmatlan brāhmaṇákká alacsonyodtak le, s így a társadalom többi tagja is fokozatosan lesüllyedt a fejlődő élet színvonaláról. Ahogyan azt a Bhagavad-gītā leírja, a kasztrendszert az Úr hozta létre a társadalomnak végzett munka minősége szerint, nem pedig a születési jog szerint, mint azt a jelenleg mélyre süllyedt emberi társadalomban helytelenül állítják.