HU/BG 1.41
41. VERS
- सङ्करो नरकायैव कुलघ्नानां कुलस्य च ।
- पतन्ति पितरो ह्येषां लुप्तपिण्डोदकक्रियाः ॥४१॥
- saṅkaro narakāyaiva
- kula-ghnānāṁ kulasya ca
- patanti pitaro hy eṣāṁ
- lupta-piṇḍodaka-kriyāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saṅkaraḥ – az ilyen nem várt gyermekek; narakāya – pokoli életet teremtenek; eva – bizonyosan; kula-ghnānām – a családot elpusztítók számára; kulasya – a család számára; ca – is; patanti – visszaesnek; pitaraḥ – az ősatyák; hi – bizonyosan; eṣām – nekik; lupta – híján; piṇḍa – ételfelajánlás; udaka – és víz; kriyāḥ – szertartásoknak.
FORDÍTÁS
A nem várt nemzedék szaporodása kétségtelenül pokoli életet teremt a családnak és a családi hagyományok lerombolóinak egyaránt. Az ilyen erkölcstelen családok ősatyái visszaesnek, mert többé nem áldoznak nekik ételt és vizet.
MAGYARÁZAT
A gyümölcsöző cselekedetek végzésének szabályai szerint időnként ételt és vizet kell áldozni a család ősatyáinak. Ezt a felajánlást Viṣṇu imádatán keresztül végzik, mert ha valaki Viṣṇu ételmaradékát fogyasztja, megszabadulhat minden bűnös tett visszahatásától. Előfordul, hogy az ősatyák számtalan bűn visszahatásától szenvednek, s az is megtörténhet, hogy némelyikük még durvaanyagi testhez sem jut, hanem arra kényszerül, hogy szellemként finomfizikai testben maradjon. Amikor a leszármazottak a prasāda maradékait felajánlják az ősatyáknak, megszabadíthatják őket a szellemléttől és más nyomorúságoktól. Az ősatyák megsegítése ebben a formában családi hagyomány. Az odaadó szolgálatot nem végzők számára kötelező az ilyen szertartás, ám az odaadó szolgálatban élőknek nem szükséges ezek elvégzése, mert pusztán odaadó szolgálatukkal ezer és ezer ősüket menthetik meg minden nyomorúságtól. A Bhāgavatam (SB 11.5.41) kijelenti:
- devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṝṇāṁ
- na kiṅkaro nāyam ṛṇī ca rājan
- sarvātmanā yaḥ śaraṇaṁ śaraṇyaṁ
- gato mukundaṁ parihṛtya kartam
„Aki Mukundának, a felszabadulás adójának lótuszlábánál keres menedéket, s aki teljes komolysággal haladva ezen az úton minden más kötelezettségről lemond, annak nincsen kötelessége a félistenekkel, a bölcsekkel, a közönséges élőlényekkel, a családtagokkal, az emberiséggel és az ősatyákkal szemben.” Az efféle kötelezettségeknek tehát automatikusan eleget tesz az ember, ha az Istenség Legfelsőbb Személyiségének odaadó szolgálatát végzi.