HU/SB 9.15.26: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A ''havirdhānīm'' szó fontos ebben a versben. A ''havirdhānīm'' a tehénre utal, amelyre szükség van ahhoz, hogy havist, azaz gít nyerjünk az áldozatok során végzendő rituális szertartásokhoz. Az emberi életben meg kell tanulnunk yajñákat végezni. Ahogy a Bhagavad-gītāból ([[HU/BG 3.9|BG 3.9]]) megtudjuk, ''yajñārthāt karmaṇo ’nyatra loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ'': ha nem végzünk yajñát, akkor csupán kutyákhoz és disznókhoz hasonlóan minden erőnket megfeszítve az érzékkielégítésért fogunk dolgozni. Ez nem civilizáció. Az emberi lényt arra kell tanítani, hogy yajñát végezzen. ''Yajñād bhavati parjanyaḥ''. Ha rendszeresen végzünk yajñákat, elegendő eső hullik az égből, és ha rendszeresen esik az eső, a föld termékeny lesz, valamint alkalmas arra, hogy megteremjen rajta minden, amire szükség van az életünkben. A yajña tehát nélkülözhetetlen. A yajña végzéséhez nélkülözhetetlen a tisztított vaj, ahhoz pedig, hogy tisztított vajat kapjunk, nélkülözhetetlen a tehénvédelem. Ha tehát elhanyagoljuk a civilizáció védikus útját, kétségtelenül szenvedni fogunk. Az állítólagos tudósok és filozófusok nem ismerik a siker titkát az életben, ezért a prakṛti, a természet karmai között szenvednek (''prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ''). Ám annak ellenére, hogy szenvedni kénytelenek, azt gondolják, hogy fejlődnek a civilizáció terén (''ahaṅkāra-vimūḍhātmā kartāham iti manyate''). A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom célja ezért az, hogy életre keltse azt a fajta civilizációt, amelyben mindenki boldog lesz. Ez a szándéka Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunknak. ''Yajñe sukhena bhavantu''. | A ''havirdhānīm'' szó fontos ebben a versben. A ''havirdhānīm'' a tehénre utal, amelyre szükség van ahhoz, hogy havist, azaz gít nyerjünk az áldozatok során végzendő rituális szertartásokhoz. Az emberi életben meg kell tanulnunk yajñákat végezni. Ahogy a Bhagavad-gītāból ([[HU/BG 3.9|BG 3.9]]) megtudjuk, ''yajñārthāt karmaṇo ’nyatra loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ'': ha nem végzünk yajñát, akkor csupán kutyákhoz és disznókhoz hasonlóan minden erőnket megfeszítve az érzékkielégítésért fogunk dolgozni. Ez nem civilizáció. Az emberi lényt arra kell tanítani, hogy yajñát végezzen. ''Yajñād bhavati parjanyaḥ'' ([[HU/BG 3.14|BG 3.14]]). Ha rendszeresen végzünk yajñákat, elegendő eső hullik az égből, és ha rendszeresen esik az eső, a föld termékeny lesz, valamint alkalmas arra, hogy megteremjen rajta minden, amire szükség van az életünkben. A yajña tehát nélkülözhetetlen. A yajña végzéséhez nélkülözhetetlen a tisztított vaj, ahhoz pedig, hogy tisztított vajat kapjunk, nélkülözhetetlen a tehénvédelem. Ha tehát elhanyagoljuk a civilizáció védikus útját, kétségtelenül szenvedni fogunk. Az állítólagos tudósok és filozófusok nem ismerik a siker titkát az életben, ezért a prakṛti, a természet karmai között szenvednek (''prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ'' ([[HU/BG 3.27|BG 3.27]])). Ám annak ellenére, hogy szenvedni kénytelenek, azt gondolják, hogy fejlődnek a civilizáció terén (''ahaṅkāra-vimūḍhātmā kartāham iti manyate''). A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom célja ezért az, hogy életre keltse azt a fajta civilizációt, amelyben mindenki boldog lesz. Ez a szándéka Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunknak. ''Yajñe sukhena bhavantu''. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 23:51, 6 September 2020
26. VERS
- havirdhānīm ṛṣer darpān
- narān hartum acodayat
- te ca māhiṣmatīṁ ninyuḥ
- sa-vatsāṁ krandatīṁ balāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
haviḥ-dhānīm—a kāmadhenuját; ṛṣeḥ—Jamadagninak, a nagy bölcsnek; darpāt—mivel anyagi hatalma felfuvalkodottá tette; narān—minden embere (katonája); hartum—hogy ellopja vagy elrabolja; acodayat—bátorította; te—Kārtavīryārjuna emberei; ca—szintén; māhiṣmatīm—Kārtavīryārjuna fővárosába; ninyuḥ—vitte; sa-vatsām—a borjúval; krandatīm—bőgött; balāt—mivel erőszakkal elvitték.
FORDÍTÁS
Anyagi hatalmára büszkén Kārtavīryārjuna rávette az embereit, hogy lopják el Jamadagni kāmadhenuját. Katonái így a bőgő kāmadhenut borjával az oldalán erőnek erejével Māhiṣmatība, Kārtavīryārjuna fővárosába vitték.
MAGYARÁZAT
A havirdhānīm szó fontos ebben a versben. A havirdhānīm a tehénre utal, amelyre szükség van ahhoz, hogy havist, azaz gít nyerjünk az áldozatok során végzendő rituális szertartásokhoz. Az emberi életben meg kell tanulnunk yajñákat végezni. Ahogy a Bhagavad-gītāból (BG 3.9) megtudjuk, yajñārthāt karmaṇo ’nyatra loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ: ha nem végzünk yajñát, akkor csupán kutyákhoz és disznókhoz hasonlóan minden erőnket megfeszítve az érzékkielégítésért fogunk dolgozni. Ez nem civilizáció. Az emberi lényt arra kell tanítani, hogy yajñát végezzen. Yajñād bhavati parjanyaḥ (BG 3.14). Ha rendszeresen végzünk yajñákat, elegendő eső hullik az égből, és ha rendszeresen esik az eső, a föld termékeny lesz, valamint alkalmas arra, hogy megteremjen rajta minden, amire szükség van az életünkben. A yajña tehát nélkülözhetetlen. A yajña végzéséhez nélkülözhetetlen a tisztított vaj, ahhoz pedig, hogy tisztított vajat kapjunk, nélkülözhetetlen a tehénvédelem. Ha tehát elhanyagoljuk a civilizáció védikus útját, kétségtelenül szenvedni fogunk. Az állítólagos tudósok és filozófusok nem ismerik a siker titkát az életben, ezért a prakṛti, a természet karmai között szenvednek (prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ (BG 3.27)). Ám annak ellenére, hogy szenvedni kénytelenek, azt gondolják, hogy fejlődnek a civilizáció terén (ahaṅkāra-vimūḍhātmā kartāham iti manyate). A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom célja ezért az, hogy életre keltse azt a fajta civilizációt, amelyben mindenki boldog lesz. Ez a szándéka Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunknak. Yajñe sukhena bhavantu.