HU/SB 6.12.19

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - TIZENKETTEDIK FEJEZET: Vṛtrāsura dicsőséges halála

SB 6.12.18 - SB 6.12.20

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

19. VERS

indra uvāca

aho dānava siddho ’si

yasya te matir īdṛśī

bhaktaḥ sarvātmanātmānaṁ

suhṛdaṁ jagad-īśvaram

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

indraḥ uvāca—Indra mondta; aho—hé; dānava—ó, démon; siddhaḥ asi—most tökéletes vagy; yasya—akié; te—tiéd; matiḥ—tudat; īdṛśī—mint ez; bhaktaḥ—egy nagy bhakta; sarva-ātmanā—eltérés nélkül; ātmānam—a Felsőléleknek; suhṛdam—a legnagyobb barát; jagat-īśvaram—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének.

FORDÍTÁS

Indra így szólt: Ó, nemes démon! Abból, ahogyan különbséget teszel a dolgok között és abból, hogy veszélyes helyzeted ellenére kitartasz az odaadó szolgálat mellett, látom, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, a Felsőléleknek és mindenki barátjának a tökéletes bhaktája vagy.

MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītā (BG 6.20-23) kijelenti:

yaṁ labdhvā cāparaṁ lābhaṁ

manyate nādhikaṁ tataḥ

yasmin sthito na duḥkhena

guruṇāpi vicālyate

„A Kṛṣṇa-tudat szilárd helyzetében az ember sohasem tér el az igazságtól, s ide eljutva úgy gondolja, ennél nagyobb kincsre soha nem tehet szert. Ezt az állapotot elérve még a legnagyobb nehézségek sem rendítik meg.” A tiszta bhaktát semmilyen megpróbáltatás nem zavarja meg. Indra látta, hogy Vṛtrāsura állhatatosan kitart az Úr odaadó szolgálata mellett, s megdöbbent, mert a démonok általában nem így gondolkoznak. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyéből azonban bárki nagy bhakta lehet (striyo vaiśyās tathā śūdrās te ’pi yānti parāṁ gatim), s a tiszta bhakta kétségtelenül hazatér, vissza Istenhez.

SB 6.12.18 - SB 6.12.20