HU/SB 5.9.20

Śrīmad-Bhāgavatam - Ötödik Ének - KILENCEDIK FEJEZET: Jaḍa Bharata magasztos tulajdonságai

SB 5.9.19 - SB 5.10.1

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

20. VERS

na vā etad viṣṇudatta mahad-adbhutaṁ yad asambhramaḥ sva-śiraś-chedana āpatite ’pi vimukta-dehādy-ātma-bhāva-sudṛḍha-hṛdaya-granthīnāṁ sarva-sattva-suhṛd-ātmanāṁ nirvairāṇāṁ sākṣād bhagavatānimiṣāri-varāyudhenāpramattena tais tair bhāvaiḥ parirakṣyamāṇānāṁ tat-pāda-mūlam akutaścid-bhayam upasṛtānāṁ bhāgavata-paramahaṁsānām.

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; vā—vagy; etat—ez; viṣṇu-datta—ó, Parīkṣit Mahārāja, akit az Úr Viṣṇu védelmezett; mahat—nagy; adbhutam—csoda; yat—ami; asambhramaḥ—a zavarodottság hiánya; sva-śiraḥ-chedane—amikor a fej levágása; āpatite—történt volna; api—bár; vimukta—teljesen megszabadult tőle; deha-ādi-ātma-bhāva—a téves testi életfelfogás; su-dṛḍha—nagyon erős és szoros; hṛdaya-granthīnām—akiknek a szívében a csomó; sarva-sattva-suhṛt-ātmanām—azok, akik szívük mélyén mindig jót akarnak valamennyi élőlénynek; nirvairāṇām—akik senkit sem tekintenek az ellenségüknek; sākṣāt—közvetlenül; bhagavatā—az Istenség Legfelsőbb Személyisége által; animiṣa—a legyőzhetetlen idő; ari-vara—és a legkiválóbb fegyver, a Sudarśana cakra; āyudhena—Általa, aki a fegyverek tulajdonosa; apramattena—sohasem izgatott; taiḥ taiḥ—azokkal; bhāvaiḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége hangulatai; parirakṣyamāṇānām—akik védelem alatt állnak; tat-pāda-mūlam—az Istenség Legfelsőbb lótuszlábánál; akutaścit—sehonnan; bhayam—félelem; upasṛtānām—akik teljesen menedéket kerestek; bhāgavata—az Úr bhaktáinak; parama-haṁsānām—a legfőbb felszabadult személyiségek.

FORDÍTÁS

Śukadeva Gosvāmī aztán így szólt Parīkṣit Mahārājához: Ó, Viṣṇudatta! Akik már tudják, hogy a lélek különbözik a testtől, akik megszabadultak a szív kioldhatatlan csomójától, akik mindig minden élőlény érdekében cselekszenek, és sohasem gondolnak arra, hogy másokat bántsanak, azok mindig az Istenség Legfelsőbb Személyisége oltalmát élvezik, aki a korongot [a Sudarśana cakrát] tartja kezében, és aki a legfelsőbb időként cselekszik, hogy elpusztítsa a démonokat és megvédje bhaktáit. A bhakták mindig az Úr lótuszlábánál keresnek menedéket, ezért még akkor is béketűrőek maradnak, ha valaki lefejezéssel fenyegeti őket. Számukra ez egyáltalán nem csodálatos.

MAGYARÁZAT

Ez a vers megemlít néhányat az Istenség Legfelsőbb Személyisége tiszta bhaktájának kiváló tulajdonságai közül. A bhakta először is biztosan ismeri lelki azonosságát. Sohasem azonosítja magát a testével, és szilárd meggyőződése, hogy a szellemi lélek különbözik a testtől. Ebből következően semmitől sem fél. Az élete foroghat kockán, akkor sem fél, s még egy ellenséggel sem bánik ellenségként. Ezek egy bhakta tulajdonságai. A bhakták mindig tökéletesen átadják magukat az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, s az Úr mindig boldogan megad nekik minden védelmet, minden körülmények között.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Ötödik Énekének kilencedik fejezetéhez, melynek címe: „Jaḍa Bharata magasztos tulajdonságai”.

SB 5.9.19 - SB 5.10.1