HU/SB 9.11.26: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
(No difference)
|
Latest revision as of 23:44, 6 September 2020
26. VERS
- āsikta-mārgāṁ gandhodaiḥ
- kariṇāṁ mada-śīkaraiḥ
- svāminaṁ prāptam ālokya
- mattāṁ vā sutarām iva
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
āsikta-mārgām—az utakat beszórták; gandha-udaiḥ—illatos vízzel; kariṇām—elefántoké; mada-śīkaraiḥ—illatos likőrcseppekkel; svāminam—a mester vagy tulajdonos; prāptam—jelen; ālokya—személyesen látva; mattām—nagyon pompás; vā—akár; sutarām—nagyon; iva—mintha.
FORDÍTÁS
Az Úr Rāmacandra uralkodása idején a főváros, Ayodhyā utcáit az elefántok ormányaikkal, illatos vízzel és likőrcseppekkel locsolták fel. Amikor az ország népe látta, hogy az Úr Maga irányítja a város ügyeit ilyen pompával, e gazdagságot rendkívül nagyra becsülték.
MAGYARÁZAT
Mi csupán hallomásból ismerjük a Rāma-rājya gazdagságát az Úr Rāmacandra uralkodása idején. Íme, egy példa az Úr birodalmának pompájáról: Ayodhyā utcáit nem csupán tisztán tartották, hanem az elefántok ormányaikkal illatosított vízzel és likőrcseppekkel locsolták fel. Nem volt szükség locsolókocsikra, mert az elefántnak természetes adottsága, hogy fel tudja szippantani a vizet az ormányával, majd ismét kilocsolja, akár egy zuhany. Ebből az egy példából képet nyerhetünk a város gazdagságáról: illatosított vízzel locsolták fel. Az embereknek ezenkívül lehetőségük nyílt arra is, hogy lássák az Urat, aki Maga irányította az állam ügyes-bajos dolgait. Nem egy alvó király volt, ahogyan ezt megtudhatjuk abból is, hogy elküldte fivéreit, hogy törődjenek a fővároson kívül történő dolgokkal, s büntessék meg mindazokat, akik nem engedelmeskednek az uralkodó parancsainak. Ezt hívják dig-vijayának. Az emberek mindannyian lehetőséget kaptak a békés életre, és mindannyian rendelkeztek a varṇāśrama szerinti kellő tulajdonságokkal. Ahogy az előző fejezetből megtudtuk, varṇāśrama-guṇānvitāḥ: a polgárokat a varṇāśrama rendszer szerint nevelték. Volt egy brāhmaṇa osztály, egy kṣatriya, egy vaiśya és egy śūdra osztály. E tudományos felosztás nélkül lehetetlen, hogy egy államnak jó polgárai legyenek. Mivel a király nagylelkű volt, és tökéletesen hajtotta végre kötelességét, sok áldozatot mutatott be. Népével úgy bánt, akár a fiaival, a polgárok pedig — mivel a varṇāśrama rendszer szerint kaptak nevelést — engedelmesek és tökéletesen irányítottak voltak. Az egész birodalom olyan gazdag és békés volt, hogy a kormány még arra is képes volt, hogy illatos vízzel locsolja fel az utcákat, más elrendezésekről nem is beszélve. Ha a várost illatos vízzel locsolták fel, elképzelhetjük, milyen gazdag lehetett más tekintetben is. Hogyne lett volna hát boldog a nép az Úr Rāmacandra uralma alatt?