HU/SB 6.10.12: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 45: | Line 45: | ||
:''yāti nāsty atra saṁśayaḥ'' | :''yāti nāsty atra saṁśayaḥ'' | ||
„Bárki legyen is az, ha élete végén egyedül Rám emlékezve hagyja el testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet.” Természetesen az embernek ezt gyakorolnia kell, még mielőtt a halál legyőzi, de a tökéletes yogī, vagyis a bhakta transzban hal meg, Kṛṣṇára gondolva. Nem érzi, hogy anyagi teste különválik a lelkétől; a lélek azonnal a lelki világba kerül. ''Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti'': a lélek nem kerül újra egy anyagi anya méhébe, hanem hazatér, vissza Istenhez. Ez a yoga, a bhakti-yoga a legmagasabb szintű yoga-rendszer, amint azt Maga az Úr magyarázza el a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 6.47|BG 6.47]]): | „Bárki legyen is az, ha élete végén egyedül Rám emlékezve hagyja el testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet.” Természetesen az embernek ezt gyakorolnia kell, még mielőtt a halál legyőzi, de a tökéletes yogī, vagyis a bhakta transzban hal meg, Kṛṣṇára gondolva. Nem érzi, hogy anyagi teste különválik a lelkétől; a lélek azonnal a lelki világba kerül. ''Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti'' ([[HU/BG 4.9|BG 4.9]]): a lélek nem kerül újra egy anyagi anya méhébe, hanem hazatér, vissza Istenhez. Ez a yoga, a bhakti-yoga a legmagasabb szintű yoga-rendszer, amint azt Maga az Úr magyarázza el a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 6.47|BG 6.47]]): | ||
:''yoginām api sarveṣāṁ'' | :''yoginām api sarveṣāṁ'' | ||
Latest revision as of 20:54, 6 September 2020
12. VERS
- yatākṣāsu-mano-buddhis
- tattva-dṛg dhvasta-bandhanaḥ
- āsthitaḥ paramaṁ yogaṁ
- na dehaṁ bubudhe gatam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yata—irányította; akṣa—érzékek; asu—az életlevegő; manaḥ—az elme; buddhiḥ—értelem; tattva-dṛk—aki ismeri a tattvákat, az anyagi és lelki energiákat; dhvasta-bandhanaḥ—megszabadult a kötelékektől; āsthitaḥ—benne van; paramam—a legfelsőbb; yogam—elmerülés, transz; na—nem; deham—az anyagi test; bubudhe—érzékelte; gatam—elhagyta.
FORDÍTÁS
Dadhīci Muni szabályozta érzékeit, életerejét, elméjét és értelmét, s így transzba merülve elvágott minden anyagi köteléket. Nem érzékelte, hogyan vált külön az anyagi teste az önvalójától.
MAGYARÁZAT
Az Úr így szól a Bhagavad-gītāban (BG 8.5):
- anta-kāle ca mām eva
- smaran muktvā kalevaram
- yaḥ prayāti sa mad-bhāvaṁ
- yāti nāsty atra saṁśayaḥ
„Bárki legyen is az, ha élete végén egyedül Rám emlékezve hagyja el testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet.” Természetesen az embernek ezt gyakorolnia kell, még mielőtt a halál legyőzi, de a tökéletes yogī, vagyis a bhakta transzban hal meg, Kṛṣṇára gondolva. Nem érzi, hogy anyagi teste különválik a lelkétől; a lélek azonnal a lelki világba kerül. Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti (BG 4.9): a lélek nem kerül újra egy anyagi anya méhébe, hanem hazatér, vissza Istenhez. Ez a yoga, a bhakti-yoga a legmagasabb szintű yoga-rendszer, amint azt Maga az Úr magyarázza el a Bhagavad-gītāban (BG 6.47):
- yoginām api sarveṣāṁ
- mad-gatenāntarātmanā
- śraddhāvān bhajate yo māṁ
- sa me yuktatamo mataḥ
„Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, és Engem imád transzcendentális szerető szolgálatában, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb.” A bhakti-yogī mindig Kṛṣṇára gondol, ezért halála pillanatában nehézség nélkül eljut Kṛṣṇalokára, s még csak nem is érzékeli a halál fájdalmait.