HU/Prabhupada 0800 - Marx Károly. Azon gondolkodik, hogyan élvezhetné a munkásosztály, a dolgozók az életet: Difference between revisions

Latest revision as of 20:36, 17 September 2020

Előző oldal - videó 0799

Következő oldal - videó 0801

730906 - Lecture SB 05.05.01-8 - Stockholm

Prabhupāda: Karl Marx. Azon gondolkodik, hogyan élvezhetné a munkásosztály, a dolgozók az életet. Ez a filozófiája. Nem?

Bhakta: Igen.

Prabhupāda: Azt gondolja, hogy a kapitalisták fényűzően életet élnek, de miért ne a munkások tegyék ezt, akik valójában dolgoznak? Ez a filozófiája. A középpontban az érzékkielégítés áll. Próbáljátok megérteni. Az egész világ különböző szempontok szerint tevékenykedik, de a lényeg az érzékkielégítés. Ez minden. Bárki, a jelenlévők közül van valami ellenvetése? Ám Ṛṣabhadeva azt mondja itt, hogy nṛloke kaṣṭān kāmān arhate, na arhate. Na ayam deho deha-bhājāṁ nṛloke kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye (SB 5.5.1) Ilyen kemény munkát a kutyák és disznók végeznek. Azt jelenti-e ez, hogy dolgoznunk kell, hogy bár emberi létformát kaptunk, de úgy kell dolgoznunk, mint a kutyák és a disznók? Az emberek valójában ezt teszik. Ennél semmivel nem többet. A kutyák és a disznók éjt nappallá téve ugyanazt teszik: hogyan egyenek, aludjanak, hogyan éljenek nemi életet és hogyan védekezzenek. Az ember is ugyanígy dolgozik, csak a címke más. Nacionalizmus, szocializmus, ilyen izmus, olyan izmus, de a tetteik, a kutyák, a disznók tevékenysége, illetve az úgynevezett civilizált emberi társadalom tetteinek lényege ugyanaz. Ṛṣabhadeva tehát azt mondja, a kutyák és a disznók olyan keményen dolgoznak az érzékkielégítésért, ám az emberi létforma nem erre való. Másra van.

A modern civilizáció embere nem tudja ezt. A modern ember, a modern társadalom nem tud erről. Egyszerűen azt gondolják, „Igen, a kutya az utcán alszik. Nekünk viszont szép ház kell, nagyon szép lakás, nagyon szép ágy. Így fejlődik a civilizáció. Máskülönben primitívek maradnánk, ha ugyanezen a szinten maradunk, ha bárhol elalszunk, bútor és más dolgok nélkül...” Végül is a lényeg az alvás, semmivel nem több. És mi is eszünk, és szeretkezünk. Akkor a kérdés, hogy mit mondasz, mire való az emberi élet? A válasz, hogy tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ śuddhyed (SB 5.5.1) Az emberi élet a tapasyára való. A tapasya lemondást jelent. Elutasítást. A macskák és a kutyák elégedettek, ha többet esznek, azt gondolják, élvezik. Manapság az emberek szintén így vannak. Oly sok ízfokozót használnak és isznak. Láttuk ezt a repülőgépen. Evés előtt bort szolgálnak fel, hogy nagy legyen az étvágyuk, hogy sokat, nagyon sokat egyenek. Észrevettétek?

Bhakta: Igen.

Prabhupāda: Igen, ez tehát az ő élvezetük. De Ṛṣabhadeva vagy a śāstra azt mondja, „Nem, nem! Egyáltalán nem szabad enned. Ez számodra a tökéletesség!” Csak figyeljétek! Ezek, ezek az állat-szerű emberek, olyan sokat esznek, élveznek, de a te dolgod, hogy csökkentsd, addig, amíg lehet, majd a végén semmi evés. Felkészültek-e erre az emberek? Nem. Nagyon nehéz dolog. De ez a cél. Ezért azt fogjátok látni, hogy akik a lelki fejlődést akarják... Pont mint Raghunātha Dāsa Gosvāmī. Raghunātha Dāsa Gosvāmī nagyon gazdag ember fia volt. Az apja és a nagybátyja is nagyon gazdag volt... Ötszáz évvel ezelőtt a bevételük évente elérte tizenkét lakh rúpiát. Egy lakh, százezer rúpia... Úgy gondolom, manapság ennek a százezerszerese lenne az értéke.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 [[Category:HU-Quotes - Lectures, Srimad-Bhagavatam]]
 [[Category:HU-Quotes - in Sweden]]
+[[Category:Világi ügyek - videók]]
+[[Category:Az élőlények hiányosságai - videók]]
+[[Category:Tanulságos történetek - videók]]
+[[Category:Félrevezetett civilizáció - videók]]
 <!-- END CATEGORY LIST -->
+<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
+{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0799 - Teljes szabadság. Örök, boldogsággal és tudással teli szabadság|0799|HU/Prabhupada 0801 - A műszaki tudomány nem egy brāhmaṇa, kṣatriya, vagy vaiśya feladata|0801}}
+<!-- END NAVIGATION BAR -->
 <!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
 <div class="center">
@@ Line 14: / Line 21: @@
 <!-- BEGIN VIDEO LINK -->
-{{youtube_right|lfx-9lRFfAA| Marx Károly. Azon gondolkodik, hogyan élvezhetné a munkásosztály, a dolgozók az életet<br/>- Prabhupāda 0800}}
+{{youtube_right|drHsGebpdOg| Marx Károly. Azon gondolkodik, hogyan élvezhetné a munkásosztály, a dolgozók az életet<br/>- Prabhupāda 0800}}
 <!-- END VIDEO LINK -->
 <!-- BEGIN AUDIO LINK (from English page -->
-<mp3player>File:730906S2-STOCKHOLM_clip1.mp3</mp3player>
+<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/730906S2-STOCKHOLM_clip1.mp3</mp3player>
 <!-- END AUDIO LINK -->
@@ Line 30: / Line 37: @@
 Bhakta: Igen.
-Prabhupāda: Azt gondolja, hogy a kapitalisták fényűzően életet élnek, de miért ne a munkások tegyék ezt, akik valójában dolgoznak? Ez a filozófiája. A középpontban az érzékkielégítés áll. Próbáljátok megérteni. Az egész világ különböző szempontok szerint tevékenykedik, de a lényeg az érzékkielégítés. Ez minden. Bárki, a jelenlévők közül van valami ellenvetése? Ám Ṛṣabhadeva azt mondja itt, hogy nṛloke kaṣṭān kāmān arhate, na arhate. Na ayam deho deha-bhājāṁ nṛloke kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye ([[Vanisource:SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) Ilyen kemény munkát a kutyák és disznók végeznek. Azt jelenti-e ez, hogy dolgoznunk kell, hogy bár emberi létformát kaptunk, de úgy kell dolgoznunk, mint a kutyák és a disznók? Az emberek valójában ezt teszik. Ennél semmivel nem többet. A kutyák és a disznók éjt nappallá téve ugyanazt teszik: hogyan egyenek, aludjanak, hogyan éljenek nemi életet és hogyan védekezzenek. Az ember is ugyanígy dolgozik, csak a címke más. Nacionalizmus, szocializmus, ilyen izmus, olyan izmus, de a tetteik, a kutyák, a disznók tevékenysége, illetve az úgynevezett civilizált emberi társadalom tetteinek lényege ugyanaz. Ṛṣabhadeva tehát azt mondja, a kutyák és a disznók olyan keményen dolgoznak az érzékkielégítésért, ám az emberi létforma nem erre való. Másra van.
+Prabhupāda: Azt gondolja, hogy a kapitalisták fényűzően életet élnek, de miért ne a munkások tegyék ezt, akik valójában dolgoznak? Ez a filozófiája. A középpontban az érzékkielégítés áll. Próbáljátok megérteni. Az egész világ különböző szempontok szerint tevékenykedik, de a lényeg az érzékkielégítés. Ez minden. Bárki, a jelenlévők közül van valami ellenvetése? Ám Ṛṣabhadeva azt mondja itt, hogy nṛloke kaṣṭān kāmān arhate, na arhate. Na ayam deho deha-bhājāṁ nṛloke kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye ([[HU/SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) Ilyen kemény munkát a kutyák és disznók végeznek. Azt jelenti-e ez, hogy dolgoznunk kell, hogy bár emberi létformát kaptunk, de úgy kell dolgoznunk, mint a kutyák és a disznók? Az emberek valójában ezt teszik. Ennél semmivel nem többet. A kutyák és a disznók éjt nappallá téve ugyanazt teszik: hogyan egyenek, aludjanak, hogyan éljenek nemi életet és hogyan védekezzenek. Az ember is ugyanígy dolgozik, csak a címke más. Nacionalizmus, szocializmus, ilyen izmus, olyan izmus, de a tetteik, a kutyák, a disznók tevékenysége, illetve az úgynevezett civilizált emberi társadalom tetteinek lényege ugyanaz. Ṛṣabhadeva tehát azt mondja, a kutyák és a disznók olyan keményen dolgoznak az érzékkielégítésért, ám az emberi létforma nem erre való. Másra van.
-A modern civilizáció embere nem tudja ezt. A modern ember, a modern társadalom nem tud erről. Egyszerűen azt gondolják, „Igen, a kutya az utcán alszik. Nekünk viszont szép ház kell, nagyon szép lakás, nagyon szép ágy. Így fejlődik a civilizáció. Máskülönben primitívek maradnánk, ha ugyanezen a szinten maradunk, ha bárhol elalszunk, bútor és más dolgok nélkül...” Végül is a lényeg az alvás, semmivel nem több. És mi is eszünk, és szeretkezünk. Akkor a kérdés, hogy mit mondasz, mire való az emberi élet? A válasz, hogy tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ śuddhyed ([[Vanisource:SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) Az emberi élet a tapasyára való. A tapasya lemondást jelent. Elutasítást. A macskák és a kutyák elégedettek, ha többet esznek, azt gondolják, élvezik. Manapság az emberek szintén így vannak. Oly sok ízfokozót használnak és isznak. Láttuk ezt a repülőgépen. Evés előtt bort szolgálnak fel, hogy nagy legyen az étvágyuk, hogy sokat, nagyon sokat egyenek. Észrevettétek?
+A modern civilizáció embere nem tudja ezt. A modern ember, a modern társadalom nem tud erről. Egyszerűen azt gondolják, „Igen, a kutya az utcán alszik. Nekünk viszont szép ház kell, nagyon szép lakás, nagyon szép ágy. Így fejlődik a civilizáció. Máskülönben primitívek maradnánk, ha ugyanezen a szinten maradunk, ha bárhol elalszunk, bútor és más dolgok nélkül...” Végül is a lényeg az alvás, semmivel nem több. És mi is eszünk, és szeretkezünk. Akkor a kérdés, hogy mit mondasz, mire való az emberi élet? A válasz, hogy tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ śuddhyed ([[HU/SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) Az emberi élet a tapasyára való. A tapasya lemondást jelent. Elutasítást. A macskák és a kutyák elégedettek, ha többet esznek, azt gondolják, élvezik. Manapság az emberek szintén így vannak. Oly sok ízfokozót használnak és isznak. Láttuk ezt a repülőgépen. Evés előtt bort szolgálnak fel, hogy nagy legyen az étvágyuk, hogy sokat, nagyon sokat egyenek. Észrevettétek?
 Bhakta: Igen.